Szent Mihály napja

Neve a héber „mi ká él” = „ki olyan, mint az Isten?” kifejezésből ered.  A hagyomány szerint az Istenhez hűséges angyalok jelszava, csatakiáltása volt ez a bukott angyalok elleni harcban. E harc vezére Mihály, a 7 arkangyal egyike. A Sátán elleni tusában jelenítik meg karddal a kezében, a kétkarú mérleggel a kezében  az isteni igazságosság jelképe, miként más mitológiákban is. Az Apokalipszis fekete lovasaként is megjelenítik a keresztény művészetben.
Általában az Utolsó ítélet ábrázolásokon láthatjuk Szt. Mihályt, amint a ruhátlan kisgyermek formájában ábrázolt lelkeket mérlegeli. A két serpenyőben szerepelhetnek a jó és rossz tettek, az utóbbi serpenyőre az ördög is rákapaszkodhat, vagy épp Szt. Mihállyal alkudozva láthatjuk.

"Szent Mihály lova" koporsó vitelére alkalmas négylábú állvány vagy hordozható ravatal - helyenként a halottaskocsi népies neve.
Szt Mihály szekere a Göncölszekér

Az egyház szept. 29-én emlékezik szt. Mihály megjelenésére : a legenda szerint ez  az olaszországi Gargano hegyén történt, ahol tiszteletére templomot is építettek. Kultusza először a keleti egyházban bontakozott ki, majd Európa-szerte, de főleg D-Európában terjedt el. Az első évezred fordulóján lett az egyház ősi oltalmazója mellett a halottak szószólójává vált. Temetőket, cintermeket, ezek kápolnáit, csontkamrákat, haranglábakat, harangokat ajánlottak pártfogásába. A középkori Magyarországon Szent István korától nagy kultusza volt, és a 18. sz. közepéig parancsolt ünnepként ülték meg.

 forrás

Mivel a gazdasági év őszi fordulójára esett, főként ehhez kapcsolódó hiedelmeket és szokásokat, időjárási megfigyeléseket fűztek hozzá. Úgy tartották, hogy

• Szent Mihály napja után a fű akkor sem nőne tovább, ha harapófogóval húznák.
•  Az őszi vetésre az előtte levő vagy utána következő két hetet tartották a legalkalmasabbnak. 
• Az ország sok vidékén a nyájak behajtásának, a pásztorok év végi számadásának, felfogadásának napja volt: így foglalta keretbe a tavaszi szent György nap és szent Mihály nap a gazdasági évet.  
• Ezért gyakran nagy vásárnap is, hogy a pásztorok ilyenkor kiegészíthessék felszerelésüket a kapott járandóságból, és felkészüljenek az új szolgálatra. 
•  A nőknek is munkatilalmi nap volt!

Madridba beszökött az ősz...

... meg sem várva szent Mihály napját...

Amint kitették a vendégeim a lábukat a repülőtér felé, máris jött nagy dérrel-durral egy hidegfront - most tényleg viharossá erősödött a szél, ami eddig csak megélénkül napjában többször is - főleg alkonyatkor és reggelente. Vágyakozva nézem az időkép lapjain az otthoni vénasszonyok nyarát... Ma már látom, a déli országrészre megjött az eső - végre!!! Itt reggelente 9-12 fok volt a héten, valamicskét esett is - persze amint kisüt a nap, még óriási ereje van - de 23-25 foknál nem tudta jobban felmelengetni a durván lehűlt levegőt....

Ma aztán megjött az eső is, még pedig nem olyan csendeskén, mint hétfőn! Egész nap kitartóan permetelt apró szemekben, de néha irtózatos hevességre váltott. A levelek meg se mozdultak - függőleges függönyként hullott alá - a szárító-tendederók belül teljesen szárazak maradtak... Granadában, ami jó délen van, 140! mm-t mértek! Most újra esik, mint a veszedelem, és legalább 5 fokkal lesz alacsonyabb a csúcshőm. mint Pesten a következő napokban is....

Elég nehéz a politikai helyzet is - könnyen belefut az ember óriási tüntetésbe... Fura, h. itt kb. olyan, mintha a Parlament a Ferenciek terén lenne: ha tüntetés és vele vér folyik - ez a déli temperamentummal szinte együtt jár - a civilek is alig tudják távol tartani magukat... A közlekedésről meg jobb nem beszélni.

A kinti és hazai válság összeadódva tegnap egy házilagos kivitelezésű gasztronómiai bemutatót generált a mi és István három ösztöndíjas gyakornok lányának közreműködésével az itteni Goethe Intézetben. Nyelvoktatási nyitott napot tartott az EU Madridba akreditált kulturális diplomatáinak szervezete az 'Európai Nyelvek' szlogennel. Csak 8 v. 9 ország tartotta érdemesnek a bemutatót, amit mi a kosztpénzből oldottuk meg, és az igen ötletes és aktív lányok segítségével... Magyar ember vízzel főz... a kulturális szakdiplomatának uis 0,00 Ft-ja van a programokra - kivéve 1-2 kiemelt központi penzumot, mint pl. a Wallenberg vándorkiállítás.

I love pogácsa, palacsinta orosz túróból, körözött palacsinta-batyúban, borkóstoló gyűszűben, szalámis-padlizsánkrémes falatkák kíséretében bizonygattuk, hogy érdemes, sőt lehet is magyarul tanulni Madridban -  a felső emeleten tényleg voltak bemutató órák magyarból is. Ugyanezt az előbb említett prezentációt a jó csehek letudták azzal, hogy 6-tól 11-ig bontogatták az érdeklődőknek a Staroprament-:) Csak hogy megoldódjon mindenkinek a nyelve...
A mi asztalkánkat is színesítette még piaci alapon egy itteni spanyol magyar felesége, aki méregdrága magyar kézzel készített csokikat és a szokásos paprika, libamáj, méz, tokaji kulináris kört mutogatta-árulgatta. A nagylányoknak is ő kölcsönözte a matyó blúzokat, amit kedvvel viseltek - és igényes darabok is voltak, mert még széles subrika is volt rajtuk, ami kicsit idegen ugyan a kalocsaitól, de legalább szép!

Az első akció volt, amiben magam is részt vettem. Megszellőztettem a háttérben a széki ágytakarómat is  - szegény Einstein és Goethe képeit beborítván:-)

Szóval persze szép itt/jó itt, csak nem fenékig papsajt!...  

Murvafürt (Bougainvillea) a becsületes magyar neve

Míg el nem felejtem, köszöntöm régi-új követőmet, aki végre be is tudott jelentkezni - H. Lászlóné...
Az ő könyvjelzője pihen a Gitáros kottatartón:-)

Virágos üzenet Verának-Beának: a Bougainvillea, azt hiszem itt Madridban sem biztonsággal vészeli át a telet - többnyire dézsába ültetve látom... A házunk kertjében is így van, nem is nagyon védett az a sarok, ahol elhelyezték... Mindjárt fölfigyeltem rá - követni fogom a sorsát.

Otthon az én tövem már sok éves, és az elején óvatoskodó Édesanyámnál a lakásban csak vegetált - sose virágzott. Aztán elhoztam tőle, és minden nyáron rendbe hozza a "szanatórium" - csak így hívom a kertet ebben a vonatkozásban. Nyáron nemigen szoktam nyesni, ősszel úgyis ledobja összes levelét... Mindig erősen szurkolok tavasszal, hogy feléledjen - de eddig nem csalódtam benne:-) Néha gyorsítom a folyamatot egy átlátszó zacskó ráhúzásával. Nem dúskálhat a tápanyagokban - nagyon sápatagon kezd hajtani - de aztán megembereli magát... Mérsékelten kap valami tápot, és egész nyáron ontja a virágait...
Én meg irtó hálás vagyok neki - pl. a Hibiscus-ok rovására, amiknek óriási virágai alig több mint 24 órát képesek virítani... A Bougainvillea-nál az a csel, hogy a virága csupán az a fehér tölcséres csillagocska a bibe körül... A hosszan díszítő virágzatot a virág alatt levő intenzív színű, tömött fellevelek adják:-)

Gitár és kottatartó stílbútor

Mammka, gratulálok! Gyakorlatilag már meg is fejtetted a feladványt!
"Az első fotón még arra tippeltem,hogy egy varrógép asztalka. Aztán közelebbről és kinyitva egy könyvtartó, hogy ne kelljen a könyvet tartani. Érdekes! Még sosem láttam ilyet. A zongorákon ilyen a kottatartó, de ott zongora is van hozzá:-) Régi darab - gondolom. Ha mesélnél róla, én nagyon szívesen olvasnám!"

Nos, egy igazi spanyol kottatartó fogadott bennünket a madridi lakásban. Mi sem ismertük, de felállítva tényleg hasonlít a nagyapám harmóniumán a kottatartó megoldására... Mivel itt a gitár szinte népi hangszer, és ülve játszanak, kényelmes, és a zene szünetében gitártartóként is szolgált, vagy más hasonló, hosszabb hangszert is tarthattak rajta, pl. fuvolát.

Ha már anyai nagyapámra terelődött a szó - ő egyszerű középbirtokos parasztemberként nagyon muzikális és törekvő ember volt. 40 mérő búzáért beszerzett egy amerikai gyártmányú harmóniumot a várostól 12 kilométerre, a belső-szőrháti dűlőn álló tanyájára. Vasárnaponként begyalogolt a városba a kántorhoz orgonaleckéket venni... A lovakat ugyanis dőreség lett volna ilyen 'úri huncutság' végett befogni a parasztkocsiba...
Hát, nagyot fordult a világ azóta - ő az "első" háború után kezdte a családalapítást, s bizony nehéz világ volt. Hadirokkant bátyja, aki a gazdálkodásban fejlövése miatt fél gőzzel vehetett csak részt, egy ideig a tanyai olvasókör dalárdáját vezette. A Tata meg ugyanattól a kántortól tanult orgonálni a vásárhelyi belvárosi templomban, aki Ilosfalvy Róbertet is elindította zenei pályáján:-)

Sajnos a mi harmóniumunkról nincsen képem - de nagyon hasonló küllemében ehhez - szintén egy manuálos(ez az asztalka, ahol a billentyűk el vannak helyezve), de több regisztert tartalmaz, mint ez itt(ezek a fönti kis kerek porcelánfejű gombok, amikkel a hangzás még fokozható).

 

Orgonaszerű billentyűs hangszer, mely fúvó- vagy szívószerkezettel ellátott, átcsapó acélnyelvekkel képezi a hangot, és megszólaltatásához pedállal-lábítóval kell pumpálni az áramoltatott levegőt. Feltalálásának ideje kb.1810, és a következő 100 évben ez volt a legnépszerűbb házi hangszer. Ma elsősorban kisebb templomokban,  kápolnákban használják egyházi zene megszólaltatására. Bővebb információ: : http://www.kislexikon.hu/harmonium.html#ixzz27OufX02J

Kár, hogy nem hoztunk otthonról gitárt...

Egy hosszabbított hétvégére vendégeink érkeztek - így most háziasszonykodom erőst! Nem is jutok a bloghoz többet, mint hogy rávezető fényképet küldjek a találós kérdésemhez: mire szolgálhat ez az asztalszerű alkalmatosság?

No, ez már biztos segít:-)))

Az 'agyonszurkált' Bosch

Híres festményekről másolatokat készíteni mindennapos dolog, de hogy valaki ezt hímzéssel tegye, elég szokatlan. Grósz Tamás amatőr textiles Hieronymus Bosch triptichonjának a pokoltól a mennyországig (vagy fordítva) tartó útját teljesen egyedi technikával, egy tűvel járta végig. 

  Forrás

*

Döbbenten állunk a két 110x55 cm-es és a középső, 105x110 cm-es darabból álló másolat előtt. "Ötvenmillió forintért a maguké. Tizenhárom évig dolgoztam vele, napi nyolc órában. Előtte készültek előtanulmányok, mert ki kellett dolgoznom a technikát - meséli egy zen buddhista szerzetes nyugalmával Grósz Tamás, aki amúgy fogtechnikus. A szakma egyébként nagyapáig visszamenőleg családi tradíció, mint ahogy családi hobbi volt a képzőművészeti alkotások, régiségek gyűjtése is.
A triptichon története úgy kezdődött, hogy az 1970-es években a szolnoki lakást éppen 16-17. századi bútorok, illetve régi szőttesek díszítették. Grósz Tamás ebbe a miliőbe egy korabeli festményt is szeretett volna, ám mivel pénz nem volt rá, úgy gondolta, készít egyet. A konkrét munka egy fogadás miatt indult el. Egy szintén műgyűjtő, restaurátor barátja azt állította: Bosch művének másolatát nemhogy elkészíteni, de kirajzolni sem tudja. Az ekkor még legényként élő férfi megérezte a kihívást, és munkához látott. "Festeni nem akartam, mert az egyszerű másolat lett volna, a rajzot pedig túl primitívnek találtam. Végül a kínai tűfestést választottam, mert így valami egyedit sikerült belevinnem az alkotásba." A kínai tűfestés azt jelenti, hogy a cérnát felülről lefelé varrják a vásznon, és így jön létre a kép. Akkoriban Burány Jánosné általános iskolai matematikatanár ismerte ezt a technikát, Grósz Tamás így tőle vett stúdiumokat. Azonban a kínai tűfestés problémákat vetett föl: nem lehet vele a távlatokat érzékeltetni, míg Bosch művében a kor művészeti szabályainak megfelelően előtér, középtér és háttér van.
Grósz ezért nemcsak felülről lefelé, hanem jobbról és balról is fűzte a cérnát, így a fénytörés által valóban térhatású lett a kép. Ez a technika azonban már nem a kínai tűfestés, hanem saját találmány, amit egyszerűen tűfestésnek nevezett el. Ismeretei szerint ezt rajta kívül a világon sehol sem alkalmazzák. A tűfestést a művész azonban nem a nagy képen kísérletezte ki, hanem kisebb tanulmányokon, amelyek aztán a későbbiekben önálló életre keltek. Ezek közül többet eladott, mások kiállításon, pályázatokon szerepeltek. A legutóbbi siker tavaly decemberben született. Nagykörű önkormányzata pénzdíjas pályázatot hirdetett cseresznye tematikájú művészi alkotásokra. Erre küldte be tűfestéssel készült Cseresznyét szedő nő című képét Grósz Tamás, amellyel előkelő helyezést ért el.
A történet íve azonban nem volt ennyire lendületes. A napi nyolc óra munka tizenhárom éven át kezdetben senkit sem zavart. "Mindig is rosszul aludtam, úgyhogy könnyen keltem hajnal négykor, és dolgoztam, majd a munkahelyemen elvégeztem fogtechnikusi feladataimat, és délután folytattam otthon a tűfestést" - mondja Grósz, csakhogy ez a meditatív harmónia a házassággal kissé megborult. Az ifjú feleség nem vette jó néven az állandó hajnali motoszkálást, de végül kislányuk születésével ez a probléma is megoldódott. A sírós baba bölcsőjét a rendíthetetlen nyugalommal hímző apuka mindenki legnagyobb megelégedésére boldogan ringatta.

 Grósz Tamás miután elvarrta a triptichon utolsó szálait, többet nem vett tűt a kezébe. Családjával leköltözött Nagykörűre, és ott botanikus kertet művel. Egy mesterséges tavat hozott létre, amelybe különleges békafajokat telepített. A tűfestés és a triptichon után érdeklődőkkel és a szakmabeliekkel ma már interneten tartja a kapcsolatot. Sokan meg akarták tanulni a technikát, de a lelkesedésnél csak egy gyulai hölgy jutott tovább, aki munkáit webkamerán keresztül mutatja meg mesterének, Grósz Tamás pedig elmondja, mit, merre és hogyan.

A Bosch-másolatot egyszer majdnem kiállították. Az Iparművészeti Múzeum amatőr textilesek munkáiból szervezett kiállítást. Grósz Tamást is megkeresték, hogy kellene a triptichon. Azonban a szállításért, sőt azért is, hogy egyáltalán kiállítsák a képet, az alkotónak kellett volna fizetnie. Grósz ezt zokon vette, a kép maradt. Pár évvel később, amikor már a tűfestéssel készült triptichon egyre ismertebbé vált, az Iparművészeti Múzeum igazgatója hívta az alkotót. Elnézést kért a korábban történtekért, és nagyon szerette volna kiállítani a képet. Addigra viszont már Grósznak nem volt sürgős a dolog, úgyhogy a triptichon egyelőre Szolnokon látható, az íróasztal fölött. "Jó helyen van az ott - mondja Grósz Tamás. - Ha valaki meg akarja venni, megveheti, ha meg nem, akkor csak mi örülünk neki."

Spanyol érdekességek

Beugróként egy feladvány: mi az ördög lehet ez az alkalmatosság? Madridi lakásunkban készült a kép:-) Ha nem találjátok ki, mi ez, segítő fotót kaptok pár nap múlva...

Mikor végre reggel kivilágosodik - mert itt nyolckor kel a nap, 9-kor nyitnak a hivatalok és kezdődik iskola - mi ez a falanszter, ha kitekintek a vendégszoba ablakán...? Elég lehangoló, szemrontó és monoton látvány...

 Hát ez a" tendedero", a teregető kalitka a konyhaablakok előtt. Körbe lemezekkel határolt hosszú fregolik terpeszkednek a két szomszédos konyhaablak és lift előtt - nincs is födém alul-fölül - úgyhogy, ha nem csippentesz ügyesen, akkor a tiszta zokni alant landol... Ezeket egyezményesen a postaládára tesszük.
A felfelé működő kéményhatás, az alacsony páratartalom és a délre már perzselő erejű nap sebesen megszárít mindent... Ugyanakkor szellőzik a fal, mégsem arra tűz rá közvetlenül a nap, hanem árnyékot vetnek a tendedero-t  határoló bádoglemezek... Azt nem tudom, kiadós eső hogyan mossa rá a kiaggatott ruhákra a megülepedő port - de hát mikor lesz itt eső? Hisz még otthon sincs... Mindenesetre ma a legkényesebb belső lemezeket letöröltem valahogy a fölmosófejjel:-)

Ezek a külső szárítók persze már a újmódi építkezés ötletes kitalációi - csak ezekben a telepszerű lakóparkokban, lakótelepi tömbökben készülnek ilyen fregoli-kalickák - ahol a nagyobb tömeg, sok emelet miatt kevésbé rontják az összképet... és nagyon praktikus. Ezzel teret nyernek, és az erkélyen-lodzsán nem terpeszkedik ezerféle szárító tákolmány.
A déli oldalt így a mi házunkban is kicsit védi a perzselő naptól, sőt a széles védett ablak-párkánnyal néha még a konyhapultot is megtoldom - nem beszélve arról, hogy kint hűthetem, ami forró - talán estére lehűl:-) Nekünk is az átellenső, keleti oldalon van az erkélyünk, ami déltájban már árnyékba kerül,  este egész kellemes kiülni...

Tűfestés - dióhéjban

Boldizsár Judit honlapján jó összefoglalót találtam erről a régi hímzésmódról(wikipedia): úgy gondolom, legalább az elvi alapjait mindenképpen közreadom a Fonó új "tananyagának" - ha részt nem is tudok most venni benne.  

  Tűfestés

---

A tűfestés hímzéséhez elsősorban a laposöltést használjuk. A megfelelő hatás eléréséhez sok fonallal, sok árnyalattal kell dolgoznunk.
A mintán először egymás mellé laposhímzéssel egy sort varrunk, de a hímzés folytatásánál a szálvég nem lehet egyenes. A következő sorban az egyenetlen szálak közé öltjük a következő árnyalatú fonalat, s ezt a módszert a minta befejezéséig folytatjuk.

Ezt a hímzést mindig rámán végezzük: egyrészt mert így látható, hogy hova milyen árnyalatot szeretnénk, másrészt a sokszoros átöltögetés miatt az alapanyagot könnyen összehúzhatjuk.

Tűfestőöltés

Ennek a különleges hímzésnek az eredete a kopt textíliákig, a IV-V. századig nyúlik vissza. Ebből a korból származnak azok, ma a Louvre-ban őrzött, lenszövetre készített tűszövésszerű technikával hímzett textíliák, melyeken vadászjelenetek, növények láthatók. A következő hasonló technikával készült emlék, melyet a miniatúrafestészet mintájára készítettek, a X. századból maradt ránk (Szent Cuthbert karkendője és stólája).

A XI. században készült el az a jelentős alkotás, melyet ma minden hímzéstechnika ősének tekintenek: a bayeux-i falikárpit. (Ez a textilcsoda 68,3 m hosszú, kb. 0,50 cm széles, Anglia 1066-os meghódításának pontos krónikája.)
Többféle hímzéstechnikát, az árnyalást is alkalmazták ezen a munkán.

Erre a korra különösen jellemző, hogy elsősorban az egyházi, és királyi ruhadarabok hímzései is a miniatúrákat utánozták.

A gótika korában, az Angliában készült hímzések voltak a legkeresettebbek Európa szerte. Itt a tűfestés elsősorban a figurák arcának hímzésében jelent meg.

A XV. századra Itália veszi át a vezető szerepet: a reneszánsz híres művészei is szívesen terveznek hímzésmintákat (Raffaello I. Ferenc megrendelésére több rajzot is készít), ezzel a festői hatás végleg teret nyer a hímzésben.
Az itáliai hímzőműhelyek vezető szerepe egészen a rokokóig megmarad, amikor Franciaország veszi át az irányítást, Colber egész sor manufaktúrát hoz létre. A kárpitmanufaktúrák, szövőműhelyek pedig termelékenyebb, hatékonyabb munkájukkal kiszorítják a piacról a tűfestést, mely egy időre feledésbe merül.

A századfordulón az Art Deco és szecesszió ismét előszeretettel alkalmaz hímzéseket, s életre kel a tűfestés is.
Az 1872-ben alapított Royal School of Needlework a mai napig magas színvonalon oktatja a textilművészet minden ágát, többek között a tűfestést is.

Az 1920-as évektől új lendületet vesz a kézműipar, ugyan nem üzleti, hanem elsősorban hobby-szinten. Megjelennek az első, mindenki számára hozzáférhető kézimunka folyóiratok.

Olvasható még róla: Márta lapjain.

Mária - Kisasszony napja

A szeptember a régi római naptárban a hetedik hónap volt ("septem" = hét), s ezt a nevét megtartotta akkor is, amikor már a kilencedikké lépett elő. A rómaiak a görögöktől vették át a hetes szám (hepta) nevét. Ez a görög hetes szó pedig a "hepo" igéből eredt, amelynek jelentése: "követni", "ujjal rámutatva követni, üldözni valakit". Amikor ugyanis még az ujjakkal való számlálás dívott a görögöknél, az egyet a bal kéz hüvelykénél kezdték, ötös volt a bal kéz kisujja; a jobb kéz hüvelyke volt a hatos szám, s így a jobb kéz mutatóujja lett a hetes. Ezzel a mutatóujjal, a heptával lehetett valakit megigézni, rámutatva őt követni, üldözni. A hetes számjegy tehát voltaképpen azt jelenti, amire "rámutatunk", amit az ujjunkkal "követünk", "üldözünk".

 

A népi kalendáriumban a "két asszony köze", azaz Nagyboldogasszony, Mária mennybemenetele, augusztus 15-e és szeptember 8-a, Kisasszony, vagyis Kisboldogasszony napja, Mária születésnapja közötti időszak varázserejűnek számít. Ekkor kellett szedni a gyógyfüveket, kiszellőztetni a téli holmikat, a ruhaféléket, hogy a moly bele ne essen. Ilyenkor ültették a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek, gyűjtötték a mészben sokáig elálló "két asszony közi" tojást. A nap időjárása termésjósló: "ha a nagyasszony fénylik, jó lesz a bortermés".
  

  

 Innen vettem át, mert tetszett: szoboszlokepeskonyve.hu

Édesanyám is mindig számon tartotta ezt, és gyűjtötte a "két asszony közi" tojást télire:-)

Szeptemberi fészekrakás

Teljesen belefeledkeztem ebbe a nyár végi mediterrán honfoglalásba - végre hiánytalanul megérkeztek a csomagjaink, és kedvemre rendezhetem új madridi otthonunkat... Nem volt izgalommentes a szállítás, mert a ferihegyi Cargo által átvett 16 helyett csak 12 csomagot igazoltak vissza a franciák a múlt héten - így hát aggódásban telt a hét vége. De szerencsére csak annyi történt - amit titkon reméltem - hogy mivel néhány pakk megsérült a reptéri szállítás során, azokat profi módon összecsomagolták egy óriási kartondobozba...

35 évvel ezelőtt ugyanígy szeptember elsején kezdtem a fővárosi életemet - ez most ismétlődik a világ más fertályán... Sose gondoltam volna tanyai kislányként, hogy ilyen messze kerülök tanyai szülőföldemtől. Mert az első költözést a vásárhely-szőrháti nagyszülői tanyáról való behurcolkodás jelentette a városi házba - szintén szeptember elsején, hogy ott kezdjem az első osztályt a másik nagymama felügyelete alatt, a két nagyobb, már iskolás tesztvérem mellett. Ez, úgy számolom, 54 éve lehetett, mert én "szalajtottam", ahogy akkor mondták: őszi születésűként hétéves korban kerültem iskolába. Akkor még szeptember elseje volt a 'választóvíz'. A gyerekeimnél már június volt a laza határ - így egyikük május 28-i születéssel is 'visszamaradt' az óvodába.
A legmurisabb szeptemberi kezdésem a szegedi egyetemhez fűződött. 1971-ben vásárhelyi bejáróként kezdtem a JATE vegyész karát. Szombati vidéki lagzi után úgy elaludtam vasárnap hajnalban, s oly hosszú és mély álomból révedtem föl egyszerre, hogy csaknem hat óra van! Usgyi, indulni kell a vonathoz, kezdődik az egyetem! - gondoltam, azt sejtvén, hogy átaludtam a napot és az éjszakát is!
Szerencsére az állomás felé félúton rájöttem: ahelyett, hogy sötétedne - inkább világosodik... Ugye közeledvén az őszi nap-éj egyenlőség felé, nem volt nagy botorság elnéznem a napszakot... Boldogan kullogtam haza az ünneplőmben, hogy még egyet szundítsak hétfő virradatig...

Hát ezek a nevezetes szeptemberek jutottak eszembe a napokban... Mert bizony vége a jó kis belterjes életemnek... A Tisztviselőtelep nyugodt szigetén reggelente a feketerigókkal hadakoztam a fügetermésen, 12 perc alatt beértem a munkahelyemre, s ha jó időben nem kellett délután a belvárosban ügyet intéznem, akkor akár biciklivel is indulhattam. Nyári hónapokban nem is feltétlen váltottam bérletet... Délután újra a kertben, a virágok rendezgetése, locsolása közben tudtam kifújni magamat. Nagy családi házban mindig talál az ember lánya tennivalót...

Ennek a belterjességnek most vége, már csak a mértékek miatt is - Madrid népességét tekintve legalább duplája Budapestnek, és a területe is többszörös, attól függően, hogy mekkora elővárosi övezetet tekintünk madridinak. A három és fél évre tervezett kint tartózkodás alatt semmiképp nem tudom ilyen vidékiesen berendeznem az életemet, dacára annak, hogy munkába már nem kell járnom...

Itt olyan mértékű az urbanizáció, hogy az otthoni viszonylagos függetlenséget lehetetlen megteremteni. Nem merek biciklit szerezni - nem is használják ebben a dimbes-dombos városban, bődületes a forgalom, nincs kiépítve infrastruktúra sem - félnék itt közlekedni.
Ráadásul otthoni fogalmaink szerint lakópark lehetne, ahol lakunk. Négyemeletes, kényelmes elrendezésű házak gyönyörűen karban tartott parkocskával és fürdőmedencével - ez itt ma már egyáltalán nem luxus. Emeletenként szemközt nyílik két lakás, melyek ablakai az átellenes oldalakra nyílnak. Minden burkolat ragyogó mű- vagy akár természetes kő is lehet, mert hatalmas kőbányáik vannak...  A közfalak príma hangiszgetelők - alig hallani a nappaliból a zajokat - két ajtó is be van építve. Mivel a fűtési igény/költségnem olyan tetemes, mint nálunk, bátrabban kezelik a holt tereket. A fürdőszobák ugyan - amikből egy három hálószobás lakásban okvetlen kell lennie legalább kettőnek - igen ergonomikusak, de kényelmes közlekedők tagolják a lakó és hálótereket. Ez is egyfajta eleganciát ad az itteni lakásoknak. De a felső lakásból minden zaj,zene, zörej háborítatlanul lehallatszik - gondolom, tőlünk is...
Az eszetlen fogyasztói szemlélet miatt semmiféle csomagolás nem váltható vissza - a szelektív gyűjtőben két lehetőség közt választhatok. A csomagolószereket - ami irdatlan mennyiség az itteni vásárlási szokások következtében - már a kukatárolóban külön gyűjtik a valódi hulladéktól. De ebbe ömlesztenek minden csomagolóanyagot az üvegtől a fémdobozig... Ill. bocsánat - az utcai szelektív gyűjtő egyike a papírszemétnek van fenntartva. Hol van ez attól, hogy otthon egy barátnőm hétfelé gyűjti a szemetüket!

De legalább elég tágas erkélyem van, ahol ugyan az augusztusi szabadság alatt a négy nagy eternitládában csak néhány pozsgás szárú és a leander nem sült ki. Az egyik vályúban ez a két magról kelt fácska dacolt az augusztusi hőséggel: az egyik szilfa, a másik a bálványfaként is ismert ecetfa - itt mindkettőnek nagy példányai élnek: A kiöregedőfélben levő muskátli talán még menthető - kitakarítottam még az első napokban: gondolom, mostanában még lehetne dugványozni, de inkább szerzek tavasszal új töveket... A leander most még egy-két árva virágot mutat, és őszirózsát meg két fűszernövénykét már szereztem. Egyelőre a pozsgások ládájában közösködik a rozmaring és a kakukkfű - úgy tudom, ezek szárazságtűrők:-) A szomszéd épület közcélú, de éppolyan, mint a miénk. Jobbról a lakópark másik különálló épülete:

  

Ezekben a lakóparkszerű "lábasházakban" földszinten csak lépcsőház, kuka-, biciklitároló, ilyesmi van - ezzel növelve a szűk telkek zsúfoltságát. Így a gyerekek is teret nyernek, mert a lakók nyugalma miatt valódi játszótér nincs pl. ehhez az 50-60 lakáshoz, de itt mégis nyargalászhatna, biciklizhetnek a kisebbek. Persze a telek jó része le van burkolva - gyerek itt sáros nem lesz! Naponta jön a takarító kertész, sőt itt egy "portero fisico" is van, tehát nem csak automata a kapu, hanem egy hús-vér portás-gondnok mindenes, aki itt tényleg a ház lelke.

Akit eddig más oldalról ismertem...

Mennyi értékes emberfőt termett a székely-partiumi föld! Lám Gazdáné Olosz Ella textilművészként aprópénzre váltva tudását milyen kiváló kézimunka könyvet is hagyott maga után... Talán Ti is ismeritek erről az oldaláról - de érdemes felemlíteni emelkedettebb munkáit.

 A kovásznai városvezetés...  Gazdáné Olosz Ella textilművész hagyatékából szervezett állandó kiállítást. a textilművész 21 reprezentatív munkájából... E galériával kívánnak tisztelegni a 75 évvel ezelőtt született művész előtt, aki Kovásznán élt és alkotott...

A galériát megnyitó Köllő Margit textilművész megállapította, ha Gazdáné Olosz Ella a kezdeti figuratív ábrázolásai útján halad tovább, akkor is nagyot alkotott volna. Úgy értékelte, a textilművész a keleti tanulmányútjain tanult ikat* technika alkalmazásával jutott el pályája csúcsára.

Késői munkáiban "pulzál a lélek - a forma nélküli, a megnevezhetetlen, az isteni nyilvánul meg; az univerzum esszenciája". A kiállított faliszőnyegek "az egyszerűség döbbenetét" váltják ki a szemlélőből.

Gazda József író, műkritikus, a néhai művész férje elmondta, felesége halála óta fő feladatának tekintette, hogy hátrahagyott műveit láthatóvá tegye. Törekvése a Kárpát-medence húsz városában tartott emlékkiállítás után a galéria megnyitásával valósult meg.

Forrás: MTI

 

*Az ikat egy távol-keletről származó ősi technika, melyben a szövés során a kézzel megfestett láncszálak foltszerű színhatása dominál. A pamutszálakat egyenként megfestik a szövés előtt, így ezekkel hozzák létre a kész szövetben a foltszerű hatásokat. A technika tehát a kézi festés, és a szövés érdekes együttese.

Pallas Athéné ajándéka - az olajfa

Ne képedjetek el, a napló nem vált gastro profilt, csak most hirtelen háztartásbeli lettem Madridban, és ez tölti be az életemet. A spanyol konyha annyira más, és számomra egyik alapvető jellegzetessége eddig az olíva olaj. Milyen tökéletes a természet, hogy a Föld minden zugában megterem éléskamránk számára a szükséglet... Vagy mi vagyunk olyan fondorlatosak, hogy megtaláljuk, mivel tömjük naponta a bendőnket? Is-is... Az biztos, hogy az emberiség az Úr azon parancsát, hogy "hajtsuk uralmunk alá a földet", lelkiismeretesen teljesítette...  Nem lévén egészség-mániás, eddig rá se hederítettem az extra szűz olíva olajat hirdető dicshimnuszokra. Megszoktam a napraforgó aranyát, még az újdondi hidegen sajtoltat is büdösnek éreztem otthon... Most aztán megalapozom tudással a szükségből erényt kovácsolandó.   "Az olajfát a görög mitológia szerint Zeus főisten leánya - aki teljes fegyverzetben pattant ki felséges atyja fejéből - ajándékozta az emberiségnek. Harciasságát nem feladva ő tanította meg a görög férfiakat szántani és az asszonyokat hasznos kézimunkára, főleg szövésre. A Bibliából jól ismert jelenet, amikor a Noé által szabadon bocsátott galamb visszatér a gályához – egy olajággal a csőrében, amely azt jelenti, hogy Isten megbocsátott a bűnös emberiségnek és áldását adja a világ újjáépítéséhez. Jeruzsálemben, az Olajfák-hegye alatti fákról azt tartják, hogy Jézus Krisztus kínszenvedéseinek is tanúi voltak. Az olajfák rendkívül hosszú életű csonthéjas termésű növények. Tompazöld leveleik a fonákjukon ezüstszínűek, virágaik aprók, fehérek, bogyói tojásdad alakúak, éretten is zöldek vagy egyéb színűek lehetnek. Tűz vagy villámcsapás után is regenerálódnak. Az olajbogyó egyike a világ legelterjedtebb olajtartalmú élelem-növényeinek, ma már nálunk is kereskedelmi árú, kiváló zsiradék, de itt bizonyára nem veszélyezteti a napraforgóból sajtolt étolaj hegemóniáját. Az olajfa mindenütt megél, ahol a téli hőmérsékleti minimum nem több -10 °C foknál. A kertekben, dézsában most is dekoratív dísznövény, télre fagymentes helyre kell állítani, de a megjövendölt globális felmelegedés azt eredményezheti, hogy az olajfa is bevonul a kertek növényállományába - olvasható Bálint gazdánál."

Az olívaolaj élettani hatása

Az olívaolaj a szervezet számára esszenciális telítetlen zsírsavakat, F-vitamin tartalmaz. Természetes antioxidánsai az A-, D-, E-vitamin és a béta-karotin. Másodlagos növényi anyagai a polifenolok és a tokoferolok. Erősíti az izomsejteket és jó hatású reumás ízületi gyulladás esetén is. Könnyen emészthető, mert gyorsan felbomlik (szétoszlik, emulgeál) az emésztőrendszerben. Kis mennyiségben zsírszegény étrendekben is jól hasznosítható (máj-, epe-, hasnyálmirigy-betegségek stb.). Gyomorsavcsökkentő hatású. Nagy D-vitamin-tartalma segíti a kalcium beépülését a csontokba. Az A-vitamin a szem megfelelő működésére, a haj és a bőr egészségére van hatással. Epidemiológiai kutatások bizonyították, hogy a telítetlen zsírsavak nagyobb arányú fogyasztása - amiben az olívaolaj gazdag - csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Fogyasztása védi az érrendszert a meszesedéstől, csökkenti a koleszterinszintet, megakadályozza az koleszterin lerakódását az erek falán. Emellett gyulladáscsökkentő, antitrombotikus, vérnyomáscsökkentő és értágító hatással rendelkezik.

NYÍLT HÉT A HAGYOMÁNYOK HÁZÁBAN

 Újra itt a szeptember és ezzel együtt a Hagyományok Háza nyílt hete is. A nyílt hetet jövő héten, szeptember 10-e és 16-a között tartják tele érdekes programmal (néprajzi tárgyak cserebörzéje, raktárbejárás, nyílt nap pedagógusoknak...), ha van lehetőségük, kérjünk, továbbítsák az információt másoknak is. Részletek a weboldalon: http://www.hagyomanyokhaza.hu/page/11018/

2012/13-as évadban másodszor ad a Nyílt Hét ízelítőt az év 365 napján folyó munkákból. Nyílt próbát tart a Magyar Állami Népi Együttes, amelynek jelmeztárába, a színpad mögött zajló életébe is betekinthetnek az érdeklődők., ingyen nézhetik meg kiállításokat, jegyek és bérletek kedvezménnyel vásárolhatóak meg, szakmai és ismeretterjesztő programok sora várja ezen a héten is az érdeklődőket.

Szeretettel fogadom utóbbi olvasóimat: Csillát, Kisházy Kálmánnét és "gábor barnát"!

Megszövettem kenderkémet felibe, felibe...

A hevesi Csillagvirág Népművészeti Egyesület kiállítását ajánlom jó szívvel így ősz kezdetre...
Szeretettel várják a közönséget a szeptember 7-i megnyitóra a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumba.

 

E tavaly nyílott kiállítótermecske a budai Fő utcán iramodásnyira a Corvin téri Hagyományok Házától, a Clark Adam tér előtti utolsó lépcsős utcácska sarkán álldogál, szerény kis portállal és egy kedves logóval ilyenformán:
 

Az emeleten lesz a szőttesekből álló bemutató a hevesi háziipari szövetkezet termékeiből... Úgy tudom, e nagy múltú és termékeny háziipari hálózatnak írmagja is alig maradt: jószerivel a Palócföldön él még meg Szécsényben és Hevesen; utóbbinak több fiókműhelye is működik talán: Bodonyban(Mátra) és Tarnamérán hallottam róluk...

Az alsó szinten az állandó tárlat az elmúlt 50 évben gyűjtött népi iparművészeti alkotások átfogó bemutatója. Látható itt többek között Kapoli-doboz, Miska-kancsó, kalocsai terítő, de a legújabb elvárásoknak megfelelő étkészlet is, vagy épp az a szőttes, amelyik az első táncház falát díszítette majd' négy évtizeddel ezelőtt.
Úgy tudom, alkalmanként kis kézműves csoportokat, egyéni érdeklődőket is fogadnak a műhelyben... most éppen így:

2012. szeptember 12. 10-16 óra közt:
Kézműves foglalkozás szövőszékkel - gyermek- és felnőttprogram.

2012. szeptember 26. 17 óra
Előadás: Báder Miklósné: Örökségünk - felnőttprogram.

Tokaj-Hegyalja és a felvidéki Felső-Bodrogköz Budepesten szeptember 7-én

Hegyalja és Bodrogköz népművészete
Hegyaljától Bükkaljáig címmel folytatódik a Kárpát-medencei Magyar Népművészet rendezvénysorozat a Polgárok Házában, ezúttal Észak-Magyarországot lehet végigbarangolni.

18.00: A Hegyaljai Mesterek Népművészeti Egyesülete kiállításának megnyitója a II. emeleti kiállítóteremben. 

Megnyitja: Borbély Jolán etnográfus, a Magyar Kultúra Lovagja

18.30: „Borban az igazság, táncban a barátság” 

A golopi Libabőr Népművészeti Egyesület Szent György (felnőtt) és Libabőr (ifjú) néptánccsoportjának műsora, valamint

a felvidéki Kisgéresi Női Éneklőcsoport és a Szőlőfürt Citerazenekar előadása (Díszterem)   

Muzsikál: a Parapács Együttes  

Az est végén géresi bélessel, erdőhorváti kerekpereccel, tokaji és kisgéresi borokkal kínáljuk közönségünket.

A kisgéresi Szőlőfürt Citerazenekar 2010-ben alakult, főleg a régió dalait játsszák. A Női Éneklőcsoport 1998-ban alakult a helyi Csemadok támogatásával. Repertoárjában kisgéresi lakodalmas, bodrogközi mulatós, gömöri, palóc, mezőségi és zoboraljai dalok szerepelnek.   

 Kérjük, adományával támogassa a rendezvényt! Ajánlott összeg: 500 Ft

 Az 1997-ben alakult Hegyaljai Mesterek Népművészeti Egyesülete a hagyományok ápolását, felkutatását, a mesterségek továbbéltetését és átadását tűzte ki célul. Több mint száz tagja húsznál is többféle hagyományos mesterséget űz, valamint kutatásokat végeztek az úri hímzés és a kádártánc területén is.

A kiállítás alkotói: 

Balogh József bőrműves-ostorkészítő

Bogdán Erzsébet hímző

Cseh Antalné hímző

Csépány Viktor fafaragó

Dériné Érsek Ágnes hímző-csipkekészítő

Galgóczi Lászlóné hímző

Horváth Zoltán fazekas Népi Iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere

Hotyek Attila kádár

Kerülő Jánosné hímző

Koscsó Istvánné hímző

Dr. Krajnyák E. Ivett hímző

Lénártné Szemán Gizella hímző

Müller Zoltánné hímző

Oláh Ferencné hímző

Paszternák András fafaragó Népi Iparművész

Sajgó Zoltánné népiékszer-készítő Népi Iparművész

Sallainé Ádám Erzsébet hímző

Schneider Imréné hímző-szövő Népi Iparművész, a Népművészet Mestere

Szabó Imréné hímző

Tátrai Zita viselet- és csipkekészítő Népi Iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere

Újlaki Csaba népijáték-készítő

Újlaki Erzsébet hímző Népi Iparművész

Vajtóné Szabó Ilona hímző Népi Iparművész

 

A világörökség részeként számon tartott Tokaj-Hegyalján már a honfoglalás előtt is volt szőlőművelés. Éppen ezért a mesterségek gyakran a borhoz, a szőlőműveléshez kapcsolódnak, a vidék mintakincsében is a szőlővel kapcsolatos motívumok jelennek meg. A tokaj-hegyaljai borvidéket 1737-ben királyi rendelettel a világ első zárt borvidékévé nyilvánították, így településeinek épített örökségén,  végigkövethetőek a tokaji borkészítés immár három évszázada szigorúan szabályozott folyamatai, történelmi hagyományai. 

A Tisza-Bodrog-Latorca folyók határolta Bodrogközt 1920-ban kettévágta az újonnan meghúzott határ. Az elcsatolt Felső-Bodrogköz változatos felszínű táj, növény- és állatvilága a Felvidéken szinte páratlanul gazdag és sokszínű. Ezen a vidéken volt a Vereckei-hágón át bejövő honfoglaló magyarok első letelepedési helye, színteret adott számos történelmi eseménynek. Nem kerülte el a tatárdúlás, de szerencsére a török betörésétől megmenekült. Érintette Thököly Imre kuruc mozgalma és a Rákóczi-szabadságharc, lakosai részt vettek az 1848--1849-es forradalomban és szabadságharcban.