Átszelni félig egy félszigetet...

...nem semmi, mert az Ibériairól van szó, és az igazán köztudott, hogy II. Fülöp pont az ország közepébe, Madridba helyezte udvartartását ...

 Két nagy autós utat tettünk meg eddig spanyol földön Madridból - november végén Oviedóba, föl az északi Asztúria tartomány központjába mentünk, alig 50 kilóméterre a Viscayai-öböltől... Most pedig délnek vitt az utunk, túl Gibraltáron is, a Földközi-tenger partjára, majdnem a Portugál határra. E két út egymáshoz csatlakoztatva szinte szabályosan átszeli a félsziget nyugati egyharmadát észak-déli irányban... És ezek a kiváló minőségű és szinte mindenütt ingyenes autópályák nagyjából az ősi szekérnyomok vágányait követik...

Déli harmadát ma is Ezüst Útnak hívják -  Autovía De La Plata. Így nevezték a római Hispánia provincia egyik "főközlekedési útvonalát", melyeket minden tartományban kiépítettek; és ezek az ókori kövek úgy dacolnak az idővel, hogy Spanyolország elhagyatottabb vidékein még ma is végigvándorolhatunk rajtuk:

Ezüst-út - La Gran Ruta De La Plata                      Az Ezüst-utat már a római idők előtt kitaposták a keltibérek az Ibériai félsziget déli és észak-nyugati része között. Időszámításunk előtt a 2. században aztán a rómaiak leigázván őket saját know-how-jukkal és az őslakosok izomerejével olyan minőségű kőburkolatot hoztak létre, ami nemcsak itt, de szerte a római-kori Európában itt-ott fellelhető ma is...  Sok római kori híd, erőd, kilométerkő (gránitból) és “mansios” (az utazók megpihenőhelye) idézi fel. Még az újra 'divatos' zarándokutak is itt húzódnak.

                                                                      Az  Ezüst-út egy részén végigmehetünk úgy, hogy senki emberfiával nem találkozunk,  keresztül a tájon, gyalog vagy biciklivel, mindeközben a hihetetlen gyönyörű természet folyamatosan változik. Eredetileg Mérida és Astorga közt épült meg a római út, de ma a Ceuta és Gijón között feszülő többsávos  aszfaltcsík már eléri az 1060 kilométert... Ebből nekünk most 650-et sikerült teljesítenünk laza 6 és fél óra alatt. No, a TempoMat be volt kapcsolva, és a szombati kényelmes forgalomban nem kellett tartani a 120 km/órát!

Az út szinte leírhatatlan... Több tartományon is áthaladva szinte égövnyi változások tárultak elénk, hiszen egyenesen délnek mentünk, át La Manchán, Extremadurán le Andaluziába... Megpihenvén egy autópálya melletti városka szolgáltató központjában, már teljesen déli, andalúz hangulatot találtunk a január végi szürkeségben. Fehér, lapos tetős, egymáshoz lapuló házacskák, mediterrán növényzet... 
Ha bekandikáltam egy módosabb ház bejáratán, ez a patikatisztaság és színkavalkád fogadott. A több száz éves kőküszöböt azért kaptam le, mert ugyanolyan, mint a templom lépcsője. Ugyan hány láb, hány nemzedék csiszolta fényesre... Az Énekek Forrása (Fuente de Cantos) nevű városkáról kiderült utána olvasván, hogy nem egy porfészek: a most ötezer lakosú városban született Zurbarán, az ízig-vérig spanyol festő!

 

Dédapáról unokára

A nádudvari K. Nagy fazekascsalád közös kiállítása

A Hagyományok Háza szeretettel meghívja Önt és kedves családját 

a nádudvari (Korsós) K. Nagy fazekascsalád 

Dédapáról unokára című közös kiállításának megnyitó ünnepségére 

2013. február 1-jén 14 órára a Népi Iparművészeti Osztály kiállítótermébe 

(1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 6)

Meghívott vendég Tóth Aranka hímző, a Népművészet Mestere

Megtekinthető 2013. március 22-ig, hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra, pénteken 9 és 13 óra között.

Ismét Sebő Klub február 2-án, szombaton este 7-től!

A Sebő-együttes 1970-ben alakult. Két alapító tagjához, Sebő Ferenchez és Halmos Bélához hamarosan csatlakozott Barvich Iván és Perger László. Az együttes vezetője és zeneszerzője a tavalyi év során Kossuth-díjjal kitüntetett Sebő Ferenc. A februárban újrainduló, havonta egyszer működő Sebő Klub tánctanítással, filmvetítésekkel és koncerttel vár; fellépnek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene szakos hallgatói. Helyszín: Budavári Művelődési Ház 1011 Budapest, Bem rakpart 6. | +36 (1) 2011780 | http://www.bem6.hu

Meghívott vendégek ezúttal Halmos Béla prímás,  Nagy Albert bőgős, valamint Csatai László Csidu lesznek. Belépő: 1000 Ft

A spanyolok kenyerét ettem eddig... Na de most!

Immár 4 hónapja vagyok itt - ha nem is folyamatosan... Úgy vágyom már egy tisztességes, hazaihoz fogható, szelhető kenyérre tisztességes karéjra!
Az itteni kenyér csak azért jó, mert friss - valamirevaló üzletben napjában többször szállítanak kenyeret. Ha este hétkor nincs az üzletben, akkor épp jön az utolsó szállítás - és tízkor zárnak. Alapvetően a spanyol kenyér a francia bagettek családjába tartozik - ami az éttermi asztalon mutatós és finom, eteti magát, de otthoni "használatra" másnapra kőkemény, vagy műanyag zacskóban tartva rághatatlanul szívós. Szerintem arra találták ki körmönfont francia pékek a bagette-féléket, hogy naponta megforduljon náluk a környék egész lakossága...mert csak frissen élvezhetők.  Az otthon is kapható formakenyér pedig csak pirítva élvezhető...

 Mert a franciás bagett, a kompromisszumos bot-kenyér, a szendvicsnek való chapata belül kicsit szalonnás, ám jó ropogós héja szépen föltöri a magyar ember szájpadlását. Úgyhogy legjobban a hazai kenyér hiányzik az asztalunkról!

Úgy gondolom - a kenyér külön szentség a magyarság életében. Olyasféle már-már vallásos áhitat veszi körül  időtlen idők óta, mint itt az olivát. A búza és a kenyér fogalom számunkra - a kevés lényegi, hagyományokban gyökerező hungarikum. Kifejező megjelölés az ÉLET a búzára. Nem véletlen ölelkezik össze a honalapító Szent István király és az új kenyér ünnepe...
 A magyar ember a túléléssel, a léttel, a fennmaradással azonosítja a kenyeret: munkájával megkeresi a kenyerét; egy kenyéren van a szeretteivel; gyerekének kenyeret ad a kezébe; haragosával kenyértörésre viszi a dolgot; sőt, külön kenyérre megy, ha elválik és öregségére megeszi kenyere javát... 

Gyerekkoromban a tanyán, 12 kilométerre a várostól, földút mentén, hetente egyszer dagasztott-kovászolt Édesanyám 3-4 vastag héjú, 3-4 kilós kenyeret - és egy cipócskát nekünk, gyerekeknek a reggelihez! Igaz, előtte való ebéd után már elkezdődött a muri a kovász beáztatásával... És hajnalban 2-kor kellett elkezdenie a dagasztást... Télen-nyáron, ha esett, ha fújt...
Itt is kapható többféle liszt, de csak felhasználói útba igazítás szerepel rajtuk: panírozáshoz, süteményekhez, pizzákhoz, leveles tésztához, stb. Gyanúsan általános tanácsok és minőséget magasztaló frázisok szerepelnek a csomagoláson... Semmi hitelt érdemlő minőségi megjelölés, mint otthon - a típus, az őrlés foka...Most sikerült teljes őrlésű lisztet kapnom, és végre találtam korpát is, sőt magvas kenyérnek való lisztet négyszeres árért - ez még beleférne...

Otthon évekig sütöttem a kenyeret, főleg korpásat. Aztán elnyűtt a gépem, és az újjal nem sikerült a régi recept... Már készültem Madridba, leszereltem az irodát, csomagoltam, túl sok lett a tennivaló, és nem volt hangulatom a kísérletezéshez. Összecsomagoltuk hát a kenyérsütőt is, de hiába bontottam ki, csak most volt merszem belevágni.
Szánter recepjét kezdtem elsőre, és ahhoz képest, hogy túlméreteztem, szép, egyenletes béle lett és megsült! Egyszerű kovászt készítettem... semmi hókuszpókusz, csak egy napig állt a massza. Közben beszereztem a fenti gabonanemű javakat, úgyhogy a második házikenyerem 1 deci korpával készült. A kétlapátos keverőben nem vészesen csekély a 40 dkg liszt + 15 dkg lisztből való kovász fele... mert kettőnknek ugye untig elég ennyi...

Nagggggyon élvezzük! Élesztővel beosztással éltem - összesen 2,5 dkg van benne.

Végre egy "feketemunka"

Mióta csak létezik a Fonó, szerettem volna készíteni blackwork munkát. Most kapóra jött ez a koszorúminta. Éppen illik a régóta raktáron levő Zweigart terítőmre - mióta keresem ezt a méretet!. Úgyis karácsonyra szántam az asztalközepet - ez meg tán éppen Mikulás-virág! Úgy felörültem, h. végre stimmel minden - kezdhetek egy komolyabb munkát:-) Végül sikerült le is töltenem a pontos mintát a másodlagos lelőhelyről.

Még mindig nagymamámtól örökölt gyöngyfonalaimat szeretném elsütni, de most nem sikerül: a zöldből nincs is kéznél elég, de túl vastag is az alapanyaghoz és mintához. Nem adja ki eléggé a mintát... megpróbáltam 12-es rózsaszín perlével is - ezzel jobban fest a kitöltés... Viszont, ha úgyis vennem kell a fonalat, akkor már inkább az előírt osztott hímzőt szereztem.:-) Ennél is maradok - nagyon jó vele dolgozni, elfér több öltés is egy rácspontba, persze  jobban kifekszik, mint a perlé, és szebben kiadja a mintát. A piros "kegyeleti" fonalat  viszont megtartom, mert csak kontúrszerűen kell használni, és úgy egész jól mutat...                                                     

A próba:
Rózsaszín: 12-es perlé
Bal alsó zöld levél: 8-as perlé
Piros: 8-as perlé
Jobb oldali levelek: osztott hímző(700) kettős szála

Más bökkenő is van: az aidánál jóval sűrűbb és simább az anyag - elég nehéz többször ugyanoda ölteni... A tetejébe még itt-ott a rácsok közt két perforálás is látható - magyarán nem egy árok halad végig, hanem mintha egy középső szálacska rendeződne hol erre, hol arra... Ezért nem lesz egyenletes a varrás képe:

 

Ezért gondoltam - miután kész vagyok öt levéllel kétszálasan -  hogy talán egy szállal kéne varrnom. Talán nem lenne olyan reszketeg az egyenes, jobban rendeződnének a szálak az apró rácspontokban! Persze ezt megint ki kéne próbálni...

Magyar Kultúra díjazottjai

 

Január 22-én van a Magyar Kultúra Napja. Egy eredeti kézirat tanulsága szerint 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc a magyar Himnuszt szatmárcsekei udvarházában. (Szatmárcseke a Tiszaháton van, a mai Ukrán határ mentén, a román határhoz közel. Híres csónak alakú faragott fejfáiról, és természetesen Kölcsey Ferencről, akinek fehér márvány síremléke is itt van, a református temetőben. A költő 1815-től egészen 1838 augusztus 24-én bekövetkezett haláláig itt élt.)

A Magyar Kultúra Napja a nemzet kulturális teljesítményeit számba vevő fontos emléknap, amelyen a magyar állam kitüntetéseket ad át a kimagasló kulturális teljesítményért, és 1993. óta az oktatásért és a magyar pedagógiai munkáért végzett kimagasló munkáért. A magyar nyelv, képzőművészet, néphagyomány és népművészet, népzene, a magyar előadó-művészet, a film- és színházművészet hazai művelésére irányul a figyelem ezen a napon.

Nemzeti önbecsülésünk és a pedagógus szakma iránti tisztelet emelte a kultúrateremtéssel egy rangra azok munkáját, akik nélkül nem lehetne hagyomány, kulturális és művészeti képzés. Fejet hajtunk a nemzeti kultúra továbbadását lehetővé tevő pedagógusaink előtt is. Áldozatos munkájuk örökíti tovább nemzedékről nemzedékre a magyar történelmi tudatot,  anyanyelvünket, értékeinket és a tudást, vagyis kulturális és nemzeti önazonosságunk alkotóelemeit.

Ezeknek az értékeknek a megbecsülését az alábbi oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos szakmai díjakkal is kifejezi a magyar állam ezen a napon:

• Apáczai Csere János díj (pedagógusoknak nevelési, oktatási munkáért)
• Brunszvik Teréz díj (óvodapedagógusoknak, óvodapedagógusokat képző szakembereknek)
• Éltes Mátyás díj (gyógypedagógiai munkáért)
• Karácsony Sándor díj (tanítóknak, harmonikus személyiségű gyermekek neveléséért)
• Kiss Árpád díj (pedagógus újítóknak, új eredményeket alkalmazóknak)
• Németh László díj (általános iskolai, szakiskolai középiskolai oktató-nevelő munkáért)
• Szent-Györgyi Albert díj (a felsőoktatásban nemzetközi szinten iskolateremtő oktatóknak).

Idén

• Kontra Ferenc Márai Sándor-díjat, 
• Bagossy László rendező és 
• Tóth Sándor fafaragó Csokonai-díjat vett át.
•  Csokonai Vitéz Mihály Közösségi Díjban az egri Cantus Agriensis Kulturális Egyesület, 
• Tamási Koncert-Fúvószenekar,
• Jászság Népi Együttes részesült.

Anyáról-lányára

Beszprémy Józsefné és Beszprémy Katalin közös kiállítása 

2013. január 25. – 2013. március 7.

Magyar Népi Iparművészeti Múzeum, 1011 Budapest, Fő u 6.

Nyitva tartás - kedd-szombat: 10:00-18:00

Beszprémy Józsefné Bogdán Margit(1922. Csorna) nevéhez fűződik a dunántúli fehérhímzés felelevenítése, a Vas megyei színes gyapjúhímzés és a rábaközi hímzés felújítása, gyűjtése és feldolgozása. Évtizedek óta irányítja a megye népművészeti mozgalmát, szervezi a bel- és külföldi alkotótáborokat; jelentős segítette a velemi alkotóház létrehozását. 1975 óta Népi Iparművész, 1987-ben Népművészet Mestere kitüntetést kapott.

Beszprémy Katalin, a Hagyományok Házában a Népművészeti Módszertani Műhely vezetőjeként kézműves oktatásokat, kiállításokat rendez, a hagyományos paraszti kultúra közvetítését szervezi konferenciák,  pályázat kiírás, kiadvány szerkesztés, tananyag készítés, zsűrizés, mesterség-bemutatók, játszóházak útján. Évek óta hímzőkört tart a Hagyományok Házában.

Újra lehet együtt öltögetni!

 

Szerdán, január 23-án újra belendülnek a fürge ujjak, és indul az Öltögető a Polgárok Házában. Egy ottani kiállítás - és a tavaly nyári gömöri kiruccanásunk Marcsival Gömörbe, ihlette a következő projektet: gömöri csomós hímzést tanul a Fonó! Zsuzsa összeállít egy alapkészletet, és aki akar, belevág... Máris gyakorolják bemelegítésként a hármas francia csomót, ami a gömöri hímzés alapja. Már többször is írtam róla - íme az öltés menete és a végeredmény:

     

Illik nekem is belevágni végre valamibe... Ez ugyan nem hagyományőrzés, vagyis csak részben, és nem is magyar. A minta új, csak a technika régi.  De végre egy korábbi Zweigart terítő-alaphoz találtam a fenti blackwork mintát - karácsonyra... Még éppen le tudtam olvasni a képről... Mindig szerettem volna elkövetni egy 'feketemunkát' - ezért kapóra jött: kettőt egy csapásra megoldás lenne. Nagyon ritka szövésű a terítő kerek középrésze - 10 öltés van egy inch-ben... Félek, nem fog jól mutatni ilyen elnagyoltan a minta... Talán a keresztszemek jobban érvényesülnének ebben a nagy mezőben... Még arra gondoltam, megbolondítom azzal, hogy más-más kitöltéssel készítem az egyes leveleket... Eddig így festenek a mikulás-virágok, de a zöld beszerzésével még várnom kell... Mit szóltok hozzá?

Talán mégis megalkuszom a blackworkkel... Érdekes a mintás alapszövés - sokkal egyenletesebb, mint az aida vagy a takácsvászon. Viszont nagyon meg kell választani hozzá a tűt - a mostani bumfordit is le kell cserélnem...

A Magyar Kultúra Napja családi nap az Iparművészeti Múzeumban

 Cérnába szőtt évszázad - 110 éves a Halasi Csipke című kiállításhoz kapcsolódóan csipkeszakértés, gyorstalpaló kötéstanfolyam, kártyás szövés, csipkebemutató, csipketotó, kulisszatitkok nem csak haladóknak!

2013-ban, a  alkalmából az Iparművészeti Múzeum különleges programmal ünnepel. Bemutatják a 110 éves halasi csipkét, technikai és kultúrtörténeti érdekességeit, sőt a helyszínen élő csipkevarrást is láthatnak az érdeklődők.
A program középpontjában a sokszínűen és változatosan használható fonal áll, ami számos művészi mesterség alapja. A fonal és a cérna a textil, a csipke, a kötés és horgolás alapanyaga – számtalan módon képes felületet alakítani. A gazdag programkínálat célja, hogy mindenki előtt feltárja a csipkekészítés, a fonállal létrehozott további művészeti alkotások „szimbolikáját” és technikáját, hogy kedvet csináljon a kézimunkázáshoz.
 Várnak mindenkit, aki tud vagy egykor tudott kötni és horgolni, vagy mindig is szeretett volna megtanulni. Az alapok: a kedv és a lelkesedés. A folytatáshoz ötleteket és címeket is kínálunk.
Miért ne most venné(d) fel a fonalat?!

PROGRAMOK: 

• Tárlatvezetések

Milyen kulisszatitkokat rejt egy kiállítás, hogyan is kezdődött a halasi csipke világot bejáró híre? A kiállítás kurátorával tett vezetésen minden kiderül.
Az Iparművészeti Múzeum épületének Kinizsi utcai szárnyában működik a Moholy Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Textil Tanszékének egy részlege. E napon megnyílik a szövőműhely, gépeit, a textiltervezés folyamatait, az ott zajló munkát lehet megismerni.
 11:30 – 12:30 Cérnába szőtt évszázad - 110 éves a Halasi Csipke, tárlatvezetés Erdei T. Lilla kurátor kíséretében
11:30 – 12:15 ill. 12:30 – 13:15 Snitt Fashion Backstage – kirándulás a MOME szövőműhelyében Kenyeres András vezetésével
12:45 – 13:45 Csipkebotanika: a csipke természetábrázolásai – játékos felfedező út gyerekeknek
14:00 – 15:00 Cérnába szőtt évszázad - 110 éves a Halasi Csipke, tárlatvezetés Erdei T. Lilla kurátor kíséretében

• Bemutatók

11:00 – 15:00 A halasi csipkevarró asszonyok helyszíni bemutatója
12:30 – 13:45 Csipkeszakértés – aki magával hozza otthoni csipkeékességeit, terítőit, alátétet, a szakértő meghatározza korát és készítéstechnikáját

• Műhelyfoglalkozások

11:00 – 15:00 Papírképek, árnyékolók
11:00 – 13:00 Kitűző és kiegészítő készítés, fülbevalók csipkéből
11:00 – 15:00 Mi fán terem a csipkeverés? Aki kíváncsi, ki is próbálhatja.
11:00 – 15:00 Szerelemháló
11:00 – 13:00 Kötésbemutató – a kötőtű túloldalán igazi profik várnak minden érdeklődőt
11:00 – 13:00 Kártyás szövés – karkötő, nyaklánc, díszzsinór: egy régi technika, egy új ékszer. Krasznai Judit vezetésével.

A program ideje alatt lehetőség van halasi csipkék és kézműves eszközök, fonalak vásárlására.
A csipketotót helyesen kitöltők között a rendezvény végén ajándékokat sorsolunk ki.
A program családi jeggyel látogatható 2000 Ft/család (max 5 fő) vagy 800 Ft/fő.
Aki megkezdett kézimunkával (kötés, horgolás) érkezik, 500 Ft/fő kedvezményes jegyet válthat.

Érdeklődni lehet: +36 1 456 5121, info@imm.hu
Iparművészeti Múzeum, 1091 Budapest, Üllői út 33-37.

Újra fönt a páva!

 Kedves régi arc bukkant föl a követők közt! Légy üdvözölve, Eszter!

A Fölszállott a páva vetélkedő gálaműsora

a Magyar Kultúra Napján

Hagyományok Háza, 2013. január 22, kedd, 19 óra

A Duna Televízió élőben közvetíti a gálaestet.

A műsor szerkesztője: Agócs Gergely

 Az MTVA, a Duna Televízió és a Hagyományok Háza által 2012-ben meghirdetett népzene és néptánc vetélkedő legjobbjai újra egy színpadon! A 16 és 35 év közötti hagyományápoló énekesek, zenekarok és néptáncosok versenyére a teljes magyar nyelvterületről közel 500 produkciót neveztek, a televíziós elődöntőkbe 48 jutott tovább, amelyek közül a december 15-i döntőn választotta ki a zsűri és a közönség a nyerteseket.
A tehetségkutató műsor döntőjében

• szóló ének és hangszer kategóriában Csizmadia Anna, 
• szóló tánc és páros tánc kategóriában Berecz István, 
• zenekar kategóriában a Parapács zenekar,
• tánccsoport kategóriában pedig a Jászság Népi Együttes vihette haza a nyerteseknek járó 1–1 millió forintot. 
• Közönségdíjas az Ördögborda Néptáncegyüttes, 
• legjobb magyarországi nemzetiségi együttes a Cace Rom, 
• legjobb határon túli produkciónak járó díjat pedig a Szellő Táncegyüttes kapott.

Vízkereszt Madridban

Wellcome here, dear Mariah, in these pages! Happy New Year!

Vízkeresztkor, január 6-án, a karácsonyi ünnepkor zárásaként, a 12. napon a római katolikus  egyházakban három eseményt ünnepelnek:

• napkeleti bölcsek v. háromkirályok (Gáspár, Menyhért és Boldizsár) látogatását Betlehemben, 
• Jézus megkeresztelkedését a Jordán folyóban, 
• az általa véghezvitt első csodát a kánai menyegzőn.                                                                    A megkeresztelkedés emlékére a templomokban vizet szentelnek - innen az elnevezés.

Vízkereszt természetesen nagy ünnep a spanyoloknál is - Madridban a három királyok fölvonulásával ünnepelték. A gyerekek már a vigíliáján, 5-én jókor kikészítik cipőcskéiket, hogy a három királyok belecsempészhessék az ajándékaikat... mert itt a Mágus királyok hozzák az ajándékokat. Aki nem volt elég jó, az szenet kap - igaz: csokoládéból...
Idén vasárnap lévén Vízkereszt, a hétfőt Madrid népe megkapta fizetett ünnepnek. Idén 12 hivatalos központi ünnepnap lesz,és tartományonként kijelölhetnek még két regionális ünnepet - a madridi tartomány a tegnapi napot erre szánta.

 Péntek óta két derűs és két felhős nap a mérleg itt Madridban. Azért átlagban 4-5 fokkal enyhébb itt az idő. De hát itt sem minden fenékig tejföl... Főképp azért, mert nem ismerik/használják - miként a túrót sem... Más a technológia a tejüzemben - és eltérő a hagyomány. A franciáktól vesznek át édes tejfölszerűséget, ami hetekig eláll a hűtőben, és nem savanyodik meg... Miből lehet szerintetek? Eluntam az E-adalékok számolgatását..
A félkész konyhai készítmények piaca nagyon fejlett itt. Én igyekszem mellőzni, hisz van időm a háztartásra:-) Bár szerintem itt több nő van még mindig fakanál mellett, mint nálunk - de lehet, hogy azok inkább úrinők, mint htb-k. Fiatalok ismerik még egyáltalán a kifejezést? = háztartásbeli!!! Aki nem jár el dolgozni! Főanya, főfeleség...
Például több különféle sajtokból álló sajtreszelék összeállítás kapható aszerint, h. pizzára, öntetnek, vagy milyen célra szánod. A kenyér ugyan vagy szalonnás kicsit a szádban rágáskor - ez a botkenyér, ami legalább nem giliszta vastagságú, mint a bagett - ami viszont a magyar szájpadlást feltöri, vagy a felfújt puffancs, otthonról is utált forma-kenyér, amit szerintem csak pirítva lehet megenni. Viszont ha este nyolckor nincs kenyér a tízig nyitva tartó boltban, az azért lehet, mert rögtön érkezik az utolsó szállítás...
A változatos péksütemények tényleg sütemények: irtó vajasak és édesek... A klasszikus péksütemény (zsömle-kifli)valójában kimarad, mert a friss hosszabb-rövidebb kenyerek, tapas-nak valók kiváltják(falatka, szendvics - erről majd később).
Viszont jobban szem előtt tartja a kereskedelem azt, hogy a városi ember kevés energiával beéri: megjelentek a kétdecis söröcskék, a csomagolt péksüteményeket, ha borogatnánk eltűnnének a szem elől! A Magdaléna nagyon dívik, és még nem is oly mézédes... Az összes sütemény nagyon édes - talán ez a mór-arab hatás következménye. Mert a mérce a méz - gyakran azzal édesítenek - igen gazdagon...
A flan utolérhetetlen, finom és könnyű kis pudingtortácska, és még a karamell édességét is elviselem a kedvéért... De hogy nem népi eredetű étel, az tuti - itt, ahol ilyen forró a nyár!(Flan - A 20. századforduló idején kedvelt tejszínes tortácska volt.) A vaníliapudingot uis a sütőben fél-3/4 óráig sütik-főzik vízfürdőben egy kis karamellágyon, míg az egész  kocsonyásra sül és átveszi a karamell ízét...Eszméletlen energiapazarlás... azért a pici kis finomságért... Mert a kis fémtálka - amit persze rögtön beszereztem - kb. egy decis!

Egy kis virág-jelentés sem maradhat el: a Bougevillea nem dobta le most sem a virágait, bár valami decemberi fagy megcsipdeshette a magasabbik, ágas-bogasabb példány kunkorkáit... A bőrszerűbb rózsás levélkék a vöröses színváltós, kevésbé illatos lonchoz tartoznak... A Bougevillea zöld maradt ( szokásos méretű vödörben tanyázik).

A virágágyások fölásva, a rózsák megmetszve szunnyadoznak, és várják a napok nyúlását ( itt a napkelte/napszállta: 08:37/18:05, és ez utóbbi napi 1 perccel nyúlik)...