Ágota

Ágota tősgyökeres vásárhelyi, és "a háló alatt nőtt föl", amint . Az édesanyjáéknak ugyanis olyan műhelyük volt a két háború között, ahol nagy tételben készítették a neccmunkákat. Munkamegosztásban dolgoztak: egyesek csak hálót kötöttek, mások pedig a kereten hímezték a kész hálót. Később, az 1953-ban megalakult Vásárhelyi Háziipari Szövetkezetben is így osztották el a munkafolyamatokat.

A férjem nagymamája is bedolgozott a szövetkezetbe mindaddig, míg meg nem szerezte a nyugdíj-jogosultságot. Náluk a családi munkamegosztás ígyalakult: Nagymama hímezett - ő már a kész csomózott hálót kapta, és Nagyapa feszítette azt a keretre, aztán keményítős oldattal előre lekezelte, a végén ő "cakkolta körbe" sűrű huroköltésekkel, és még egyszer lekente keményítővel.

Ágota genetikusan kódolva van a rececsipkére, nem csoda hát, ha  nemcsak a munkái gyönyörűek, de az ízlése és fantáziája is bámulatos... Maga is tervez csipkéket, nemcsak minta alapján készíti a munkáit. Ő is ott volt az október eleji vásárhelyi neccgyűjtés beharangozóján.
A fenti munka saját összeállítás, az alábbi egy szép, klasszikus minta megvalósítása a Magyar Uriasszonyok Lapjából, 1930 körül... Gyönyörű arányok, csodálatos egyensúly. Egyszóval igazi rece!!!

Filmsorozat

Jurányi Anna kilenc részes Asszony lesz a lányból című filmsorozatát október 26-án, szombaton reggel 9 órakor kezdte sugározni az ECHO Televízió, és kilenc héten át minden szombaton ebben az időpontban láthatók a filmek.

A rákövetkező héten csütörtökönként 9.30-kor, ill. péntekenként 18.30-kor is megismétlik az  egyes részeket - tehát most is! -  ismétlése okt. 31-én és nov. 1-én - és persze a neten is!

 

Külön öröm számomra, hogy vásárhelyi forgatással indul a film.

Kiállítások Budán

„Játéktól a mesterségig” című kiállítás látható 

 a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum időszakos kiállítótermében

 (1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 6.) 

A Hagyományok Háza mutatja be 

a Népi játék és kismesterségek oktatója c. tanfolyamának vizsgamunkáit. 

A kiállítás megtekinthető 2013. november 8-ig 

hétfőtől csütörtökig 9 és 16 óra között, pénteken 9 és 14 óra között. 

Les Gábor fazekas, népi iparművész 

"Erdély öröksége" című kiállítása látható 

a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban

 (1011 Budapest, Fő u. 6.)

A kiállítás megtekinthető november 16-ig, 10 és 18 óra között. 

• 

Apróságok a rongyosládából

Azt hiszem, még a Ludotéka karitász-zsákjából mentették meg nekem ezt a néhány horgolással  kombinált csipke-szegélyt.
Az az érdekességük, hogy némelyiknél - igen leleményesen - egyszerű bolti zsinórt vagy csipkét, sőt farkasfogat használtak alapul, és azt szélesítették, díszítették vagy többet is összehorgoltak egymással. A készáru "pikóit", hurkait használták föl a horgoláskor:

EMLÉK - MŰ - 1956

ELSZÁMOLÁS - 1956

     

   (egy emlékműhöz)

...
Oszlopszegek a krisztusi testbe…

Minden évben újat a sebbe!

Évente egyet, egyre nagyobbat

ütni a testbe, hátha mozoghat,

hátha kitépi magát a sírból!

Ezernyi oszlop, vasbeton sírbolt

vigyázza eztán,

s jelölje: nem volt.

Szegek és rudak, ágyúk és karók

Oszloperdő, aradi bitók,

kifeszítve, megkötözve

betongödörbe földelve.

A ledöntött csizmacsonkja,

szöges talpa, mélybe szorítja.

Díszkő burkolat a hősök szívére,

néma szájára.

Csend legyen végre!

Hatalmas gát ez,

hatalmas védmű,

az emlékek ellen

ellen-emlékmű.

Szürke kabátok, kalapok mersze?!

Elő ne jöjjön a lobogás lelke,

gúzsok mélyéről, ahová lökték,

kötözve lelkét, szétvágva testét!

Kétezer-hat karóval átvert

szíve már csendes.

Micsoda rend ez!

Rendezett sorban állnak a lándzsák.

Hegyükön csillog a diadal.

Győzelmet hirdet e tájon,

amit a farkas aratott a nyájon.

Acélfoga mered földből az égre,

erő szorítja a közöny sebébe.

Üvölt az égre, keleti Napba,

nyugati Holdba.

                                                ...

Készültek 2006-ban - előbbi készítője egészen közeli hozzátartózóm ...

Jutka felajánlása a necc-gyűjteménybe

Már október 3-án, a vásárhelyi rececsipke-gyűjtés beharangozójára megérkezett az első minta-adomány. Jutka hozta személyesen, aki szintén necc-rajongó, és már próbálgatja is az elkészítését. Olyan kedves volt, hogy Makóról átjött a vásárhelyi könyvtárba a Látóhatár bemutatójára - ott találkoztam Vele először. CsipkeMarika már ismerte Őt korábbról:

Persze nem üres kézzel jött, mert egy-egy nagy borítékba bekészített sok-sok régi Párisi Divat és Tündérujjak kézimunka-újság mellékletet, és ilyen ízléses saját kezű díszítéssel adta át nekünk:

Hálásan köszönjük, kedves Jutka! Nagyon örülünk a becses ajándéknak - és a ráadás az volt számomra, hogy személyesen is megismerhettelek:-)

Csilla kincsei

A leendő vásárhelyi neccgyűjtemény első adománya postán érkezett  - biztos nem is vásárhelyi lelet. A feladóval, az Index Fórumról megismert Csillával még sose találkoztam a valóságban, de levélben, skype-on sokat beszélgettünk, és CsipkeMarikával egyszer már össze is futott kirándulás során. Népművelő Tolna megyében, és emellett elsősorban szövéssel foglalkozik, de képzett csipkekészítő is, és szerény, ám annál alaposabb gyűjtő munkát végez a környékükre került bukovinai székelyek között.
Csilla semmi közelebbit nem tud a szerzeményről, de sokat sejtet az a tény, hogy falujába, Lengyelre is németeket telepítettek a vidék török kori elnéptelenedése után. Így nagyon kézenfekvő az a hasonlóság,  amit a tőle kapott csodás necc szegélyek  és betétek valamint a Néprajzi Múzeumban láttam az erdélyi szász rececsipkék között.

Mivel a csíkok feltűnően hosszúak, bizonyára viseleti darabokon voltak - nagyon vékony fehér ill. ekrü fonalból vászonöltéssel  készültek rendkívül finom hálóra. Valóságos kincs, amit Tőle kaptam! Köszönöm! Megbecsült, emlékezetes darab lesz!

 

Rece szegély szász leány öltözékéről - Szelindek és Nagycsűr(Erdély)

Clívia őszi fényben

Hervadt a liliom kelyhe már,
Töve körül arany a por...
Halvány szirmok hullonganak,
Míg kész a tejszín hólepel.

/Oscar Wilde: A kert, ford.: Gyóni Géza/

Vásárhelyi Kézműves Kiállítás és Vásár

Ez a múlt vasárnapi bejegyzés valahogy átcsúszott a "vázlat" kategóriába:-( Most visszaemelem!

 Október első hétvégéjén nyílik az őszi tárlat Hódmezővásárhelyen. Sok kulturális esemény van ezzel kapcsolatban - a kirakodóvásár szinte ráadás. Cudar hideg volt szombat reggel, gyenge fagy is volt, de tűzött a nap derekasan.

Régi csipkéket mutattunk be egy kis standon, és meghirdettük a  gyűjtés indulását. Testvérbátyám töksátra mellé kértem az asztalunkat - úgyhogy családi kivonulás volt. Érdekes: szinte az érdeklődők jelentős része  hasonló elszármazott vásárhelyi volt, mint magam is...

 Nagyon ízléses volt a vásár lebonyolítása. Semmi bóvli nem volt, és még a büfés és italos bódékat is elrejtették a szerb templom oldalába, hogy még csak az ételszag se terítse be a kézművesek sorait. Mi szerencsére a műsoros sátorral ellentétes oldalra kerültünk - így nagyon békésen telt a két nap. Semmi nem volt a pesti zsúfoltságból, túlhajszoltságból és ripacsságból.

 

Leheletfinom terítőcske

 Vaterán vettem ezt a utólérhetetlen fnomságú darabot - igaz kopott is már - de ép! Pedig nem lehet túl régi sem, mert a magyaros minta azt sugallja, hogy már a Trianon utáni népi kézműves fellendülés terméke lehet.

A nagyon vékony hosszúkás lenbatiszt alapú terítőn alig maradt megmunkálatlan felület. A belső mező varrott rece! Teljesen berácsozták előzetesen, és a mintát úgy hímezték bele, mint a csomózott hálóra! A tömőöltések elárulják...

Az alapkelme szélét kétsorosan körbe azsúrozták, és ráadásképpen a középpel harmonizáló mintával körbe is horgolták: ez recehorgolás. Három különböző technika remek összhatása - és az egész csupán 20x35 cm!                    

Vásárhelyi verőfényes Őszi Kézműves Vásár

A négy "neccölő"

 Megy a munka:

A kiállított munkák saját gyűjtésből valók. Kivéve a háttérben a gyümölcsös - a bal oldali "Ágota_neccöl" új műve:-)

Gyorsjelentés

Gyorsjelentés a Vásárhelyi Látóhatár folyóirat bemutatójáról

Rex-Lux-Dux-Pax

Biztos mindenki ismeri a mondást - talán G. B. Shaw-tól származik: Arra a biztatásra, hogy az idős kornak is vannak előnyei, gúnyosan visszakérdezett: Mondjon egyet is!
Egy pozitívum, hogy már annyi mindenről hallott az ember 60 év alatt, és néha úgy érzi, ezt is azt is már tudom - persze sokszor kiderül, hogy inkább csak ismerős, hallottam róla, és ezek nem is aktív ismeretek. Így voltam tavaly a barátnőm soros fiának esküvőjén:

 A Torockó téri templom szószékén láttam meg ezt a varrott recét. A család kedvesen le is fényképezte nekem, mert annyira megtetszett. Maga a motívum nagyon régi lehet - de a felírat is sokatmondó és a latin tömörség példája. Én ugyan nem tanultam latint, de alighanem a Rex-Lux-Dux-Pax felírat, amit angolra a King-Light-Lord-Peace szavakkal adnak vissza, annak Király, Fény, Úr és Béke a magyar megfelelője - szótár nélkül is.
Varrott rece a megvalósítás - ez keltette fel az érdeklődésemet... A helyszínen nem tudtak semmit mondani a munka eredetéről. Ezért most mindenütt kutatok utána...
Egyelőre csak annyit találtam, hogy a szókép Rudolf Koch (1876-1934) német tipográfus és szépírás író* keresztény szimbólumai közül való... Az allegorikus négy evangélista alakja nagyon archaikusnak tűnik. Már-már modern:-)
Talán egyszer megcsinálom csomózott recével:-)
Nem találkozott valamelyikőtök ehhez hasonlóval?
*A háború előtt ez még megbecsült foglakozás volt... Férjem nagymamája is végzett szépíró volt:-)