Megindult az aratás - Biztos, hogy jó helyre születtem?

Kovács-Hartai-Madarász

Kaszaszék

         

HAZAFELÉ

               Még emlékszem a kaszaszékre,

a széles, görbe kaszaélre,

vakrozsdás, félhold kaparókra,

holt dédapám sosem hallott

meséiből kelt napokra…

A szarufáról rézveret lóg,

itt valaki szűcsmester volt.

A vert falba vájt kisablakon

csorog a fény a ványolóra.

A szemöldökfa addig ér,

ágaskodni nem lehet.

Gubbaszt a mester, ujjain

táncolnak véres fegyverek:

görbe kés, ár, horoló,

beretva, szirony-cakkozó.

Nyögve dúdol a bőr felett;

füstre tett sonkára gondol,

vagy a búza és bekecs

összevetett árán nevet?
Rég nem nevet itt már senki,
hullik a falból a törek.

Szűcsszerszámok:

1. kád; 2. fésű; 3. kasza; 4. pamacs; 5. szkáfavas; 6. szkáfaállvány; 7. fésű; 8. mosókés

1. almázó 2. rózsavágó 3–4. csipkézők 5–6. törökvasak 7. rózsavágó 8. lyukasztó 9. csipkéző 10. szélesplajbász 11–12. cérnakarikák 13. cérnakarika, gombolyítva 14. kaszakő 15. kaszálóf 16. csipkéző 17. almázó 18–19. árak

1. almázó 2. rózsavágó 3–4. csipkézők 5–6. törökvasak 7. rózsavágó 8. lyukasztó 9. csipkéző 10. szélesplajbász 11–12. cérnakarikák 13. cérnakarika, gombolyítva 14. kaszakő 15. kaszálóf 16. csipkéző 17. almázó 18–19. árak

Június 4. - Áldás a magyarra

Ilyen áldás szálljon ránk, ebben bízzunk és ez mozgasson bennünket:

Babits Mihály: Áldás a magyarra

·        

Ne mondjátok, hogy a haza nagyobbodik.
A haza, a haza egyenlő volt mindig
ezer év óta már, és mindig az marad,
mert nem darabokból összetákolt darab:
egytest a mi hazánk, eleven valami!
Nem lehet azt csak úgy vagdalni, toldani.

Máskor is hevert már elkötött tagokkal.
Zsibbadtan alélt a balga erőszakkal.
De mihelyt fölengedt fojtó köteléke,
futni kezdett a vér elapadt erébe.

Visszakapta, ami soha el nem veszett.
Nagyobb nem lett avval. Csak egészségesebb.

Lám, igaz jószágunk visszatér kezünkre,
bár a világ minden fegyvere őrizze.
Mert erős a fegyver és nagy hatalmasság,
de leghatalmasabb mégis az igazság.
Útja, mint a Dunánk és csillagok útja:
nincs ember, aki azt torlaszolni tudja.

Él a nagy Isten és semmise megy kárba,
Magyarok se lettünk pusztulni hiába,
hanem példát adni valamennyi népnek,
mily görbék s biztosak pályái az égnek.

Ebből tudhatod már, mi a magyar dolga,
hogy az erős előtt meg ne hunyászkodna.

Erős igazsággal az erőszak ellen:
így élj, s nem kell félned, veled lesz az Isten.

Kelnek a zsarnokok, tűnnek a zsarnokok.
Te maradsz, te várhatsz, nagy a te zálogod.
Zsibbad a szabadság, de titkon bizsereg,
és jön az igazság, közelebb, közelebb…

                                     Pesti Napló, 1938. november 6.

A nemzeti összetartozás emlékműve Örkényben - Balogh Eleonóra Kohézió című üvegszobra

Marcsi barátnőm Évszakok című foltvarrása

Magyarok imája 2

Régóta keresem a Magyarok imája című dal szerzőit, mert az ún. irredenta nőták közt azt hiszem, az egyetlen fohász jellegű alkotás. Talán éppen azért, mert erős érzelmi húrokat érint, elterjedt és még több versszakkal is bővült, a szerzőit feledve népies dallá vált. Most végre megtudtam az eredetét a Trianon Múzeum oldalán, mert nem utaltak rá a későbbi megjelenések alkalmával. 

 

A folklorizálódott dalok sorsához hasonlóan templomi énekeskönyvben és második világháborús láger- írásban és málenkij robot-visszaemlékezésben is fölfedeztem a szöveget mindenféle szerző ismertetése nélkül. Hiába énekelte több kórus és manapság még rockegyüttes is... nem emlékeztek meg a szerzőkről, pedig megérdemelnék. Ma, amikor egy művészi vagy kézműves alkotásról készült képen a fotós neve biztos szerepel, az alkotóé csak esetlegesen...
A kottát nemcsak ott leltem meg, hanem a vásárhelyi Kiss Lajos is lejegyezte a néprajzki gyűjtők szorgalmával a Veszprém megyei Berhidán 1965-ben egy 72 éves ember előadásából: https://library.hungaricana.hu/.../ZTI_AP_05353-05358/...
A Bús magyarok imádsága szövegét Pápai Molnár Kálmán (1878–1945) újságíró, nótaszerző írta. Mivel a zeneszerző, Révfy Géza (1868–1941) tanítóképzői tanár és zeneszerző adai születésű, ő személyében is osztozott az új határokon kívül eső országrészek népének sorsában.

A természet ereje

Chinchon Madrid közelében lévő kis ékszerdoboz városka, ahová úgy látogatnak a spanyol fővárosban több napot is töltő vendégek, akik a vidékre is kíváncsiak, mint nálunk Budapestről Szentendrére. Ott találtam ezt a különleges utcai házfalat, amit ráépítettek egy szőlőtőkére. Vagy Most bukkantam rá erre az elvszettnek hitt fényképsorozatra. 

Szecessziós váza Vásárhelyről

 Még nem mutattam a saját Fejes Sándor fazekas által készített vázánkat, mióta le tudtam fotózni. Nászajándékként kapták a szüleim: 

Nagyon visszafogott diszítésű. 

A Nemzeti Összetartozás Napjára Édesanyám a Magyarok imáját danolta...

(...sajnos nem tudom közzétenni a videot...)

Bús Magyarok imádkoznak égi Atyánk Hozzád,
Fordítsd felénk, magyarokra jóságos szent orcád!
Sírva kérünk, fohászkodunk, Hozzád száll a lelkünk,
Ennyi tenger sok fájdalmat meg nem érdemeltünk.

Bús magyarok imádkoznak, hallod Atyánk, hallod?
Se testünkkel, se lelkünkkel nem kívántunk harcot!
Megbocsátunk mindazoknak, akik reánk törtek,
Csak még egyszer add vissza a drága magyar földet!




(... hol itt az irredentizmus?)

Nem fúj már, és nem havaz

Nem fúj már, és nem havaz,

itt van, itt van a tavasz!

Itt a tavasz, várva várlak,

hozz új ruhát fűnek, fának! 

Nem fúj már és nem havaz,
itt van itt van a tavasz!
Csip-csirip, csip-csirip,
Kikelet kivirit!

                                                                                                                                                                            Mondókák

550 éve halt meg az első, még latinul író magyar költő, Janus Pannonius

Az 550 éve elhunyt első magyar  humanista kötő, püspök és politikus, Csezmizei János végakarata századok során teljesült, hisz

Mikor a táborban megbetegedett

című versében így végrendelkezett:

Drága barátaim, ott ássátok nékem a sírt, hol

Harmatgyöngyöktől csillog a zöld s buja fű,

Dús lombú erdők, s a kies rónák közepette,

Hol nimfák járják ünnepi táncaikat,

Ott, hol a lágy szellőfuvalom csupa balzsamos illat,

És a dalosmadarak bús dala zeng epedőn.

S hogy ne boruljon mély feledés rám néma siromban,

Akkor még nem érte el a végzet, bár mindennel leszámolva vétkei bűntetéseként jajong a bajain:

Ó, én háborodott, odahagytam az árnyat, a békét,

Csábítottak a vad harcok, a trombitaszó!

Kórság, sápadt Félelem és Düh, rút Nyomor, ádáz

Arcú Vérontás táborozik ma velem.

És e nehéz életmódhoz túl gyönge tüdőmnek

Hőség, por, zivatar s éji hideg sokat árt.

De mikor politikusként nagybátyjával, Vitéz Jánossal ellenefordult Mátyás király akaratának, Itália felé menekültében beteg tüdeje lobot vetett, s a Zágráb melletti Medveváron meghalt. 

A királyi harag enyhültével mégis - annak püspökeként - a pécsi székesegyházban temették el. Hányatott sorsa tovább folytatódott, csak a bazilika 1991-beli fölújításakor fedezték föl koporsóját és a legmodernebb antropológiai vizsgálatokkal azonosították a csontjait. 2008-ban temették újra a bazilika altemplomában, és síremlékén a fejszobor alá akkor vésték kőbe az előre megírt sírvers sorait:

Azt akarom, hogy e vers álljon a sírkövemen:

Itt nyugszik Janus, kivel ősi Dunánkhoz először

Jöttek a szent Helikon zöldkoszorús szüzei.

,Ezt a dicsőséget, ó, hagyd meg a holtnak, Irígység,

Rosszakarat, kíméld hült porait legalább!

A székesegyház csodálatos kincsestár: 

                  

A Janus Pannonius Díj Alapítvány Szent Mihály napján koszorúzta meg a síremléket.