A népdalok szelídsége

Nem mindegy, hogy mivel átkozódik, ha már arra vetemedik az ember. Dalban, nótában ritka az átok. Idén százéves (!) Édesanyám a minap az ismert vásárhelyi népdalt így énekelte, egy ismeretlen második versszakkal:

Zöld erdőben, zöld mezőben sétálgat egy páva.

Kék a lába, zöld a szárnya, aranyos a tolla.

Hívott engem útitársnak, el is megyek véle,

Vásárhelyen nincsen olyan legény, sej, aki nekem kéne.

Anyám, anyám, édesanyám, nincsen maradásom,

azt a legényt, kit szerettem verje meg az Isten.

Haloványan süssön reá a fényes holdvilág,

sírva járjon el a rácsos kapum előtt, sej az a lacibetyár.

 

Az ismert változat:       

Anyám, anyám, édesanyám, menjen az erdőbe,

Keresse meg azt a pávát, kérdezze meg tőle,

Nem látta-e a kedvesem abban az erdőben,

Kiért fáj a, fáj a gyönge szívem, sej meg is halok érte.  

A Magyar népdaltípusok példatárában a 8. sz. Újszerű kis ambitusú dallamként határozzák meg, és az Alföldön találták legelterjedtebbnek: Dunántúl (17), Felföld (34), Alföld (47), Erdély (1)
Moldva és Bukovina (1)

Meghökkentő a verses-dalos megátkozás, de milyen szelíd ez az átok! Édesanyám még ezzel a szöveggel hallhatta hajdan a dalt. Úgy alakult a szöveg, ahogy az évszázados vallásos hiten alapuló paraszti kultúra, a visszafogott és tiszta népi erkölcsiség sugallta. A halvány holdvilággal való fenyegetődzés is kíméletesebb, mit a sápadt napvilág...Még a legény se elvetemült szívtipró, hanem csak huncut lacibetyár!  Átok, ami halovány holdvilágban merül ki. Milyen enyhe fogadkozás ez, mennyire ártó is a szándék? Annyira szép ez a letisztult, szolid érzésvilág, ami egy régi népdalban tükröződik... Én ezt a szelíd lelkületet láttam paraszti környezetemben.

Sose hallottam a szüleimtől szaftos káromkodást vagy átkozódást - még állattra se  De a akkori polgári szemlélet se tűrte a szidalmat, sértő szavakat. Emlékszem arra a mély fölháborodásra, amivel a gimiben, Hódmezővásárhelyen Szappanosné Anna néni, a biológia tanárunk fogadta, ha valamelyikünk lehülyézte a másikat...

Más, újmódi variánsok hangvétele, úgy érzem, kiérleletlen, suta, gyakran nem csak pikáns, inkább durva.  Meghökkenteni akarnak, öncélúak és nem (jó) szívből jönnek. 

Észrevettem Édesanyám más népdalszövegében is a föntihez hasonló enyhítő változtatást:

Túl a Tiszán faragnak az ácsok, 

idehallik a kopácsolások,

eredj lányom kérdezd meg az ácsot,

ád-e csókért egy kötény forgácsot?

Édesanyám huncutok az ácsok,

méregdrágán mérik a forgácsot,

kilenc csókot ígértem már érte,

a tizediket ráadásul kérte.

A közszájon forgó változatban nagyobb kedvvel szórja a lány a csókot: kilenc csókot adtam neki érte...

Egy újabb keletűnek gondolt harmadik versszak már teljesen tréfába fordul:

Kék a kökény, zöld a petrezselyem,

tótágast áll bennem a szerelem,

jaj, Istenem, most már mit csináljak,

szeressek-e, vagy tótágast álljak?

Az ismertebb változat, talán régebbi népdalt szerintem felénk nem énekelték:

Zöld erdőben, zöld mezőben lakik egy madár.

Kék a lába, zöld a szárnya, jaj be gyöngyen jár.

Várj, madár, várj, te csak mindig várj,

míg az Isten megengedi, tied leszek már

Aktuális százéves nóta

99 éves édesanyám olykor ismeretlen nótákat énekel, amit nem hallottam tőle korábban, de nem szerepel a neten sem. Arra gondoltam, a legutóbbi talán Murgács Kálmán nótája lehet, aki Székkutason élt "száműzetésben" a háború után bő tíz évig. (Róla nevezték el ott nemrég a művelődési házat.) A két háború közt népszerű nótaszerzőként színpadon is énekelt, és Kutason is komponált vagy harminc dalt.

Ennek a százéves nótának a címe véletlenül szerepel a szerző szócikkében. Arra gondoltam, talán az ismeretlen nóták is tőle származnak, mert csak itt a környéken terjedtek el.

Szőke Tisza haragjában megáradt.

Szilaj habja átszakítja a gátat.

Haragszik, mert azt végezték felőle,

Hogy a magyar az oláhnak,

csehnek, rácnak adjon jussot belőle.

Tisza vizét magyar könnycsepp táplálja,

nem is lehet, nem is lesz más gazdája.

Beszélhetnek Párizsban mit akarnak,

de a Tisza minden csöppje

mindörökre csak megmarad magyarnak.

Természetesen cselák nép nincsen... Édesanyám még jól énekli - nekik még friss volt az élmény.

A Nemzeti Összetartozás Napján

Örülök, hogy illő nevet kapott a trianoni békediktátum aláírásának napja a nemzeti elhallgatás napja helyett. Csonka-Magyarországnak csaknem a perifériájáról származom, röghöz kötődő paraszti ivadékként - nincs határon túli rokonságom. Hetedik osztályos koromtól leveleztem egy délvidéki lánnyal, jártam is színmagyar falujában. Következő nyáron a megyei földrajzverseny jutalmaként egy busznyi gyerekkel vittek úttörő-táborba a Tátrába Liptószentmiklósra úgy, hogy az érsekújvári magyar iskola diákjainak családjánál töltöttünk egy éjszakát. Ott fürödtem először fürdőszobai kádban, és nagyon ízlett az omlós-ropogós nápolyi. Ezt a két határon túli kapcsolatot nagyjából mostanáig fönn is tartottam. Természetesnek vettük Hódmezővásárhelyen, hogy a magyarság nagyobbik része szanaszét van szórva a Kárpát-medencében. Tőlünk nem volt nagy túra Erdélybe kiruccanni, bár a hatósági kellemetlenkedésekkel számolni kellett. De így is harmadik külföldi, azaz Kárpát-medencei utam volt, amikor egyetemistaként végig poroszkáltuk Trabanttal és egy Schwalbe motorral Dél-Erdély útjait a Maros mentén, majd a Bucsin-tetőn keresztül Gyergyón is át, egész le a Fekete-tengerig.

 

Pesti családomnak igazi monarchiabeli fölmenői vannak: egyik ágon felvidéki, másikon al-dunai eredetűek. Anyióai nagyapa révén igazi soknemzetiségű a família. A családfa szövevényes, mert az orsovai Bolarics nagyapa német anyanyelvű apa és cseh-német anya fiaként 1922-ben, a széthullott monarchiában besorozott katonaként Budapestre tért meg az orosz fogságból. Itt kérte optálását (magyar állampolgársága érvényesítését) úgy, hogy neki senkije sem élt a fővárosban. De mivel magyar ösztöndíjon végezte a középiskolát, erkölcsi kötelességének érezte, hogy Magyarországon telepedjen le...

Pedig Zseni (Jenő) nagyapa még Pitestiben született, egyévesen beköltöztek a monarchiába. Bátyja ott maradt Orsován és megtartotta a németségét, leszármazottait majd a német állam "vásárolta ki" a Ceausescu korszakban. Ő maga német anyanyelvűként magyarul érettségizett, és egyúttal tanítói oklevelet is szerzett 18 éves fejjel Temesváron. 1914 őszén már a pesti közgazdasági egyetemre fölvett hallgatóként vonult be a hadseregbe mint önkéntes. Az 56 hónapos orosz hadifogolytábor tiszti fogdájában az ott raboskodó egyetemi professzorok "fejből" leadták a fiatal tiszteknek a szükséges ismereteket. Még le is vizsgáztatták őket, s ha valaki szabadult, vitte Pestre a kollokviumok hírét vagy  dokumentumait. Mikor hazavergődött a fogságból, már csak  el kellett ismertetnie a hányatottan letett vizsgákat Budapesten, és befejezhette az utolsó évet.

  

Nem tudjuk, hogy mikor szabadult, de az 1922. május 16-án beadott, az állampolgárság fenntartását kérő iraton egyetemi hallgatóként szerepel. Jellemes ifjúként úgy tartotta, hogy mivel jó tanulóként a magyar állam ösztöndíján szerzett érettségit, tartozik a hazának azzal, hogy a magyar állampolgárságot választja. Az október 10-én kiállított Beköltözési engedély szerint aligha volt bármi ingósága, amit magáénak tudhatott az ambícióin és a ragaszkodásán kívül, hogy magyar maradhasson Budapesten, egyedül, minden támasz és segítség nélkül...

Nagygalambfalvi Általános Iskola költészet napja

https://www.facebook.com/Galambiskola/videos/295721784681708/

Az Öreg kút az utca szádán című verset Nagy Máté III. osztályos tanuló szavalja

Nagygalambfalvi Általános Iskola

A bácskai Doroszló faluja

Lánykoromban szereztem Vásárhelyről egy levelezőpartnert a délvidéki Doroszlóról. Néhány évi levelezgetés után meglátogattam. Nagy szó volt akkor az utazás, mert iskolai kirándulásokon kívül a család nem járt másutt az országban - még egyetlen Pest környéki rokonunkat se látogattuk. Zombortól sínbusszal utaztam az akkor még szinte színmagyar településre. Sokan jártak  dolgozni Németországba és többen neveltek csirkét a házuk padlásán. Így valamivel magasabb életszínvonalat éreztem arrafelé, de ott láttam először ú. n. balkáni WC-t is (a betonpadlón csak egy nyílás volt és a két talpnak egy-egy mélyedés.).  

Doroszló neve nem volt ismeretlen nekem, mert a Tatáék járatták a két háború közt a Tolnai Világlapját. A negyvenes években már nem köttették be félévenként a heti számokat. Jól emlékszem, hogy azok közt - biztos a bácskai bevonulás táján - az egyik borítón szerepelt egy népviseletbe öltözött doroszlai menyecske. Régóta tervezem, hogy utánanézek a Széchenyi könyvtárban. Örömömre most váratlanul megtaláltam az Arcanum.hu gyűjteményében az emlékezetes címlapot:

 1941 nov. 19.

Mióta néprajzzal is foglalkozom, már tudom, hogy Doroszló a népművészetéről nevezetes délvidéki település - így például a Vajdasági Népművészeti Egyesület elnöke is a doroszlói Raj Rozália. Tánccsoportjuk és népi zenekaruk szerepelt 2013-ban a Polgárok Házának a Kárpát-medencei Magyar Népművészet című sorozatában.

A Maderspach család helytállásáról

Tágabb családunk egy neves fölmenőjének történetével emlékezem március idusára.

Családtörténeti dokumentumfilm, amely az 1848-as magyar szabadságharc hős asszonya,

Maderspach Károlyné, Buchwald Franciska megvesszőzéséről szól.

Rendezte Maderspach Kinga ükunoka,

készült 2002-ben.

https://www.youtube.com/watch?v=kmAR6bchr3E

Gaudi ház Madridban? Téglából?

Rajongok Gaudi épületeiért...
Lenyűgözött Madridban ez a modern ház - annyira emlékeztet a barcelonai Casa Milá-ra...
És mindez téglából! Nem olvastam róla semmit, de alig hiszem, hogz csak én vettem észre ezt a hasonlóságot.

     

Az Avenida de Badajoz és a Calle de Martinez Villergas sarkán áll három azonos épület. Sajnos utcaképet nem ad ki a Google Map, de talán jobb is ez a kép.

A Casa Milà, vagy ahogy más néven ismerik, a Kőbánya (La Pedrera) Antoni Gaudí épületeinek a sorában az egyik legismertebb lakóház. Barcelona Eixample kerületében a Passeig de Gràcia 92. szám alatt található. 1905–1910 között épült a gazdag textilgyáros, Roger Segimon de Milà megrendelésére.
Az építész utolsó lakóépülete tulajdonképpen egy öt emeletes bérház, amelynek első emeletét lakta a Milà család. Az alagsorba kerültek a garázsok és az istállók. Gaudí életének abban a szakaszában tervezte, amikor úgy érezte, álmai szertefoszlanak. A Güell park eltervezett beépítése zátonyra futott, művészetét egyre nagyobb értetlenség vette körül. A Casa Milà épületében szinte életműve összegzését adja: itt valósítja meg legtökéletesebben a természet és az építészet összeolvasztását. Mintha egy lepusztult, barlangokkal szaggatott hegy lenne.
A házat szinte kiviteli terv nélkül, néhány egyszerű vázlat alapján építették fel. Az építésnél használtak acélszerkezetet és a fölsőbb szinteken téglaíveket is. A homlokzat kőszerűen hat, s ebbe a látványba Gaudí belekomponálta a balkonok növényeit is, amelyek változékonyságot biztosítanak. Hagyományos értelemben nincs is homlokzata, mint ahogy az egész épületben alig található egyenes falszakasz. A tetőterasz sem hagyományos: a cementhabarccsal, kerámiával és csiszolatlan márvánnyal borított felületen non figuratív plasztikák sora található, a kémények is szobrokat mintáznak. Gaudí a későbbi esetleges szállodaként való felhasználására gondolva a lakások között áthelyezhető, eltávolítható válaszfalakat tervezett. 1954-ben a padlástérben szintén lakások épültek. (wikipedia)

A szerelem és az epilepszia napja

Nálunk családi ünnep is. Szüleim 77. házassági évfordulója... Sajnos Édesanyám már huszadik éve magányosan ünnepeli. 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Terni_Szent_B%C3%A1lint

Szent Bálint, Terni püspöke a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek.

Mielőtt Szent Bálintot keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték, a hite erejével a börtönőr vak leányának visszaadta a látását. Mielőtt – a hagyomány szerint – február 14-én kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: „A Te Bálintod.”

Az ókorban élt Szent Bálint nemcsak a szerelmesek, hanem az epilepsziások patrónusa is volt, akiknek - mint azt a modern orvostudomány kiderítette - több közük van a szenvedélyes vágyakhoz, mint sokan gondolnák.

Holnap Szent Bálint napja lesz,
Mindjárt reggel korán;
És ablakodnál, párodul,
Ott leszek, én leány.
Kelt a legény, felöltözött,
Ajtót nyitott neki.
Bement a lány, de mint leány
Többé nem jöve ki
- foglalta William Shakespeare rímes történetbe 1601-ben a Bálint-nap üzenetét a Hamlet által elcsábított, majd cserbenhagyott Ophélia énekében. 
A manapság világszerte szívecskezuhataggal ünnepelt február 14-ének azonban eleinte egészen más tartalma volt, a középkor derekától ugyanis még többnyire az epilepsziások hívták segítségül Szent Bálintot. Bár a legendák homályába vész, hogy az 5. századi hittérítő - aki többször is sikertelenül próbálta megtéríteni a mai bajorországbeli Passau lakosságát, és ezért az Alpokban remeteként fejezte be életét - hogyan került kapcsolatba a szóban forgó betegségben szenvedőkkel, tény, hogy az epilepsziások Közép-Európa-szerte hozzá fohászkodtak. Ennek jeleként a mai Németország, Ausztria, Csehország és Magyarország egyes területein a betegek úgynevezett Bálint-keresztet hordtak a nyakukban - említ tárgyi bizonyítékot Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató.

Máig hiányosak az orvostudományi ismeretek a titokzatos, sokáig csak szent betegségként emlegetett epilepsziáról. Bár feltételezik, hogy az akár eszméletvesztéssel, a száj habzásával és görcsös rángással járó rohamok kialakulását egyes betegeknél fejlődési rendellenesség, fejsérülés, agydaganat, agyi infarktus vagy az agyműködést meghatározó ingerületátvivő anyagok kóros működése okozza, sokszor nincs támpont a betegség eredetéről. Jóllehet az epilepsziás görcsök igen eltérő gyakoriságúak lehetnek - van, akinél többévente, másoknál naponta többször alakulnak ki -, abban hasonlóak, hogy bekövetkeztükkor a normálistól eltérő feszültségűvé és intenzitásúvá válik bizonyos agyterületek elektroenkefalográffal (EEG) mérhető elektromos aktivitása.

https://mno.hu/migr_1834/szent-valentin-elfeledett-legendai-523561

Szent Balázs napja

...Balázs-áldással egybekötött szabadtéri szentmisét szoktak tartani a 800 éves Szent Balázs templom romjánál 

a Szentantalfa fölött húzódó Balázs-hegyen... http://www.zsokafogadoja.hu/balazs-aldas.html

A levelek szelídsége

Vidéken, sőt tanyán nóttem föl. Édesapámtól elég jól megismertem az alföld növényzetét. Gimnáziumban meg biológia tagozaton megtanultuk Anna nénitől a nevüket meg tulajdonságaikat. Szinte jobban szeretem őket az állatoknál - hisz elsősorban azt szereti meg az ember, amit megismer, miközben megismeri... Én a növénykínzást is bűnnek tartom, érzem, ha szenved a növény. 

A metro fölötti Nagyvárad téri pirostéglás házban többször is megfordulok. Most, ahogy kibomlanak a levelek és minden kizöldül, a szűk épület körfolyosó-gyűrűjében fölnyurgult fák levelei csodálatos hálózatot alkotnak a fölsőbb emeletről lenézve. Rájöttem, hogy mért is szeretem annyira a növényeket. Mert okosak, és szépen testvériesen elhelyezkednek, hogy minél tökéletesebben kitöltsék a teret. Nem másznak egymásra, nem a másik levél rovására terpeszkednek szét, hogy fürödhessenek a napfényben. Míg az állatfaj-piramis csúcsán jórészt ragadozók küzdenek az élettérért - olykor még egy-egy megkívánt nőstényért is, addig a levelek gyönyörű hálózatot alkotva helyezkednek el fény felé. Hagyják élni a testvér-levelet...

Könnyú nekik, hisz nem tudnak helyet változtatni? A röghözkötöttség velejárója és áldása?

Na, ezért is szeretem én annyira a növényeket. Semmi komoly harc, kiszorítósdi...

Mint az állatok, s a legfejlettebb állat az ember sokaságában...