Egy olyan környéken lakunk Madridban, amit 1886-ban kezdett kiépíteni egy modern szemléletű mérnök a városi elöljáróság döntése nyomán. Zöldövezeti jellegű, kis családi házakat tervezett zsebkendőnyi telkeken Arturo Soria - a ma is róla elnevezett kétsávos, leállósávos, középen parkosított főútvonal gyűrűként övezte volna a város centrumát - de csak egy hosszabb szakasz épült meg. Budapesten a Szilágyi Erzsébet fasorhoz tudnám hasonlítani. Annak idején villamos járt a két úttest között - ezt gyönyörűen parkosították - öreg fák mutatják, hogy a villanyszamarat régen nyugdíjba küldték.
A régi házakból néhány maradt meg mementóként... Ezek a kedvenceim... A kegyelemdöfést az M-30 nevű É-D irányú autóút kialakítása adhatta ennek a területnek. Sajnos ez a hajdan emberi levegős városrész is az ingatlanbefektetők prédájává vált a 60-70-es évektől... Mindent leromboltak és tetszetős, de mégis rideg tömbházakat emeltek a egységesített telkecskéken.
Ma már csak egy-egy házacska lapul az 5-15 emeletes bérházak és a valamivel lazábban beépített lakópark-szerű monstrumok tövében.
A szomszéd utcában áll ez a jellegzetes téglaépület tető- és oldalterasszal, erkéllyel és keskeny kis előkerttel. Sarokházként nagyon bájosan mutat a Passziflora-val és lonccal befuttatott kovácsoltvas kerítés - ezt már mutattam korábban. Megfigyeltem, hogy ezeknek a házacskáknak a kertjében még haszonfák is álldogálnak. Itt eper(vagy szedernek is mondják), másutt sárgabarack... Persze egytől-egyik kiöregedtek már, de leginkább itt is a tűzelhalás sanyargatja őket...
| A teraszra futó szőlőlugas tán már 40 éves is lehet.. | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Az első Passziflora is kibontotta már pompás szirmait...
| |||||||||||||
 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése