Dédapám testvére, Klári néni Inspergel Jánoshoz ment feleségül. Később "különmentek", így másodunokatestvérem nagyapja a Szabadság téri lányiskola bentlakó pedellusa lett. A háború alatt a , Líceumot hadikórházzá alakították át. Az én nagyapám testvére is lábadoztak ott. Az ispotályban elhunyt néhány Monarhia-beli katona hozzátartozói nem jelentkezhettek, így a katolikus temetőben adták meg nekik a végtisztességet. Nyolc osztrák (vagy német? - legalábbis német nevű) és egy magyar baka síremléke ott magasodik ma is a temetőben. Az Inspergel család pedig ma már - mivel az emlékmű emelőjeként a nagyapa neve szerepel - ezt az oszlopot koszorúzza Halottak Napján...
Van egy FONÓ az "ezerszer áldott " nyolcadik kerület flaszterén, az Orczy tér szutykos utcácskájának kulturált szegletén, az itt felejtett remíz és a szebb napokat áhító szeszgyár kies telkének peremén. (Reménykedem 'e téren' - én emlékszem a Kévés-házak helyén tátongó gödörben úszkáló vadkacsákra! Bár fent még kivehető a mostani Baross utca sarok)... Az ÖLTÖGETŐ önképzőkör: mindenki hozza saját munkáit – mint régen a FONÓba – és tanulunk egymástól. Itt nyomon követhetők mesterkedéseink.
Hagyománymentő kézimunkálkodás a hónap első és harmadik csütörtökén du. 4-7-ig
2017. október 30., hétfő
Halottak Napja
Az első világháború centenáriumára és az évenként május utolsó vasárnapján újra megtartott Magyar Hősök Napjára Vásárhelyen is helyreállították a két háború temetői sírkeresztjeit és emlékműveit. Most, Halottak Napja közeledtén megkerestem az egyik rokonunk nevéhez fűződő emlékoszlopot a katolikus temetőben, amit számon- és rendben tart a hadisírgondozó bizottság és a Történelmi Vitézi Rend.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Én ezt nem értem,hogy miért nem jeleníti meg a bloglistám a blogdat már megint.:(
VálaszTörlés