úgynevezett Papi-féle szélmalom, amelyet 1856-ban építettek.
A 20. század fordulóján az alföldi fazekasság fellegvára volt Hódmezővásárhely. A határban található kitűnő agyag szolgáltatta az alapanyagot. A híres vásárhelyi kerámia változatosságát bizonyítja, hogy míg az újvárosi zöld, a tabáni kerámia alapszíne a sárga, addig a csúcsiak fehér alapon kobaltkék mázas mintákkal dolgoztak. A Csúcsi Fazekasház ipartörténeti kiállítóhelyként működik (Rákóczi u. 101).
A 20. század fordulóján az alföldi fazekasság fellegvára volt Hódmezővásárhely. A határban található kitűnő agyag szolgáltatta az alapanyagot. A híres vásárhelyi kerámia változatosságát bizonyítja, hogy míg az újvárosi zöld, a tabáni kerámia alapszíne a sárga, addig a csúcsiak fehér alapon kobaltkék mázas mintákkal dolgoztak. A Csúcsi Fazekasház ipartörténeti kiállítóhelyként működik (Rákóczi u. 101).
A népművészeti ház az Árpád utca 21. szám alatt, az árvízvédelmi fal mellett épült egykori gazdaportán két épületszárny húzódik egymással szemben, melyeknek építési ideje a 18. és a 19. század fordulójára tehető.
A Paraszti Eszközök Pincemúzeuma (Petőfi u. 6.), magángyűjteményként ad helyt a paraszti élet bemutatásának.
A Paraszti Eszközök Pincemúzeuma (Petőfi u. 6.), magángyűjteményként ad helyt a paraszti élet bemutatásának.
A régi népi életmóddal a Kopáncsi Tanyamúzeumban (47-es út Szeged felé) ismerkedhetünk meg. Az Erzsébeti úton áll az
A város legrégebbi épített öröksége a román és gótikus stílusú Árpád-kori Csomorkányi templomrom, a 13-14. századból. A téglatemplom félköríves apszisa, nyugatra támpilléres falai maradtak ránk. A városközponttól 13 km-re találjuk.
http://www.hodmezovasarhely.hu/oldalak/20
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése