A horvát csipke az országhatáron túl is híres. Háromfélét is UNESCO védettség alá helyeztek déli szomszédaink. Vajon ki tud még erről abból az sokezer honfitársunkból, akik ott töltik szabadságuk egy részét?..
Jómagam a
Hvar szigeti benedikánus apácák által készített aloe-csipkét különös figyelemmel kísérem. Most azonban rátaláltam a l
epoglavai vert csipke történetének szoros magyar vonatkozására. A horvátok történelme szorosan összekapcsolódott a miénkkel. Nem is lehet csodálkozni,hogz a csipkében is egzbefonódnak a történelem és kultúra szálai..-
Az észak-horvát városka kolostorát magyar pálosok alapították a
15. század elején,majd fokozatosan az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend régiós központjává vált.
A
csipke készítése is a szerzetesek révén
került erre a vidékre. A kolostor ésveleaváros fő patrónusai kezdetben a Cilleiek voltak, majd a család kihalása után
Hunyadi Mátyás királyi birtokká tette, és így kapott újabb kedvezményeket és pallosjogot. A régi templom helyett is fényesebbet építtetett és a kolostort is megújíttatta. Mátyás fia, Corvin János a templomot választotta nyughelyéül, majd fiát, Corvin Kristófot is ide temették.
Mivel a mohácsi csatavesztés évében a török a pálosok 11 kolostora közt elpusztította a budaszentlőrinci székhelyet is, ezért a magyar rendi központot a még meglevő értékeivel együtt ide telepítették. A pálosok iskolájának továbbfejlesztésével megalapított filozófiai és teológiai akadémia Horvátország első egyetemi központjává vált.
Bár a Hunyadi család régen kihalt, és ezt a históriát bizonyára még az ottani csipkekészítők sem ismerik, azért jó, ha tudjuk: Lepoglava címerállata, a
holló nem véletlenül díszeleg ma is a város címerébe. És a holló egy csipke verőkén áll...
A városban minden év szeptemberében rendezik meg a csipkefesztivált. A csipkeverés fénykorát a 19. század végén és a 20. sz.
derekán élte, amikor a csipkekészítés ösztönzésére csipkekészítő
tanfolyamokat, műhelyeket és iskolát indítottak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése