2017. február 7., kedd

Ahol már megjöttek a gólyák

Mióta Spanyolországban vagyok, szeretném megtudni, hogy elköltöznek-e itt is a gólyák délre. Meglepően sok gólya van a településeken, és jobban urbanizálódtak, mint nálunk. Mivel előszeretettel építik a fészkeket a magaslatokra, sokszor épp a városközpontokban terpeszkednek olykor elképesztő méretű fészkeik. Pedraza-ban is több gólya fészkel, és már ott szárogatták tollaikat az esti-éjszakai eső után. Szállásunk ablakából kinézve, pár méterre tőlünk rebbent föl megérkezésünkkor egy gólyapár. Rögtön megkérdeztem, hogy-hogy nincsenek Afrikában. Na nem tőlük, mert túl hamar elszálltak, hanem a recepcióstól. 
Azt mondta, hogy azok a gólyapárok már visszajöttek. Olykor el se mennek ősszel. Lám, a természetben szó sincs esélyegyenlőségről - sőt. Hát lehet, hogy kicsit elhamarkodták a dolgot, mert éppen jött a mediterrán front - esett, mintha zuhanyrózsából ömlött volna, s ahogy eljöttünk, szörnyű szélvihar támadt - gondolom, azon a kopár magaslaton is, amin a város elterpeszkedik. Szigorúan faltól falig. 
Szobánk ablaka épp a városfalra nyílott, amit egy kis kert szegélyez. Az emeleti szobák előtt végigfutó tornác korlátjával szemben a Sierra de Guadarrama izgalmas földtani rétegei kandikálnak ki a gyér növényzet közül: barlangok és sziklaomladékok...    
Később rájöttem, hogy az a kis magaslat csak a hálóhelyük, mert a valódi fészek a kicsit odébb magasodó fenyő tetején van. Éjjel alighanem fázhattak, mert  furcsa hangot hallattak - nem kelepeltek. Erről csak a fogadó készítette nyári fényképpel szolgálhatok: 
Jól látható az udvari oldal egyszerű faszerkezetű tornáca - ez nagyon gyakori a spanyol építkezésben. Belülről ugyan teljesen át van építve a 17 szoba kialakítása érdekében, de maga az épület 300 éves. A homlokzat kővésete arról tanúskodik, hogy egyházi célt szolgált az épület, Jézus és Mária szolgái nevű gyülekezet számára emelték 1703-ban:
 La Hospedería de Santo Domingo se halla en el corazón de lo que fue el barrio judío de Pedraza, en una casa que fue levantada a comienzos del siglo XVIII, como demuestra el escudo de su fachada: "Esclavos de Jesús y de María. Año de 1703". En la parte trasera de la Hospedería hay un sencillo jardín, acotado al frente por la muralla de Pedraza. Desde él se pueden ver hermosas vistas del monte de Las Tongueras, el acetoacetát medieval de Pedraza o un nido de cigüeñas. El edificio ha sido recientemente rehabilitado por sus actuales propietarios, respetando todos aquellos detalles que hablaban en silencio de la historia de la casa. Atravesar el umbral de su puerta es como entrar en un túnel del tiempo. Los callados muros de piedra de la Hospedería acogen a los visitantes, que encuentran en su cobijo un remanso de paz. Desde las estancias que dan al jardín, acotado por la milenaria muralla de Pedraza, se contemplan hermosas vistas de la Sierra de Guadarrama, el Acueducto y el cercano nido de una cigüeña. Desde los balcones situados en la fachada principal se ven las empedradas calles de la villa y las ruinas de la iglesia románica de Santo Domingo.
A szomszéd házikó:
 
Egy módosabb gazda udvarháza lehetett:
 
Az egyetlen kapu be- és kijárat is:

2 megjegyzés:

  1. Ó,de szép ez a fogadó!!!!!Végülis akkor ottmaradnak a gólyák?

    VálaszTörlés
  2. Ezek már visszajöttek, de van úgy, hogy el se mennek... Látod nincs esélyegyenlőség. Az emberiség valójában ennek az elvnek a túlhajszolásával a saját megmaradási/túlélési esélyeit ássa alá. De ezt csak itt merem leírni...

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...