A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Felvidék. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Felvidék. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. november 17., vasárnap

Csetneki csipke

  

 "Csetneki csikós itat a Tiszán, sárga csüngős csengő cseng a csetneki csikós csengős csikaja nyakán" - próbáltuk hibátlanul darálni gyerekkorunkban... De ez a szász eredetű felvidéki bányászvároska nemcsak nyelvtörőjéről híres.... Korabeli ipara, vasöntő hámora, kézművessége virágzott a 20. szd.elejéig... itt született Madarász Viktor is  - gótikus evangélikus templomában ma is megcsodálhatjuk a korabeli faliképeket... 


Miután az ottani fehérnép fő kereseti forrása, a  dohánytermesztés alábbhagyott, a Szontagh nővérek az ír horgolt csipke hagyományain 1905-ben létrehozták csipkekészítő háziiparukat. Az úri kisasszonyok a tervezéstől a készítésen át az értékesítésig tökéletesen kiegészítették egymást. Aranka tervezett, míg az első mintadarabokat Erzsébet készítette. A magyar úrihímzés formáival és varrott csipke elemekkel gazdagították az ír csipke néven ismert horgolt csipkét. Gyermekeik nem lévén, halálukig anyai szeretettel egyengették a csetneki csipke sorsát, amely sok tervezés és áldozatvállalás után vált igazi magyar csipkévé.
1907-ben már 192 rajz csipkeváltozata készült el. Legfontosabb elemeik a karika, a cseresznye, a bajuszka, a cakkos kör, a kis és szárnyas gránátalma, a cakkos tulipán, a levél és a nagy zárt rózsa lettek. A kezdetben horgolással hálózott felületek helyébe a sokkal légiesebb csipkeöltés vagy varrás lépett. A csetneki csipke igen rangos elismerésekkel büszkélkedhet. Sok rendezvényen, kiállításon és vásáron mutatták be az érdeklődő közönségnek.
Debrecenben, Medgyesiné Vághy Ida néni,  egy igen idős hölgy támasztotta föl a csetneki csipkét elenyésző múltjából. Én jártam nála néhány éve - annál is inkább, mert ő rececsipkével is foglalkozik, sőt ki is adott egy füzetecskét a témában. A legnagyobb ámulatomra, lakótelepi kis lakásában megcsodálhattam munkás életének gazdag kézimunka gyűjteményét. Méltón honlapot is üzemeltetnek, azt hiszem, a helyi evangélikus közösség támogatásával. 
Most arról jutott eszembe a csetneki csipke és az ő története, mert a spanyol internetes lexikon "csipke" címszavánál is szerepel!
 A valódi csipkében, amely kézzel készült, lélek van

2013. június 10., hétfő

Alsó-Garam és Ipoly-mente népművészete

 
Foltos barátnőm sokat fényképezett a Polgárok Háza korábbi népművészeti bemutatóján, ahol a  Garam alsó folyásáról és Ipolyszalkáról voltak hagyományőrző vendégek.

Nézzétek meg Marcsi képeit!


     Esztergom közelében, de már „határon túl” néhány, ú.n. kurtaszoknyás falu található a Garam mentén. A kurtaszoknya persze hosszabb, mint a mostani mini – a különbség abban áll, hogy ez a ruhadarab nem feltárja, hanem elfedi a női test –egyesek szerint – legizgalmasabb részeit, vagyis nem anatómiai ismeretekkel gyarapít. A hagyomány szerint a kurta szoknya viseletét a török időkben az esztergomi bég rendelte el, mert látni akarta a magyar menyecskék lábát. Nem tudni, esztétikai igény vezérelte-e, vagy háremek állományát óhajtotta frissíteni? Tény viszont, hogy a magyar menyecskék túljártak az effendi eszén – a szoknya kurta lett ugyan, de derekát a mai divathoz hasonlóan csípő alá engedték, s hozzá hosszú piros csizmát húztak. 

 

A kurtaszoknyás viseletet a Garam menti falvak magyar lányai-asszonyai ma is magukra öltik az  ünnepeiken. Forrás
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...