Lefölöztem a javát

Karácsony táján otthon lenni Budapesten nagy élvezet - de kín is... Hogyan soroljam a tennivalókat? Szeretne az ember lánya eleget tenni családanyai-háziasszonyi késztetésének - de ugyanakkor tömérdek kulturális csemege kínáltatja magát. Teljesen véletlenül még időben kaptam hírt az Iparművészeti Múzeum tárlatnyitásáról: igyekeztem hát lefölözni mindennek a javát az év végén. Mivel még bőven nyitva tart a bemutató, gyorsan közreadom a benyomásaimat.
Soha nem jártam ilyenen, mert ez különleges kiállítás: Textil+ néven a 4. Textilművészeti Triennálé anyagából való válogatás.                     



"Az eredetileg szombathelyi  triennálé pályázata kategóriánkénti minimális megkötéssel szabad kezet adott a művészeknek alkotásaik elkészítésére.
A textilművészet a 20. században eltávolodott a hagyományos keretektől, a természetes alapanyagoktól, a tradicionális felhasználástól és formavilágtól. Éppen ezért a hagyomány és az újítás, a használhatóság és az önkifejezés, a különböző anyagok és technikák ötvözése, azok megfelelő kombinációjának, arányának megtalálása igen izgalmas feladat. A téma nyitott. A textilhez bármi hozzárendelhető vagy bárhogyan értelmezhető, még textil sem kell feltétlenül hozzá. A kiállított alkotások a textil helyét keresik felgyorsult, értékvesztett világunkban, feszegetik a határokat, a kísérletező kedvről, a véleményalkotásról és a megszólalni vágyásról vallanak. Gyönyörködtetnek, elgondolkodtatnak, megmutatnak, újrafelhasználnak, játékra hívnak, szembeállítanak, leképeznek, átírnak, emléket állítanak, átlényegítenek."

Nyitva van még 2014. február 2-ig!

Izgalmas, sokszor nem is textil képezi az alapanyagot, hanem műanyag csipesz, drót, bélyeg, gégecső garmadája - és ebből alakítják ki a szövedéket... Érdekes...

 

Csipkeverő-varró barárnőkkel voltam - saját pályázati ötleteikhez kerestek inspirációt:-) 

Madridi Díszítőművészeti Múzeum - Museo Nacional de Artes Decorativas

 

A nagy bőségének is van olykor hátránya - Madridban nem találtam eddig  a mi Néprajzi Múzeumunkhoz hasonló kiállítóhelyet. Ahol együtt lehetne látni történetileg az itt élő népek életmódjának mindennapi és művészileg átlényegült tárgyait és szokásait. Több múzeumban elszórtan lehet megtalálni ezeket a témákat - és legfőképpen az illető tartományban ismerkedhetünk az ottani nép tárgyi- és viselkedési kultúrájával.

                                     

Ez a szó szerint Díszítőművészeti Múzeum nagyjából megfelel a mi Iparművészeti Múzeumunknak, de olyan régi, alapvető mesterség történetét nem  mutatja be, mint pl. a halászat: az bizonyára a Tengerészeti Múzeumban lehet. Inkább a mindennapi élethez kapcsolódó esztétikai jellegű ismereteket vonultatja föl. Sajnos most nem nem is lehet teljes képet kapni a gyűjteményről, mert nyáron a fölső két emelet zárva tart. Egy gyönyörű belvárosi palotában van a múzeum, de mivel nincs gépészetileg felújítva, gondolom, méregdrágán tudják biztosítani az úgy-ahogy - nekem épp kellemes - belső klímát kis, mobil légkondicionáló berendezésekkel. Persze ennek is van varázsa Madridban: a hűvös oldalon a nyitott ablakokból fentről nyílik panoráma a túlsó házsorra.

 Az alsó szinten időszakos tárlat van - a másodikon az állandó gyűjtemény látható, az itt látható 17. szd-beli nemesi udvarház a teljes berendezésével, két porcelános, egy textiles szoba, és egy ékszeres fülke. Ez összesen 9-10 elég kis terem. A honlap alapján a szeptembertől megnyíló 3-4. emelet a múzeum krémje - úgyhogy folt. köv. akkor!

 

Az eléggé egységes 3 EUR-s belépődíj igen baráti ár. Regisztrált munkanélküliek, intézeti gondozottak, tanárok, 18 év alattiak és 65 év felettiek ingyenesen léphetnek be mindenűvé - akár EU-s, akár dél-amerikai országból érkeznek! Félárú kedvezményt élveznek még más egyéb csoport.

Ráadásul vasárnaponként ezek a "középkategóriás" állami gyűjtemények korlátozott időben, egységesen 10-15 óra közt, ingyen vannak nyitva. Persze a "triumvirátus"  - Prado-Thyssen-Bornemissza- Reina Sofía Múzeum - hétfőn is nyitva tart, pestiesen szólva 'orrvérzésig', de nem is ilyen tarifával, és csak zárás előtt egy órával ingyenes - de annak is felét a szabadjegy sorbanállós megszerzésével vagy kénytelen tölteni...
Tehát most egy felvezető háromórás látogatáson voltam a múzeumban, mert közben ismerkedtem a spanyol lifejezésekkel is...

 

A kedvenc textiles termet igencsak mostohán tartják: épp itt nem volt spanyol v. angol nyelvű tárgyismertető brossúra. A kedves teremőr asszonyság is fájdalomdíjul csak a fiókban tárolt zárt vitrineket tudta megmutatni. Itt sikerült lencsevégre kapnom egy miniatűr keresztszemes hímzésgyűjtemény-félét: