Az azsúrozás maga

Egyszerű, sima v. létra azsúr  

Az azsúrozás díszítő jellege abban áll, hogy az egyirányú szálak kihúzásával felfedjük a keresztirányú szálakat, amiket hurkolással különböző módon „kötegelünk”. A szálak csoportosításából alakul ki a minta.

Azsúrozásnál alapszabály, hogy

         az anyag visszáján dolgozunk,  
         balról jobbra haladunk,
         az alapkelmébe alul mindig ugyanazon szál alá öltünk, hogy egyenletes azsúrt kapjunk, 
         és csomót sose kötünk a fonalra: kezdésnél jobbról balra bevezetjük a szál végét az azsúr szélébe, így            a leöltésekkel egyúttal el is dolgozzuk.

• 2-3 szál mélységbe leöltünk a sor elején, a mintának megfelelő számú szálat hátul jobbról balra átfogva a tűvel csoportot képezünk, amit a fonallal áthurkolunk, majd a szálcsoport után jobbra leöltve rögzítjük a hurkokkal a szálköteget. Így folytatjuk a sort balról jobbra.

Ha az egyik oldal elkészült, a szálhúzás végén sűrű öltésekkel elvarrjuk a visszahajtott szabad szálakat - szem előtt tartva, hogy a visszáján dolgozunk. Dekorációs színes szál esetén érdemes nemcsak átkukucskálni, hanem akár meg is fordítani a munkát. Amint átérünk, az azsúr szemközti oldalán ugyanannak a szálcsoportnak a körülfogásával és lehurkolásával képezzük a kötegeket. Így létraszerű mintázat alakul ki.

 

A sor végén szintén elvarrjuk a kifejtett szálvégeket, majd levágjuk őket, és visszafordítva a kelmét gyönyörködünk a munkánkban!.

Cikcakk v. váltó azsúr                       

Páros számú szálköteget képezünk az alap azsúrral az egyik oldalon, majd a szálhúzás szemközti oldalán nem ugyanazt a szálcsoportot hurkoljuk át, hanem két szomszédos szálcsoport egyik és másik felét rögzítjük a hurokkal. Így zegzugos mintát kapunk.

 Szívmintás azsúr

Az azsúrozott szálak csoportosításával tetszetős változatokat érhetünk el:

A következő mintákat hímzőszál bevezetésével alakíthatjuk ki. 


Átfordított v. kereszt azsúr

Szélesen azsúrozott, vékony szálkötegekkel kialakított sima azsúrt díszítünk tovább.

• Az azsúr közepén úgy vezetjük végig a fonalat, hogy azzal a szálcsoportokat kettesével átfordítjuk. Mindig a 2. köteg mögé öltünk jobbról balra, az előző köteget pedig balról jobbra fogjuk át a   tűvel. A fonal megfeszítésével ívet alkotva átfordulnak a szálcsoportok.

• Az alap létra azsúr egyes szálkötegeit kettéosztva is átfordíthatjuk, azaz a következő szálköteg első fele kerül az előző szálköteg második fele mögé, a jobb oldalra. Így a szálak jobban fedik egymást, és a kapott sűrűbb rajzolatú minta képe még mutatósabb.           

• Az átfordítás miatt számítsunk arra, hogy az azsúr csík keskenyebb lesz.

Középen összefogott v. háromlábas azsúr

Egészen széles azsúr csík közepébe vezetünk hímzőszálat – akár hangsúlyosabb színűt vagy vastagabbat.

• A kezdő szálat az 1. szálköteg mögött visszük fel középmagasságba, ott az első 3 köteget hátulról átfogjuk, a szálat előre hozva meghurkoljuk, majd felülről beleszúrva a hurokba megszorítjuk a szálakat annyira, hogy a középső szálunk enyhén feszes legyen.
• Most már egyenesen középen haladunk tovább a következő 3 pálcához, melyeket ugyanígy fogunk össze.

• A középső hímzőszál egyenletesen haladjon végig – a sor végén az utolsó csomót követően levezetjük a szálat az azsúr szélébe és ott elvarrjuk.

Pókos azsúr

A háromlábas azsúrt tovább cicomázhatjuk: az ábra önmagáért beszél...

Szarkalábas azsúr

Még szélesebb azsúr csíkból készíthetjük - ekkor a sima azsúrt keskeny pálcákkal képezzük. 

 

• A fonalat a csík szélétől az első pálca mögött a csík magasságának harmadáig visszük, és ott összehurkoljuk a két első pálcácskát. Most a 2. pálcán hajtjuk át a fonalat, majd a csík felső harmadában összehurkoljuk a 2-3. pálcát.
• Tovább haladva lefelé hajtjuk át a szálat a 3. pálcán, és az alsó harmadban hozzáhurkoljuk a 4. pálcácskához. Így alul-felül felváltva 2-2 lábacskát képezünk – egy bonyolultabb zegzugos mintát kapunk.

További 'cifrázások':

Még szélesebb sima azsúrt a közepén zegzugosabban vezetett  szállal négylábas szarkalábbá alakíthatunk:

 

Az azsúrozás szálcsoportjait díszíthetjük hímző fonallal való besodrással v. behurkolással is.

Folyt. köv.

Ajouring is a thread counting white-embroidery technique.

We pull out 4-5 similar direction threads of the base material and the perpendicular threads will be stitched together in groups.

  Ajour first stich     Ladder ajour       

The ladder or changed ajour stitch may be further decorated if we twist the "legs" or in wider ajouring we repeat the technique again and again in more lines.
We add so called "corner spiders" (additional weaving) to the corners; these consist of knots which are sewn in the middle of the diagonal yarn groups.