Tél, Madrid

Madridban is a leghidegebb napokat éljük - ami nem fogható a közép-európaihoz. Még pár mínusz fok is lehet reggelente, s délben sincs tíz fok, ha nemigen süt ki a nap - de azért próbálkozik... A szél goromba, de itt az ország közepén, a Mesetán már a legtöbb hatás lefékeződik. A hegyekben, autópályákon hóakadályok nehezítik az autósok életét, egy-két vasútvonal is megbénult. Pedig itt csak az ötéves hideg-csúcs dőlt meg.
A virágaim is dacolnak a hideggel. Hó tulajdonképpen már esett novemberben, legalább tíz percig. Ennyi maradt meg belőle:

De ilyen havat még nem láttam: tömött vattapamacsok estek, nem laza hópelyhek. Erre nincs szó a magyarban, mert nem is esik ilyen halmazállapotban nálunk sose. Úgy esett, mint a havas eső, mert súlyosak a pamacsok, tömött benne a hókristály, és nem olyan laza, mint a pelyhekben. Mint egy függöny, úgy szállt alá...

Őszi leltár - zöldben

A balkonomon ágaskodó nagyon vitális, indás zöldségem nevét (középen és lenn), ami a leveleivel korallvirágra hajaz, még mindig nem  tudtam megfejteni. Az itt szorgoskodó kertészfiúk sem ismerik névről a növényeket. Már egész bokorrá erősödött a fás szára, és igyekszik kibontani picike sárga virágait, jóval korábban, mint más években. Csak januárban szokott sárgán várni, karácsonyi szünet után, most meg azt alig várja, hogy erősebben kisüssön reggel a nap.

 

 A balkonomat uraló másik növénycsoda, ha lehet, még élvetegebb. Alig több mint egy év alatt benőtte a balkon kőládáját, ami rendes hőcsapdaként működik nyaranta, és öt hét alatt csak a középsőben kapott vizet.

Nagyon strapabíró növény, biztos az előzőhöz hasonló húsos leveleinek köszönhetően vészeli át a hőséget. Neki szerencséje van, inkább árnyéktűrőnek tartják, így a keleti oldalon a rekkenő déli verőfényt mégis megússza, és vastagon be tudja borítani az egész talajt és a kőbalkont... A másik kis sárga téli virágzását meg éppen visszaveti ez a gyér napsütés...

Ennek a nevét a társasházi takarítónő meg tudta mondani. Dollár- vagy pénz-virágnak nevezik az itteniek a kerekded levelek miatt. Szóval igénytelen és sokat tűrő virág, s ha van a háznál, akkor lesz (apró)pénz mindig a háznál!

Őszi leltár - Furcsaságok zöldben

Kicsit megcsúsztam ezen az őszön... semmi melankólia vagy baj, csak túlságosan lefoglal a családtörténeti búvárkodás. Azért nyitott szemmel és blendével járok, és rácsodálkozok a körülvevő zöldségekre.
Most megbizonyosodtam róla, hogy Ibériában ősszel nyílik a sáfrány! Én is szereztem "La Mancha aranyából" néhány hagymát a toledói piacon. Tavaly azt hittem, csak az enyém kergült meg a balkonon, hogy ősszel kezdett virágozni, de most meggyőződtem róla, hogy normálisan működik. Azt gondoltam, túl erősen öntöztem szeptemberben, és ahelyett, hogy rendesen meggyökeresedett volna, mint otthon, az enyhe őszi időben egyúttal ki is hajtott, ki is virágzott. Épp négy hete bontogatta finom szirmocskáit, s így le is verte a hirtelen megérkezett egynapos mediterrán eső...

Az igaz, hogy a szokásosnál is kellemesebb őszünk volt - sokáig nem jöttek az esők, meleg és száraz volt minden. Sok növény újra is virágozott, ami itt érthetően még gyakrabban előfordul a meleg klíma miatt. Így például másodvirágzáson értem a Yucca-t is, ami nálunk aligha fordul elő... Láttam fenyőt is virágozni mostanában. Érthető is, hogy a forró mediterrán klímában nyáron már alig tudnak növekedni a termések - ez inkább érlelés. A toboz is itt különösen korán kezdi a kifejlődést. 

Az olajbogyó rendkívül hosszú tenyészidejű. Most kezd érni: előbb padlizsánszínt ölt, majd egész elfeketedik, és lehet szüretelni, sajtolni az olaját. Ez január-februárra esik - tavaly sikerült részt venni egy vidéki oliva-szüreten.

 

 A szamócafa, amiről a Puerta Sol mackója is lakmározik most pompázik fehér csengettyűszerű húsos virágfürtjeivel, és gyönyörűen kivillannak ujjbegynyi, pirosodó bogyócskái. Még nem próbáltam a madrono italt...

 Az itteni Passiflora nagyobb bokrai is egészen mostanáig virágoztak a befuttatott kerítéseken. Narancssárga, húsos termései olyan jércetojás méretűre nőttek. Ezek az indák egy vadszőlő-tőkével vannak versenyben egy eukaliptuszfára való csavargózásban:

Őszi rézvirágok

Hiányzott... Már föltűnt ezen az őszön, hogy nem látok itt Madridban sehol rézvirágot... Még a tanyai egyszerű kertecskénkben is megélt gyerekkoromban.

Eddig nem is tudtam, hogy Mexikóból származik...

Múlt hét végén eljutottam megint Aranjuez-be, a császári nyaralóba. No, itt tele volt a kastély parkja óriási fejű Zinniákkal és bohókás pillangóvirágokkal, amit nálunk inkább borzaskataként iemlegettek. 

Nem igényes, de mutatós virágok, és ilyen tömegben igazán látványosak:

 

Aranjuez kertjeinek, parkjainak, épületeinek akkora a területe, hogy nincs olyan gondosan rendben tartva, mint Madrid belvárosa és a fő nevezetességek, mert a világ minden pénzét elnyelnék... 

Ezek egyszerű, de mutatós termetes virágok szépen díszlenek. A csepegtető öntözés mindenütt a forgalmasabb helyeken meg van oldva.

 Most már volt időm a fő látnivalók mellett bebarangolni a varoskát magát... Szinte  jól esett egy-egy lerobbant, gazdátlan házat látni - olyan otthonosan éreztem magam.

 Eladó palotácska

 Új ületek régi házacskák földszintjén szieszta alatt és utána

Ódon kapualj, és ami fölötte, mögötte van - hátul szálloda.

                       

Virágot a kedves olvasónak!

A tíz virágot nevelő orchideámmal szeretném köszönteni a blog új követőit. Kicsit elhanyagoltam az írást - annyi csoda vett körül, hogy nem tudtam lépést tartani a megírásukkal... Félek, nyáron sem lesz ez jobb.
Fogadjátok szeretettel, Juci Ká, Irikova, Apró Mária és Ergit Margo. Igyekszem majd a legérdekesebb dolgokról írni...
A héten repülök haza - sok program és munka vár. Nehéz őket besorolni.

A tíz virág két száron van - az alsó gyökérnek indult, mert az egész képződmény egy fia-növény a nagyobb orchídeán. Előbb levelek jöttek, aztán hamarosan megjelentek egy kis hajtáson a boimbók. Közben elindult a cserép felé egy hajtás, amit gyökérnek ítéltem mindaddig, míg egy határozott ívvel vissza nem fordult a felszínre és az is bimbókat hajtott...
Most épp csodás, bár kezd hervadni az első virága, ami május 15-én bomlott ki:-) Itt kell hagynom... de hát egész világ nem az otthonunk...

Az első madridi rózsák

Néhány fokkal van melegebb, mint otthon, de sokat süt a nap - és nagyon forrón! Alig tudnak lépést tartani a növények a sürgetéssel... Megjelentek az első rózsák...

Ez a mi kertünkben van - tömegesen, egész nyáron virágzó, igénytelen parkszínfolt - locsolás után

Az erkélyemen gyönyörűek a szárazságtűrők:

 

Keleti ablakom van - úgyhogy hátat fordítanak... Cselesen kellett fényképeznem őket.

Fölfedeztem egy újabb sövény-növényt - nem illatos, de gyönyörű... Vajon mi lehet?

 

Tulipánfák...

Nálunk gyakran hívják így a magnóliákat. Azt hiszem, már otthon is virágzik... valahol láttam a neten egy híradást... Eddig itt spanyol földön nem láttam ezt a sápadt levelű változatot, ami nálunk tavasz-hírnök - és utolérhetetlen bája, hogy még levélbomlás előtt virágba borul.
Most egy hűvös periódus után sokat kószáltam a környéken, és a százéves kis házak piciny előkertjeiben egy-kt helyen rábukkantam...

 

Ezeket az itteni közparkok díszeit jelentő magnolia-kat már mutattam a tavaly nyári Valenciáról szóló bejegyzésemben. Haragoszöld, télen sem leszáradó húsos levelei is nagyon dekoratívak, a fikus-éra emlékeztetnek. De a virágok csak május-júniusban jelennek meg, Fűszeres vanília illatúak, szintén bőrszerű, alabástromszerű virágzatok. Termésük pedig szinte tobozra emlékeztet. A királyi palota kertjében, a Plaza Orintén, Paseo de Castellanal - de a mi házunk udvarán is díszelegnek. Szemlátomást nem kényesek - legfeljebb az első években... Metszést sem igényelnek - amiben nagy mesterek az itteni kertészek... De elég lassan is növekedik, és igen formás fa. A valenciaihoz hasonlót itt Madridban nem láttam.

Újra Madrid - téli balkoni jelentés

Harmadik emeleti otthonunk naposan várt bennünket az ünnepi hazalátogatás után. Melegen is, mert a fűtést elfelejtettem lejjebb csavarni - pedig a szalonnabőröket pl. elcsomagoltam a sógorom kutyusának :-) De senki nem tökéletes...

Ezért még jobban aggódtam a balkon előtti ablakban álló orchideámért. Még nem bontakoztak ki a virágai - de már duzzadtak voltak. Mögé tettem a függönyt, hogy minél több fényt kapjon, de az óvatlan 19-20 fokot kicsit soknak éreztem. Ő szerencsére nem, mert a hat bimbóból ötöt kibontott a három hét alatt - és szemlátomást boldog volt, hogy nem háborgatta senki. És még mondják, hogy szeretgetni kell a virágokat, mert meghálálják! Lehet, hogy én agyonkényeztetem őket?

Az balkoni minek-nevezzelek-virág kinyílott, mint tavaly télen is... Másutt a környéken sövényben nő, elvadult kicsit és az nem virágzik. Ő talán megérzi dédelgetést?

 

Csoda a balkonon!

A héten volt mit lesnem a balkonon. Végre kinyílott a GAZANIA (záporvirág)!
Pillanatfelvételek szerdán és szombaton 10-kor és du 2-kor. Most már becsukódóban van a keleti oldalon:

Tavaly ősz óta nevelem - szinte csoda, hogy megmaradt! Egyébként bírja a hőséget, de egy eternit vályú mégis más, ha még keleti oldalon is van... És aug. elején bő két hétig a Jó Isten se locsolta... Itt harmat sincs...
Szeptember elején így fogadott a balkon - az avart már letakarítva:

Ráadásként egy találós kérdés: mi lehet ez a bokor? Orgona-szerű virága van, de a lila tarósan vírító  virágözön  azt hiszem fellevél, mint a Bougevillea-nál...

 

 

Balkoni jelentés - egy megmentett rózsatő

Szorgalmas kertészek vonultak ki februári verőfényben a lakóparkunk udvarán.
Kiemelték az összes rózsatövet a helyéről és kiszortírozták őket - ez a tő épp halálra lett ítélve: egyszerűen kidobták. Én fölhoztam a balkonvályúmba és kitartóan locsolom. Ki is hajtott, de csak most hozott bimbót és már nyílik is! ... Csak az augusztusi kánikulát is bírja ki...

Tegnap

     Ma 

Ezúttal takarékosan jártak el a rózsák újra telepítésével... Egy ágyásba ültették az összes életképesnek ítélt rózsatövet, a szem előtt levő, eddig egynyári ágyást új, folyamatosan virágzó rózsákra cserélték. A házak tövén az egynyáriak helyére Agapantus és más elegáns, bár apróbb évelőket ültettek.

Mindez jelentős befektetés - de itt igen borsos a közös költség - "fussa!" Főleg, ha egyidejűleg minden virágágyásban elhelyezték a csepegtető öntöző csöveket, lazán fóliát fektettek rá, föléje pedig kőzúzalékot terítettek. Nyilván ezzel a működési költségeket hosszú távon lényegesen sikerül leszorítani.