Ha tényleg érdekel a recézés, keress meg nyugodtan... Szívesen segítek bármiben!
http://promenad.hu/cikk/olvad-a-jeg-vasarhelyi-necc-korul-150778
http://promenad.hu/cikk/eifert-janos-a-vasarhelyi-latohatar-vendegszerkesztoje-134009
http://promenad.hu/cikk/necc-a-konyvtarban-140864
http://promenad.hu/cikk/a-multat-ideztek-necc-kiallitas-vasarhelyen-galeriaval-141341
2014. nov. 1. Mindenszentek napja
Az újságcikk szöveg
Vásárhelyi nóta, vásárhelyi kerámia és vásárhelyi „receipar”: legújabb hármas specialitásunk
.. a mi specialitásaink a történeti fejlődés folyamán változva más alakban jelentkeznek: hódprém, vásárok, a kenyér, majd a gölöncsér-ipar, amelyből a mostani híres, nevezetes kerámia kinőtt. Úgy hisszük, nem tévedünk, mikor a város nevével kapcsolatban elismert specialitásnak deklaráljuk a vásárhelyi nótát is. Erre az utóbbi évek eseményei bőven feljogosítanak. Most azonban ismét ideje van, hogy szemlét tartsunk magunk fölött is s megállapítsuk, hogy a két speciális mellé észrevétlenül egy harmadik is társult: a rece-ipar, köznyelven a necckészítás, amely a város gazdasági keresztmetszetében ma már rendkívül jelentős, szerfölött érdekes helyet foglal el.
Ez a kereseti lehetőség 1919-ben honosodott meg Vásárhely leányai és asszonyai között s ma tíz év elmúltával nem mondunk nagyot annak megállapításával, hogy jelenleg többezer családnak képezi állandó foglalkozását, megélhetésének becsületes alapját.
A recefűzés, háló-, filé-, csipkekészítés, mint kézimunka Magyarország városai között Hódmezővásárhelyen honosodott meg leginkább, utána jönnek Szentes, Orosháza, Makó. S ezzel vége is.
A vásárhelyi rece ma már Európaszerte kedvelt, keresett cikk, amely szépségével, szolidságával lekonkurálta az olasz, cseh, sőt csodásan szép, egzotikus, de nyavalyásan silányanyagú (klórozott) kínai gyártmányokat.
A tízéves évfordulón meg kell emlékeznünk dr. Varga Imrénéről akinek kézimunkaiskolája volt a recepropaganda első hordozója. A Ennek nyomán lett az iparág a háború a háború után erős lendületet s lépett Lindenfeld Márkné agilitása révén a kereskedelmi élet, a gyakorlati gazdaság egyi jelentős ágazatává.
Szállítólevelek tanuskodnak arról, hogy a vásárhelyi rece már megtalálta útját Amerika, Ausztrália, Európa nagyvárosaiba, hasonlóan a vásárhelyi majolikához.
A necc-ipar előtt (ha a fejlődéssel lépést tart) – korlátlan lehetőségek állanak, melynek kihasználását ma még sokféle akadály hátráltatja. Ezek közül a legsúlyosabbak: forgótőke hiánya és kereskedelmi szervezetlenség.
A barcelonai világkiállítás a vásárhelyi necceseket meghívta, a szép terv anyagiak hiánya miatt megbukott, holott egyetlen ilyen alkalom mérhetetlen haszonnal járna.
Talán nem prepotencia, ha a mostani jubileumra emlékeztetve városunk vezetőinek figyelmét felhívjuk a vásárhelyi neccipar kihasználatlan lehetőségeire s az erkölcsi támogatás szükségességére, melynek révén az ország kormányán ülők bizonyára nem haladnának el közönnyel eme frissen éledt, nagyszerűen lendületbe-jött iparág mellett. Ne feledjük, hogy Csonka-Magyarországon élünk!
S milyen szép lenne, ha az első szó Vásárhelyről hangzana el, az édesbús nóták, az acélos majolikavázák hazájából, melynek legutóbbi tíz éve íme egy új specialitást hozott elő a folyton változó idő rejtelmes öléből!
Vásárhelyi Friss Újság, 1929. július 26.
Ebben a képtárban megtalálható a csomózás leírása. Az album Leírás rovatában is sok érdekességet összegyűjtöttem a rececsipkéről.
A rececsipkéről
A rececsipke egy szinte elfeledett ősi kézműves technika. Magyarországon, de különösen a mi vidékünkön, a Dél-Alföldön elterjedt neve a NECC.
Készítése két lépésben folyik: előbb hosszabb szálat csévézünk arra alkalmas, két végén villás kiképzésű, keskeny szerszámra - ez a recetű. A fonal végét rögzítjük egy kezdő hurokba, melybe a halászháló készítéssel azonos módon hurkokat csomózunk egy távtartó pálcára v. lécecskére, amik soronként szaporodván kifeszítés után hálót képeznek. A távtartó pálca kerülete adja a háló szemeinek méretét - sőt megszabja a recetű szélességét és a rá feltekerhető szál mennyiségét is.
Minden egyes sor végén lehúzzuk a hurkokat a távtartóról és a következő sor csomóit úgy képezzük, hogy a recetűvel beleöltünk az előző sor hurkaiba, és a megfelelően képzett csomókkal a recepálcát odaszorítjuk az előző sor hurokszálainak rácspontjaihoz. Ezt a nagyon légies hálós szerkezetet rámára feszítjük, majd leszámolható minta hímzésével díszítjük.
A kezdő hurokból kiindulva a sorok kialakítása történhet körbe v. vízszintesen.
Honnan ered a necc iránti függőségem?
Nagymamámtól maradt egy függöny a régi, már lebontott házból... Nagyon régóta ott feszül a mostani ház konyhaajtóján. Annyira a szívemhez nőtt, hogy mikor 8-10 éve kezdett felbuzogni bennem újra a kézimunkálkodhatnék, egyre csak fokozódott bennem a kíváncsiság, hogy megtanuljam, felkutassam készítésének mikéntjét.
Abban a régi városi házban lakott egy család - odatelepítettek a kulák portára egy kisiparos családot. Nagy bácsi cipész volt, Licuska néni, a felesége pedig bedolgozott a Háziipari Szövetkezetbe. Kezdetben neccelt, később inkább kötött, horgolt. Nagy keretre feszítette a hálót, és ő csak főleg a mintákat szőtte a feszes hálóra. De később, mikor megtanultam a háló csomózását, ismerősnek tűnt a necctű szakaszos taszigálása...
Tehát ez a vitrázs keltette föl az érdeklődésemet. Régen nem tudtam, hogy ezt a fajta árnyékoló függönyt így hívták. A laza geometrikus minták a fényt olyan szerencsésen törték meg, hogy átlégiesítették ez egyébként is áttört motívumokat.
Csipke47 Marikától tanultam meg a neccelést. Alig találtam ugyanis olyan embert a neten, a kézimunkás fórumokon, aki csak ismerte is volna ezt a régi kézimunkát, pláne nem űzte már senki a mesterséget. A mi korunk nem kedvez az ilyen haladatlan kézműves technikának. Természetesen Vásárhelyen bukkantam rá Marikára is, aki szintén felnőtt fejjel sajátította el a necc készítését, és jegyezte el vele magát egész jövendő életére...
Egyre többet olvastam a neccről. Lassan jöttem csak rá, hogy rececsipke néven elismert csipkefajta, vagy legalábbis csipke előkép. Én ugyanis kizárólag necc néven ismertem. Az a megfigyelés alakult ki bennem, hogy a necc kifejezetten jellemző volt a két háború között Vásárhelyre, és az 50-es években alapított Népművészeti és Háziipari Szövetkezetek erősítették és tovább éltették a kézművességet a proletárdiktatúrában is. Hódmezővásárhelyen hosszú távon jól működött a szövetkezet, és a vásárhelyi szőrhímzés is ennek a szervezetnek köszönheti újra felvirágzását, elismerését és gazdagodását.
Gyerekkoromban még sok vásárhelyi polgár- és tanyáról városba került parasztasszony igyekezett megszerezni a saját jogán az állami nyugdíjat. Erre az ügyesebb kezűeknek kézenfekvő lehetőséget nyújtott a Háziipari Szövetkezet, ahová bedolgozóként a rendelések szerint leadhatta saját készítésű kézimunkáit. Éhbér volt ez ugyan, de abban a pénzszűkében a havai kereset is jól jött, nem kellett vergődni a munka megszervezésével, otthon tudták végezni a saját pihenésükből elcsipdesve a munkaidőt. És ne felejtsük el, hogy a parasztság vérében van, hogy nem tud ölbe tett kézzel ülni. Nem is volt akkor a semmittevéstől depresszióba süppedő idős asszony! Amíg a szemük bírta, ezt a kétkezi munkát ülve is sokkal kényelmesebben végezhették, mint a kapálás, kertészkedést... Az akkori vásárlási igényszint sokkal alacsonyabb volt - és az asszonyok mellékes kis fizetése a Szövetkezettől nemcsak a kosztpénzt fedezte. A fiatalabb háztartásbelieknek, akik 'nem mentek el dolgozni' (állami munkahelyre), rangot adott az önálló nyugdíj reménye, az özvegyen maradtaknak pedig létbiztonságot jelentett az ínséges özvegyi nyugdíj mellett a saját nyugellátás.
A fertőzés forrása - nagymamám függönye:
http://promenad.hu/cikk/olvad-a-jeg-vasarhelyi-necc-korul-150778
http://promenad.hu/cikk/eifert-janos-a-vasarhelyi-latohatar-vendegszerkesztoje-134009
2014. nov. 1. Mindenszentek napja
Elkészült a javaslattétel a necckészítés Hódmezővásárhelyi Helyi Értéktárba való fölvételéhez. Ez a lényege:
A ma is használatos halászhálók ősi készítési módjához hasonló, de díszítő funkciójú, eredetileg Ázsiából származó csomózott rececsipke a reneszánsz korban terjedt el Európában és az akkor kialakulóban levő művészi csipkék előképének tekinthető. Hajhálónak és főkötőnek, viseleti darabok díszítésére, egyházi és mindennapi használati textíliákon egyedileg vagy más kézimunkával kombinálva alkalmazták. A magyar elnevezés az itáliai közvetítésre utal: olaszul rete = háló, magyarosan rece. Mivel leszámolható négyzethálós mintája kiválóan alkalmas a „biblia pauperum” szellemében bibliai események megjelenítésére, elsősorban oltárelő (antependium) és karing készítésére használták az egyháztörténelem során.
A rececsipke a kolostorokból és nemesi-főúri udvarokból a polgárság megjelenésével átterjedt a közrendűek ágy- és asztalneműire, és megjelent a polgári öltözködésben is. Hazánkban legszebb példái a 16. századtól a felvidéki ágyelők recebetéteként maradtak fenn. Másik gyakori előfordulásai és jellegzetes típusai az elsősorban az erdélyi szász asszonyok öltözködésében megjelenő receszegélyek és -betétek. E német-ajkú szászoktól és a több hullámban betelepülő sváboktól vehette át aztán a dél-alföldi régió népe is a Netz = háló, magyarosan „necc” elnevezést a rececsipke munkákra.
A 20. század fordulóján egész Európában új reneszánszát élte a rececsipke a polgári viseletekben, asztal- és ágyneműkön ill. lakásdíszítő termékekként. Hazánkban az első világháború után új lendületet adott a technikának a kézműves termékek iránt ébredt figyelem, formavilágát pedig a trianoni trauma ellenhatásaként jelentkező népi öltözködési és lakberendezési törekvések újították meg a népművészetből merített motívumok széleskörű alkalmazásával.
Ehhez párosult az a mozgalom, mely a nők foglalkoztatása érdekében különböző új, magyaros ihletésű vert és varrott csipkefajtákat fejlesztett ki: pl. halasi, Hunnia-, Pannónia-, Móga-, nemeshanyi, csetneki csipke. Ezzel párhuzamosan megindult a régi rececsipke háziipari jellegű előállításának és értékesítésének szervezése. A Dél-Alföldön is erős törekvés volt a munka nélkül tengődő városi szegénység megélhetésének ilyen módon való biztosítására: „Ez a kereseti lehetőség 1919-ben honosodott meg Vásárhely leányai és asszonyai között s … tíz év elmúltával nem mondunk nagyot annak megállapításával, hogy jelenleg több ezer családnak képezi állandó foglalkozását, megélhetésének becsületes alapját. A recefűzés, háló-, filé-, csipkekészítés, mint kézimunka Magyarország városai között Hódmezővásárhelyen honosodott meg leginkább, utána jönnek Szentes, Orosháza, Makó. S ezzel vége is.”1 A város elismert központja volt abban az időbe a háziipari necckészítésnek. Kiss Lajos 1943-ban így ír erről A szegény asszony élete c. könyvében: „…a városi lányok, mikor kijárták az iskolát, a kötszövő gyárba mennek. Aki gyárba nem ment, az odahaza neccet kötött. A necckészítés a világháború után 1920 óta van divatban.”2
Egy-egy olyan vásárhelyi vállalkozó leszármazóit sikerült megismernem, akik a két háború között, az ötvenes évek végéig necckészítéssel ill. forgalmazással foglalkoztak (5-7. fénykép melléklet).
Sajnos a vásárhelyi necckészítés hagyománya a második világháború után megfeneklett. Ennek alapvető oka ideológiai jellegű, de ehhez hozzájárult a női foglalkoztatottság ugrásszerű növekedése, a lakás- és öltözeti kultúra változása és hogy a kézműves termékek szinte megfizethetetlenné váltak. A necc nem került a támogatott értékek kategóriájába, mivel a polgári ízlésvilág kiszolgálójának tartották, másrészt kegyvesztett lett egyházi típusú korábbi alkalmazása folytán is. Ugyanakkor elmaradt – egyébként indokolt – népi hagyományokhoz való visszanyúlással történő megújítása is, ami más kézműves mesterségek és háziipari tevékenységek esetében már az ötvenes években elkezdődött.
A Hódmezővásárhelyi Háziipari Szövetkezetben sem talált apostolára ez az ősi technika, szemben azzal, ahogyan a népi fazekasság hagyományozódott tovább a vásárhelyi kerámiában vagy ahogyan a szőrhímzéses párnavégek mintái éltek tovább viseleti és használati tárgyakon a szövetkezet úttörő tevékenységének köszönhetően. Az ötvenes évek végéig még folytatódott a bedolgozói rendszerben a necc terítők, vitrázsok, függönyök és szekrénycsíkok készítése. Paraszt- és polgárasszonyok tömegei szerezték meg necceléssel a saját jogú nyugdíjat ebben a háziipari termelési formában.
Szintén vásárhelyi származású férjem nagyanyja is bedolgozott a szövetkezetnek. Ő „minőségi” munkaerőként készen kapta a horgoló fonálból csomózott necchálót. Nagyapa keményítős vízbe mártotta a kész hálót és fölfeszítette egy nagy széles rámára. Nagymama készítette a leszámolható minta alapján a motívumokat. Így a keményített, mégis légies négyzetes háló feszes szerkezetet adott a csipkeöltésekkel kivarrt formáknak.
De ahogy kikoptak a sorból a kézimunkát még űző háztartásbeli idős asszonyok és átadták helyüket az alkalmazottként felnövő fiatal nőknek, azok lecserélték a hagyományos bútorokat modern és világos alkalmatosságokra, melyen már nem volt helye a rózsamintás vásárhelyi necceknek… Elfogytak a távoli megrendelések is – mert nem volt, aki új funkciót adott volna ennek a nagyon munkás ősi kézimunkának. A kézműves termékeket az élő munka egyre megfizethetetlenebb lett, és ez a magasabb ázsiójú vert- és varrott csipkékkel szemben még inkább sújtotta a kevésbé választékos neccet. Ma a rececsipke-készítés ugyan a csipkekészítő szakoktatás része, de a csipkekészítők legfeljebb kombinációban, más kézimunkával együtt alkalmazzák. Pedig éppen ez adja a vásárhelyi necc egyediségét – városunkban mindig önálló munkadarabként készítették.
Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett
- A Bükk-aljai Szomolya községben mostanáig sok asszony készített rececsipkét, és a szájhagyomány szerint az Alföldön summásként dolgozó asszonyok tanulták el a necckészítést Hódmezővásárhelyen, és téli időszakban maguk is háziiparszerűen készítették és terjesztették Egerben, Miskolcon és Budapesten. Ott fölismerték e hagyomány jelentőségét és falunapokon mesterség-bemutatót tartanak, a helyi Rece Egyesület énekkara őrzi a nevet, és közfoglalkoztatásban néhány falusi asszonyok már megtanulta a necckészítést.3
- Ha most, az utolsó előtti pillanatban, mikor még fellelhetők régi necc kézimunkák, helyi védelmet, figyelmet nem szán Hódmezővásárhely ennek a vidékünkre oly jellemző, szinte elfeledett kézműves technikának, akkor pótolhatatlan színfolt vész el a város kultúrájából. Ezért indítottam Sándor Istvánné helyi rececsipke készítővel egyéni kezdeményezésként önkéntes és ingyenes gyűjtést a városban egy necc-gyűjtemény létrehozására, mielőtt ezek a leheletszerű kézimunkák teljesen elenyésznek az olcsó zsibvásárok és felszámolt hagyatékok mellékvágányain.
- A helyi értéktárba való felvétellel szeretném ráirányítani a figyelmet a rececsipke megmentésének ügyére. A Németh László Városi Könyvtár partnerséget vállalt a gyűjtőmunka szervezésében. Közreműködik a gyűjtemény kialakításában, az adományok gyűjtésében, oktatásban, kiállítás szervezésben stb. Mindaddig a gyűjtemény és kutatás helyszíne lehet, míg állandó kiállítást nem tudunk összeállítani a kezdeményezőktől és az adományokból összegyűlt kézimunkákból.
- A Németh László Városi Könyvtár a necckészítést beillesztette az Európai Emlékek Bankja nevű nemzetközi kulturális programjába - http://tudasalapitvany.hu/ebm/touch/.
- A Magyar Csipkekészítők Egyesületének tagjaként és a Néprajzi Társaság önkénteseként tartom a kapcsolatot azokkal a csipkekészítőkkel, akik előszeretettel kombinálják a rececsipkét más kézműves technikákkal, és igyekszünk megtalálni a necc új funkcióit a mai öltözködési és lakáskultúrában.
- De nekünk helyi kötődésűeknek elsődleges célunk a technika megőrzése, a régi munkák, minták, segédeszközök és egyáltalán a hozzá fűzhető hagyományok összegyűjtése, rendszerezése és továbbadása tanítással és a dokumentumok majdani bemutatásával.
- Értékőrzés szempontjából azonban leglényegesebb a necckészítés feltámasztása – éppen ezért a Németh László Városi Könyvtár máris tervezi a necc tanítását tanfolyam keretében, Sándor Istvánné vezetésével, aki a Halasi Csipkefesztivál rendszeres kiállítója és a Magyar Kézműves Kamara kiállításának díjazottja.
Néhány, a helyi értékkel kapcsolatos információt megjelenítő forrás (bibliográfia, honlap, multimédiás forrás)
1. Vásárhelyi nóta, vásárhelyi kerámia és vásárhelyi „receipar”: legújabb hármas specialitásunk, cikk in: Vásárhelyi Friss Újság, 1929. július 26.
2. „…a városi lányok mikor kijárták az iskolát, a kötszövő gyárba mennek. Aki gyárba nem ment, az odahaza neccet kötött. A necckészítés a világháború után 1920 óta van divatban.” in: Kiss Lajos: A szegény asszony élete, 1943.
3. Somogyi Dénes: Szomolya története,1945-ig, 2004. 127-131. o.
4. A Tudás Alapítvány Európai Emlékek Bankja című nemzetközi kulturális programja a Németh László Könyvtár közreműködésével - http://tudasalapitvany.hu/ebm/touch/.
5. Sándor Istvánné (Hódmezővásárhely) rececsipke készítő képtára: http://www.necc.eoldal.hu/fenykepek/munkaim/
6. Benyhe Zsuzsanna: Rececsipkék a Kárpát-medencében - Hagyományok Háza, népi játszóházi foglalkozásvezetői tanfolyam záró dolgozata, 2011: http://jadox.nlvk.hu/JaDoX_Portlets/flipdoc/index.html?id=13460.
Vásárhelyi nóta, vásárhelyi kerámia és vásárhelyi „receipar”: legújabb hármas specialitásunk
.. a mi specialitásaink a történeti fejlődés folyamán változva más alakban jelentkeznek: hódprém, vásárok, a kenyér, majd a gölöncsér-ipar, amelyből a mostani híres, nevezetes kerámia kinőtt. Úgy hisszük, nem tévedünk, mikor a város nevével kapcsolatban elismert specialitásnak deklaráljuk a vásárhelyi nótát is. Erre az utóbbi évek eseményei bőven feljogosítanak. Most azonban ismét ideje van, hogy szemlét tartsunk magunk fölött is s megállapítsuk, hogy a két speciális mellé észrevétlenül egy harmadik is társult: a rece-ipar, köznyelven a necckészítás, amely a város gazdasági keresztmetszetében ma már rendkívül jelentős, szerfölött érdekes helyet foglal el.
Ez a kereseti lehetőség 1919-ben honosodott meg Vásárhely leányai és asszonyai között s ma tíz év elmúltával nem mondunk nagyot annak megállapításával, hogy jelenleg többezer családnak képezi állandó foglalkozását, megélhetésének becsületes alapját.
A recefűzés, háló-, filé-, csipkekészítés, mint kézimunka Magyarország városai között Hódmezővásárhelyen honosodott meg leginkább, utána jönnek Szentes, Orosháza, Makó. S ezzel vége is.
A vásárhelyi rece ma már Európaszerte kedvelt, keresett cikk, amely szépségével, szolidságával lekonkurálta az olasz, cseh, sőt csodásan szép, egzotikus, de nyavalyásan silányanyagú (klórozott) kínai gyártmányokat.
A tízéves évfordulón meg kell emlékeznünk dr. Varga Imrénéről akinek kézimunkaiskolája volt a recepropaganda első hordozója. A Ennek nyomán lett az iparág a háború a háború után erős lendületet s lépett Lindenfeld Márkné agilitása révén a kereskedelmi élet, a gyakorlati gazdaság egyi jelentős ágazatává.
Szállítólevelek tanuskodnak arról, hogy a vásárhelyi rece már megtalálta útját Amerika, Ausztrália, Európa nagyvárosaiba, hasonlóan a vásárhelyi majolikához.
A necc-ipar előtt (ha a fejlődéssel lépést tart) – korlátlan lehetőségek állanak, melynek kihasználását ma még sokféle akadály hátráltatja. Ezek közül a legsúlyosabbak: forgótőke hiánya és kereskedelmi szervezetlenség.
A barcelonai világkiállítás a vásárhelyi necceseket meghívta, a szép terv anyagiak hiánya miatt megbukott, holott egyetlen ilyen alkalom mérhetetlen haszonnal járna.
Talán nem prepotencia, ha a mostani jubileumra emlékeztetve városunk vezetőinek figyelmét felhívjuk a vásárhelyi neccipar kihasználatlan lehetőségeire s az erkölcsi támogatás szükségességére, melynek révén az ország kormányán ülők bizonyára nem haladnának el közönnyel eme frissen éledt, nagyszerűen lendületbe-jött iparág mellett. Ne feledjük, hogy Csonka-Magyarországon élünk!
S milyen szép lenne, ha az első szó Vásárhelyről hangzana el, az édesbús nóták, az acélos majolikavázák hazájából, melynek legutóbbi tíz éve íme egy új specialitást hozott elő a folyton változó idő rejtelmes öléből!
Vásárhelyi Friss Újság, 1929. július 26.
Ebben a képtárban megtalálható a csomózás leírása. Az album Leírás rovatában is sok érdekességet összegyűjtöttem a rececsipkéről.
A rececsipkéről
Készítése két lépésben folyik: előbb hosszabb szálat csévézünk arra alkalmas, két végén villás kiképzésű, keskeny szerszámra - ez a recetű. A fonal végét rögzítjük egy kezdő hurokba, melybe a halászháló készítéssel azonos módon hurkokat csomózunk egy távtartó pálcára v. lécecskére, amik soronként szaporodván kifeszítés után hálót képeznek. A távtartó pálca kerülete adja a háló szemeinek méretét - sőt megszabja a recetű szélességét és a rá feltekerhető szál mennyiségét is.
Minden egyes sor végén lehúzzuk a hurkokat a távtartóról és a következő sor csomóit úgy képezzük, hogy a recetűvel beleöltünk az előző sor hurkaiba, és a megfelelően képzett csomókkal a recepálcát odaszorítjuk az előző sor hurokszálainak rácspontjaihoz. Ezt a nagyon légies hálós szerkezetet rámára feszítjük, majd leszámolható minta hímzésével díszítjük.
A kezdő hurokból kiindulva a sorok kialakítása történhet körbe v. vízszintesen.
- Ha a sor végén összekapcsoljuk a hurkokat, kerek recehálót kapunk, ami a horgolt terítőkhöz hasonló képet mutat.
- Amikor a kezdeti szemek számának megtartásával növeljük a sorok számát, szögletes-diagonális hálót kapunk,
- vagy az oldalsó hurkok számának változtatásával szögletes hálót nyerünk.
Honnan ered a necc iránti függőségem?
Nagymamámtól maradt egy függöny a régi, már lebontott házból... Nagyon régóta ott feszül a mostani ház konyhaajtóján. Annyira a szívemhez nőtt, hogy mikor 8-10 éve kezdett felbuzogni bennem újra a kézimunkálkodhatnék, egyre csak fokozódott bennem a kíváncsiság, hogy megtanuljam, felkutassam készítésének mikéntjét.
Abban a régi városi házban lakott egy család - odatelepítettek a kulák portára egy kisiparos családot. Nagy bácsi cipész volt, Licuska néni, a felesége pedig bedolgozott a Háziipari Szövetkezetbe. Kezdetben neccelt, később inkább kötött, horgolt. Nagy keretre feszítette a hálót, és ő csak főleg a mintákat szőtte a feszes hálóra. De később, mikor megtanultam a háló csomózását, ismerősnek tűnt a necctű szakaszos taszigálása...
Tehát ez a vitrázs keltette föl az érdeklődésemet. Régen nem tudtam, hogy ezt a fajta árnyékoló függönyt így hívták. A laza geometrikus minták a fényt olyan szerencsésen törték meg, hogy átlégiesítették ez egyébként is áttört motívumokat.
Csipke47 Marikától tanultam meg a neccelést. Alig találtam ugyanis olyan embert a neten, a kézimunkás fórumokon, aki csak ismerte is volna ezt a régi kézimunkát, pláne nem űzte már senki a mesterséget. A mi korunk nem kedvez az ilyen haladatlan kézműves technikának. Természetesen Vásárhelyen bukkantam rá Marikára is, aki szintén felnőtt fejjel sajátította el a necc készítését, és jegyezte el vele magát egész jövendő életére...
Egyre többet olvastam a neccről. Lassan jöttem csak rá, hogy rececsipke néven elismert csipkefajta, vagy legalábbis csipke előkép. Én ugyanis kizárólag necc néven ismertem. Az a megfigyelés alakult ki bennem, hogy a necc kifejezetten jellemző volt a két háború között Vásárhelyre, és az 50-es években alapított Népművészeti és Háziipari Szövetkezetek erősítették és tovább éltették a kézművességet a proletárdiktatúrában is. Hódmezővásárhelyen hosszú távon jól működött a szövetkezet, és a vásárhelyi szőrhímzés is ennek a szervezetnek köszönheti újra felvirágzását, elismerését és gazdagodását.
Gyerekkoromban még sok vásárhelyi polgár- és tanyáról városba került parasztasszony igyekezett megszerezni a saját jogán az állami nyugdíjat. Erre az ügyesebb kezűeknek kézenfekvő lehetőséget nyújtott a Háziipari Szövetkezet, ahová bedolgozóként a rendelések szerint leadhatta saját készítésű kézimunkáit. Éhbér volt ez ugyan, de abban a pénzszűkében a havai kereset is jól jött, nem kellett vergődni a munka megszervezésével, otthon tudták végezni a saját pihenésükből elcsipdesve a munkaidőt. És ne felejtsük el, hogy a parasztság vérében van, hogy nem tud ölbe tett kézzel ülni. Nem is volt akkor a semmittevéstől depresszióba süppedő idős asszony! Amíg a szemük bírta, ezt a kétkezi munkát ülve is sokkal kényelmesebben végezhették, mint a kapálás, kertészkedést... Az akkori vásárlási igényszint sokkal alacsonyabb volt - és az asszonyok mellékes kis fizetése a Szövetkezettől nemcsak a kosztpénzt fedezte. A fiatalabb háztartásbelieknek, akik 'nem mentek el dolgozni' (állami munkahelyre), rangot adott az önálló nyugdíj reménye, az özvegyen maradtaknak pedig létbiztonságot jelentett az ínséges özvegyi nyugdíj mellett a saját nyugellátás.
A fertőzés forrása - nagymamám függönye:
