A sose-látott lengyeli barátnő

Nem, nem lengyel, hanem lengyeli.  Lengyel (Tolna megye), ahol lakik, néprajzi szempontból sokszínű vidék, és maga is kettős gyökerű - édesapja székely, édesanyja sváb származású.

Milleiné Kelemen Csilla, a Népművészet Ifjú Mestere díjat elért barátnőm, akit eredetileg az Index Fórum kézimunka fórumából ismerek. Sajnos sose találkoztunk személyesen, de sokat tudok róla. A számos szövő és csipkeverő egyike, aki e kézművességek oktatója is és játszóházi foglalkozásvezető. A legfigyelemreméltóbb az a munkája, ahogy összegyűjti Lengyelen és környékén a svábok pacskereit és a székelység csipke-hagyományát.

Szeretném őt rávenni, hogy írja is le ezeket tapasztalatait. Most ugyan nagyon elfoglalt, de remélem, hamarosan lesz alkalma közkinccsé tenni megszerzett tudását.

Csipkekata

Mi csak így emlegetjük. Csaknem tíz éve jelent meg ez kis cikk Pesti Kati barátnőmről. Most találtam rá, hát közzéteszem. Persze ő se pesti, hanem vásárhelyi:-)

http://www.delmagyar.hu/hodmezovasarhely_hirek/vert_csipke_hodmezovasarhelyrol/2041937/

 Egy nagyon szerény kis palóc virágfüzér. Ehhez túlzás lenne nemesebb csipke, hozzá a horgolás is tökéletes... A többi vert csipke.

Necc-áttörés - Szomolya irányából

Nem árválkodtak már az idén a vásárhelyi neccek a halasi csipkekiállításon. Előszörre jelentek meg a szomolyai asszonyok rececsipkéi is. Sajnos a rececsipke ottani reneszánszának elindítója, Gizi néni, Szabó Józsefné nem volt ott, megözvegyülvén beköltözött a családjához Miskolcra, de a rámát oda is magával vitte. Ő hosszú évek óta tartott mesterségbemutatókat a szomolyai cseresznyefesztiválon, amit éppen mostanában tartanak majd - mert korábban csak a rövid fekete szárú cseresznyéről volt híres a Bükk-aljai falucska. 

Az én Gizi nénim az azóta már jobblétre szenderült szomszéd Gizi nénivel és még néhányadmagával sok neccet készített hajdanában. A summás asszonyok, akik  a század első felében nyaranta kényszerültek leszerződni az Alföldre aratás-cséplés idejére, telente kézimunkázással keresték a betevőt. Mivel eladásra dolgoztak a mezőkövesdi és egri piacra, lassan elhagyták a munkásabb öltéseket. Mikor mi Sándornéval meglátogattuk őket, újra rákaptak a csipkeöltésekre. Annyira, hogy a muzeológusok is fölfigyeltek a szép neccekre, mikor az észak-magyarországi falut kezdték berendezni szentendrei falumúzeumban. Így történt, hogy a szomszéd Gizi néni szekrénycsíkjai díszítik a szomolyai barlanglakást.

Az agilis polgármester végül megelégelte, hogy mindhiába ígérték a falunapi kézimunka bemutatón bámészkodók, hogy majd visszajönnek hétköznap megtanulni a hálókötést. Pár éve Gizi néni segítségével a közmunkás asszonyok némelyike megtanult, és rá is kapott a neccelésre. Olyannyira, hogy Sándorné Marika közreműködésével idén ők is eljutottak a necceikkel együtt a halasi csipkeünnepre. Gratulálok nekik!
A szomolyai rövid szárú fekete cseresznye mézédes, és világszerte híres. A csodálatos gyümölcs ünnepét 2016-ban június 11-12-én tartják, melyen gasztronómiai finomságok mellett szórakoztató programok várják a látogatókat. Meg lehet látogatni a helyi védettség alá helyezett barlanglakásokat is, melyeknek a mása fölépült a Szentendrei Skanzen Észak-magyarországi falujában. Gizi néni nem lesz már ott, de hál' Istennek, van utánpótlás, akik tőle tanultak meg rececsipkét készíteni - közmunkában. Lám, erre is szolgálhat a kárhoztatott közmunka.

 Fönt a halasi csipkeünnep kiállítóinak térképe és egy emeletes szomolyai barlanglakás, lent pedig egy palóc szoba a skanzenben neccterítővel, és egy barlanglakás komfortos szobája.

Necc-áttörés Halason

A hazai leghíresebb csipkefajta kétségkívül a halasi csipke. Az ott minden tavasszal megrendezett csipkefesztivál ennek megfelelően a legrangosabb csipkeünnep. Sándorné Marikát már évek óta nem mulasztják el meghívni Vásárhelyről a rececsipkéivel. Nyilván ez a kifogástalan munkák mellett annak is köszönhető, hogy egész ritkaságszámba menő kézimunkának tekintik a neccet a csipkés szakemberek. Igazuk is van, mert akár a hálókötés, akár a keretre feszített háló beszövése olyan látványos is, hogy Marika recéi mindig vonzzák a nézősereget.
http://halasmedia.hu/index.php/online-hirek/kultura/17653-a-csipke-halasi-uennepe
Az idén azonban már a második alkalommal büszkén vitte a tanítványait is a bemutatóra. Így megszaporodtak a kiállított rece-munkák, és a csipkeegyesület vezetőjét is éppen az ő tablójuk előtt fényképezték le. Itt közzé is teszem az utókornak magát a cikket is, nehogy veszendőbe menjen idővel a link:

 Örvendetes, hogy a Horváthné Török Magdolna által vezetett vásárhelyi kötő-horgolókör is olyan csodálatos kötött terítőkkel rukkolt ki, melyek méltán megállják a helyüket a varrott csipkék és a rece mellett. Manapság ez is olyan technika, amire nagyon munkaigényes volta miatt kevesen adják a fejüket.

Újabb téli csipkeprogram

Mindig örömmel adok hírt a csipkéről... Szerencsére, így tél közepén nincs uborkaszünet:-)
Ez egy debreceni program - ha megnyitót már el is szalasztottuk... van róla egy video.....

A harmadik csipkekiállítás

A csipke is textil - a türelem vert csipkét terem

2016. március 2.15:00

1143 Budapest, Semsey Andor u. 6. mfszt 2.
A Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület Ipartörténeti és Hagyományvédő Szakosztály soron következő programja:

Előadás: A csipke is textil – a türelem vert csipkét terem

Előadó: Hábel Györgyné – szakértő, Csipkeverők Baráti Köre
Minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Biztos nagyon jó lesz: el kell menni, meg kell nézni !!!

Hamarjában három csipkekiállítást is rendeznek mostanság az országban. Biztos jobbnál szebbek lesznek: nézzétek meg!

Kovács Tibor munkái - nemcsak csipkék, férfiasabb műfaj is - Tiszafüreden láthatók még február végéig.

Ez tán még izgalmasabbnak ígérkezik: Csipkék - tűvel és orsóval február 11.–február 25.

 

A Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeumának kiállítótermében (1011 Budapest, Szilágyi Dezső tér 6.). 2016. február 11-én 16 órakor nyílik a kiállítás, melyet a Hagyományok Háza 17 éve indult csipkekészítő tanfolyamán végzett hallgatók munkáiból rendeztek. A cím a többféle csipkekészítési technika közül a varrt és a vert csipkére utal. De a kétéves OKJ-s tanfolyam ennél sokrétűbb: a hallgatók megtanulnak textilbe és levegőbe varrott csipkét, rececsipkét, csomózott és vert csipkéket készíteni.

 A csipke általában több, mint önmagában álló alkotás. A legtöbbször valamit díszít, valaminek a kiegészítője. Így a kiállításon öltözeteken, pl. vizitkéken, tehát látogatóba felvett női felsőruházaton, illetve röpikéken, tehát a sárközi, somogyi lányok, menyecskék által viselt ruhadarabok gallérján, alján, ujján látjuk viszont. A régi viseletek újrafeldolgozása, bemutatása mellett a csipke mai felhasználását is tetten érhetjük a kiállításon: ruhák derékrészét kiemelve, csipkeboleróként, csipkéből készített ékszereken, de estélyi táska díszeként, önállóan nyakékként, vagy éppen gallérként. Lakástextíliaként is használatos a csipke, önállóan és díszítő- vagy éppen összekötő elemként is. 
 
Mindegy, miként használjuk, mindenképpen varázslatos. Hiszen a csipke: luxus! Minden korban idő- és tudásigényes, előkelő, drága, kényes portéka. Finom női kezek időtlen alkotása. A tanfolyam oktatója, Nagy Vincéné régi és új tanítványainak anyagából a sokszínűségre, változatosságra törekedve válogatott. A megnyitó Erdei Lilla néprajzkutató, az Iparművészeti Múzeum főmuzeológusa személyében a csipkekészítést többedik generáció óta folytatót bennfentest hallgathatunk.
 
A kiállítás 2016. április 1-jéig tekinthető meg.
A harmadikat holnapra tartalékolom:-))))

Csipkemúzeum

Fantasztikus gyűjteményre és vele egy szinte hihetetlen sikertörténetre bukkantam:
http://lacismuseum.org/exhibit/Netting/SlideShow/ -
http://lacismuseum.org/kaethe/

Sajnos és természetesen ez is amerikai, noha a főszereplő Kölnből származó német lány... Sajnos, mert Amerikába egyáltalán nem vágyom...

Kaethe Kliot neve nem ismeretlen sokunknak, akik régi kézimunka könyveket böngészünk. Számos mintakönyvet adott ki. A szorgalom és üzleti érzék mellett a családi összetartás maltere fogja össze a semmiből fokozatosan bővülő kézimunkára épülő vállalkozást, mely Kaethe halála után férje és egyik fia szervezésében már múzeum nyitásával kerekedett ki.
Amellett, hogy nagyon gazdag a gyűjtemény, a szokásosnál bővebb a rececsipke- és egyéb speciális, nem vert ill. varrott csipkegyűjteménye.

 

Dalos csipkéző

Igazán szívhez szóló beszélgetés - meg kell osztanom Veletek!

Csipkehét másik témája: tűvel készített csomózott rece

Levegőbe varrott csomózott rece csipke, oktatója az idei csipkehéten: Balogh Mariann

A keleti (oyasi, örmény, török, bolgár csipke) minden előrajzolás, szálhúzás nélkül a beszegett szövet szélére készül. A minta kialakítása csomókötéssel és a csomók közti szálak felhúzásával keletkező hurkok képzésével történik. Lakástextilek díszítésére alkalmas, mutatós technika.

Mariann Győrből érkezett, a csipkeverést édesanyjával együtt Dr. Molnár Tamásné Ilikétől tanulta. Később elvégezte Bábolnán a Mátray Magdolna Csipkeiskolában a két éves csipkekészítő képzést, mely során rengeteg új csipkét ismert meg. Nagyon szereti a tűvel készített levegőbe varrott csipkéket, melyeket rendkívül szépen, precízen készíti. Szívesen ismer meg és tanulmányoz új technikákat. Bábolnán korábbi csipkehéten tanította a relief csipkét, Nagykállóban három alkalommal a láthatatlan eldolgozásokat. Tagja a győri csipke szakkörnek és az országos egyesületünknek is. A táborban nagyon sokan tanulták meg mindkét csipkét, Mariann nagy türelemmel, oda figyeléssel oktatta a technikát.

Kedden Erdei Lilla etnográfus, muzeológus előadását hallottuk a Csetneki csipkéről és a vele egy időben kialakult magyar csipkékről. Lilla nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szakember is, 10 évesen tanulta meg a vert csipke alapjait, később egyéb csipkéket is.

Szerdán Ferencz Klára csipkésünk ötletére meglátogattuk a Nagytétényi Kastélymúzeumot. Miklósné Törőcsik Éva bemutatta előbb a Nagyboldogasszony templomot, mesélt a környék nevezetességeiről, történelméről, majd végigkalauzolt a Kastélymúzeum bútorkiállításán.

Csütörtökön Pappné Gál Kinga csipkésünk szervezésében megnéztük a Mátyás templomot. Ezúttal is gazdag és részletes előadásban volt részünk, maradandó élményt nyújtott.

Pénteken a Budafoki Záborszky Pincészet borkóstolóval egybekötött kiállítását néztük meg.

Kinek kedve volt, a Tropicariumot, más a közeli uszodát látogatta meg a nagy hőségben.

A helyi Promontor TV két alkalommal készített felvételt a csipkehétről, a világhálón látható.

A Tomori Pál Kollégium szobái kényelmesek voltak, a tágas étkező, ahol dolgoztunk, világos volt, de belaktuk a parkot is. A közeli általános iskolában az ebédnél figyelembe vették a különböző diétákat. Volt lehetőség eszközt, anyagot, könyvet vásárolni, vagy éppen fénymásolni. Ötleteket gyűjtöttünk a jövő évi, és azt követő évekre helyszínt és témát illetően. Jól éreztük magunkat, mint mindig, vidáman, jókedvűen telt a hét. Az oktatók elégedettek voltak a tanítványokkal.

Jónás Piroska a tavalyi Sárospataki csipkehét szervezése után idén saját lakóhelyén ismét remek munkát végzett. Vonsik Zsuzsa március óta elnök, de máris sikeresen helytállt. A szervezés korábban elkezdődött, nagy segítséget nyújtott Nagy Vincéné Marika, korábbi elnök.

Köszönet az egész Vezetőségnek, mindkét oktatónak, előadónak, és mindenkinek, aki munkájával hozzájárult ahhoz, hogy a lelkes csipkés csapat érdekes, élményben és tudásanyagban gazdag hetet töltsön Budafokon.

Takácsné Bystrická Ludmila

A helyi Promotor TV összegzésként Nagy Vincéné Marikával készített riportot.

XXVII. Magyar Csipkehét Budafok, 2015. július 20-25.

Az idén a Tomori Pál Főiskolában (Budafok és Nagytétény határán) gyűltek össze a Magyar Csipkekészítők Egyesületének tagjai a szokásos nyári továbbképzésre.  A "tananyag" első alkalommal egy horgolt csipke, a csetneki eredetű, az ír csipke módjára készülő haza változat, mely magyaros motívumokat használ föl. A vezetőség két tagjával készült egy videóként is rögzített beszélgetés a Promontor Televízióban.


Írásos beszámoló az egyik csipkeverő, Ludmilla szavaival:

A Magyar Csipkekészítők Egyesületének továbbképző hetének helyszíne idén Budafok volt. A Tomori Pál Főiskola Kollégiumában Vonsik Zsuzsa elnök köszöntötte a résztvevő csipkéseket, bemutatta az oktatókat és megnyitotta a csipkehetet. Egy horgolt és egy tűvel varrott csipke készítését sajátíthattuk el, összesen 55 fő részvételével.
Csetneki csipke, oktató: Dr. Oláh Andrásné, Valika, Valentyina Oroszországban született, magyar férjét követve került Magyarországra, Debrecenbe. Egy fia és lánya született, férjével együtt állatorvosként dolgozott nyugdíjazásig. A Csetneki csipkét Medgyesiné Vághy Idától tanulta. 1996 óta tagja az Egyesületünknek, minden évben eljár a táborokba, ahol a vert csipkét is megtanulta és megszerette. Az év egy részét lányánál tölti Oroszlányban, de Debrecennel sem szakadt meg a kapcsolata. Tagja a Debreceni csipke szakkörnek.

A csetneki csipkét először tanítja táborban, a nehézsége szerinte abban rejlik, hogy darabonként kell meghorgolni a motívumokat, a kis virágokat, bajuszokat, majd pontosan a rajzra fektetve csipkeöltésekkel összevarrni. Van sok szép régi minta, amit át lehet dolgozni, örül, hogy sokan kedvet kaptak, korosztálytól függetlenül mindenki megértette. Külön öröm számára, hogy a fiatalok is szívesen csinálták. Ehhez a csipkéhez nagyon sok türelem, kitartás és tanulás szükséges- mondja Valika. Abban egyetértünk, hogy Valika természetes bája, kedves humora és játékos tanítása mindenkit magával ragadott. Ketten kész kis terítővel tértek haza.

A csetneki csipke kialakulása Szontagh Erzsébet és Aranka nevéhez fűződik, akik a századfordulón elhatározták, hogy meghonosítanak valamilyen háziipart, hogy az asszonyokat jövedelemhez juttassák. Egyik unokatestvérük Párizsban járva megismerte az akkor már Európa szerte elterjedt Ír csipkét, ehhez hasonlót szerettek volna Csetneken készíteni. A nővérek 1904-ben munkához láttak, Aranka ügyesen rajzolt, és tervezte a mintákat, Erzsébet dolgozta ki a technikát, melynek különlegessége a magyaros mintakincs volt.

Folyt. köv!

Csipketábor Nemeshanyban

VIII. Csipketábor Nemeshanyban

2015. augusztus 3-8.

Nemeshany Község Önkormányzata, a Nemeshanyért Egyesület és a hagyományőrző csipkebarátok nyolcadik alkalommal rendezik meg „Csipketábort” Nemeshanyban.

A tábor célja Devecsei Gáborné Ildikó irányításával megismertetni a résztvevőkkel a nemeshanyi csipke történetét és elkészítésének módját. 

A csipke létrehozója: Tóth Mária a községben élt 1905-1974 közt. A „Nemeshanyi csipke” technikája: „levegőben” varrott csipke, motívum kincsét tekintve „pókos” és „tüllös” típusra osztható.

A hagyományőrző csipkebarátok között vannak csipkeverők is, így lehetőség van a csipkeverés alapjait is megtanulni Turós Istvánné (Éva) irányításával.

Program:

2015. augusztus 3. (hétfő): délelőtt: érkezés Nemeshanyba. Regisztráció: a Faluházban
14-15 óra: Tábornyitó megbeszélés, ismerkedés.
16-18 óra: műhelymunka megkezdése a nemeshanyi „Tájház”-ban
augusztus 4-7.(kedd-péntek.):
9-13 óra: műhelymunka
13-14 óra: ebéd
14-18 óra: műhelymunka
a nemeshanyi „Tájház”-ban
augusztus 8. szombat: Falunap Nemeshanyban
10-12 óra: Táborzárás

A részletes részvételi feltételek:

Zimits Hajnalka
Nemeshanyért Egyesület Vezetője
Tel: (20) 3262283
nemeshanyegyesulet@gmail.com

A csipkések megint kitettek magukért!

Május 9-én két csipkés témájú díjnyertes dolgozat került be a Magyar Néprajzi Társaság Önkéntes Gyűjtőszakosztályának pályázati eredményhirdető konferenciájára: http://tradicio.weebly.com/eacuterteacutekeleacutesek.html
Fejesné Koppány Gabriella egy tavaly megjelent kiadvánnyal pályázott a Mesterségek, kézművesek, tárgyalkotás témakörben: Emlékek a csipkeverés nagykunsági történetéből. Barangolás a nagykunsági csipkeverők között. Fejesné az általa vezetett karcagi csipkekör tagjaival együtt göngyölítette föl a témát. A gyűjtés hiánypótló, mivel a nagykunsági csipkék a 20. századi magyar csipkeverés fontos részét képezik, de történetük eddig teljes mértékben feltáratlan volt. A 78 oldal terjedelmű dolgozat a nagykunsági csipkeverés elterjedését és jellegzetességeit mutatja be. Településenként (Karcag, Kunhegyes, Kunmadaras, Kisújszállás, Túrkeve, Kenderes, Abádszalók) felkutatott idős csipkekészítők és leszármazottaik visszaemlékezéseiből, dokumentumaiból, csipkéiből, mintarajzaiból ismerhetjük meg a helyi csipkék sajátosságait, jellegzetességeit. A gyűjtés számos eddig ismeretlen összefüggésre világít rá, rengeteg csipketörténeti érdekességet szolgáltat. A portrék mellett különösen fontos a dolgozat végén található nagykunsági csipkék jellegzetes technikáit és mintaelemeit bemutató rész, amit a helyben használt megnevezések egészítenek ki.
Benyhe Zsuzsa A necckészítés hagyománya Vásárhelyen - A rececsipke reneszánsza Hódmezővásárhelyen háziipari bedolgozói hálózatban c. dolgozatával került a legjobbak közé... A dolgozat a hódmezővásárhelyi recekészítés hagyományait és jelenét mutatja be 51 oldalon keresztül, ábrákkal és melléklettel kiegészítve.
Bevezetőként szakirodalmi kutatás alapján ismerteti a recék magyar népművészetben betöltött szerepét és a vásárhelyi változat, a necc helyi sajátosságait, sőt az azt ma készítő hölgyeket és munkáikat is. A terepmunkán alapuló részben két család élettörténetén keresztül mutatja be a vásárhelyi recekészítést az első világháború utáni évektől kezdve egészen a háziipari szövetkezeti rendszer betöltött szerepéig, megvilágítva annak pozitív és negatív oldalát is. Az interjúkon, visszaemlékezéseken, írásos dokumentumokon, újságcikkeken, fényképeken és csipkéken keresztül megismerhetjük a rece családokban betöltött szerepét és annak évtizedek alatti változását. Megismerhetjük a pályázó közel évtizedes munkájának részleteit szülővárosa értékes, már-már elfeledett hagyományának megmentéséért.
A csipkések kezdettől fogva derekasan kiveszik a részüket az MNT Önkéntes Gyűjtőszakosztályának munkájából. 2013-ban, az újjáélesztett Tradíció pályázaton Román Andrásné Hadri Veronika a Pannónia, Turos Istvánné a Hunnia, Devecsei Ildikó pedig a nemeshanyi csipke történetét örökítette meg, Sárospatakiné Fazekas Judit zobor-vidéki csipke, Kiszely Lászlóné rececsipke alkalmazásáról írt dolgozatával szerepelt. Ildikó úgy elkötelezte magát a gyűjtőmozgalom mellett, hogy a pályázat állandó szervezőjévé szegődött, Benyhe Zsuzsa pedig honlap- és a Facebook-szerkesztő, levelező lett: www.facebook.com/neprajzigyujto.hu,
www.facebook.com/tradicio.hu
Ösztökéljük csipkés társainkat, hogy minél többen gyűjtsék össze a még lappangó, feltáratlan és megíratlan helyi csipkés dokumentumokat, tegyék közkinccsé és nyújtsák be a Tradíció Pályázat évente ismétlődő fordulóira! Júniusban már várható az új kiírás!

Halasi Csipkefesztivál

Csipkék Határok nélkül - a Halasi Csipkefesztiválról:
http://halasmedia.hu/index.php/online-hirek/kultura/15213-csipkek-hatarok-nelkuel

https://www.facebook.com/halasmedia/photos/a.802803173107630.1073741983.173597439361543/802805896440691/?type=3&theater

Csipkeverő hely Nógrádban: Terény

A Kossuth Rádió élvezetes sorozata, A Hely a Nógrád megyei Terényben járt Húsvét másnapjának délelőttjén.
A hangtárban http://hangtar.radio.hu/kossuth#!#2015-04-06 linken találjuk, Fáyné Tornóczky Judit 11 óra 17 percnél mesél a Hunnia csipkéről és a csipkemúzeumról.

Jó kis cikket is találtam Juditról.

Csetneki csipke újratöltve

Bizony szükség is van rá, hogy újratöltsék a csetneki csipke patronját, mert legfeljebb Debrecenben vehette át a stafétát  Medgyesi Károlyné Vághy Ida nénitől, aki a csetneki csipke felújítója - tavaly írtam is róla. De szerencsére nemcsak a lánya, Dobszainé Medgyesi Ida viszi tovább a hagyományt, hanem ott a Felvidéken, Csetnek mellett, Rimaszombatban is. Mégpedig egy nagyon is fiatal hölgy, aki egy nemzetközi diákversenyt nyert meg hagyományőrző munkájával.
A 17 éves Máté Julianna gimnazistaként elevenítette föl ennek a szinte elfeledett, horgolt csipkének a készítését. Javaslom, nézzétek meg Ti is az oldalát - nagyon kreatív kislány!

   

Zalai örökségünk: a Pannónia csipke

A Pannónia csipkéről már korábban is írtam. E régi-új, de újra feléledőben levő, vegyesen horgolt-varrott technikával készült csipkefajtánk az úgynevezett polgári csipkékhez sorolható, és a két világháború közt élte fénykorát. Megalkotása a 20. sz. első felében Bobai Győrffy János nagykanizsai ügyvéd felesége, a régi nemesi családból származó Tomkaházi és Bisztricskai Thomka Ilona nevéhez fűződik.

A Pannónia csipkekészítés alapja a szabadalmaztatott különleges, áttört csipkezsinór, amelyből különböző alakzatokat képezhetünk  /leveleket, virágokat, terméseket/. A csipke jól felismerhető a "pókhálóról” is, melyek a motívumok közti térkitöltésre szolgálnak. 

 

XIV. Országos Csipkekészítő Tábor 

a Zala Megyei Népművészeti Egyesület szervezésében

Időpont: 2014. június 30. 9 óra -július 5. déli 12 ó.

Helyszín: Kézművesek Háza (8900 Zalaegerszeg, Gébárti- tó, 0737 hrsz.)

Táborvezető és a vert csipke téma oktatója(kezdőknek és középhaladóknak):

Takács Zsuzsánna, Király Zsiga Díjas Népi Iparművész

                                              

Pannónia csipke oktatója haladóknak, akik ismerik a következő technikákat: horgolás, a csipkevarrás alapöltéseit, melynek alapja a huroköltés:

Román Andrásné, Népi Iparművész, a Pannónia csipke kutatója és oktatója

A tábor részét képezi a vert csipke alapok tanítása mellett a vert csipke történetének ismertetése néprajzi előadás keretében és elméleti áttekintés a csipkék fajtáiról, eszközeiről, táji jellegzetességeikről, a használt fonalakról. 

A gyakorlat során elkészülnek a saját verőpárnák, majd a műhelyrajzok. Az alapvetések, alaphálók elsajátítása után készülhet egy új stílusú munkadarab: nyakpánt, karkötő, bokapánt, kitűző. A csipke készítésével, tanulásával párhuzamosan a résztvevők a tervezésbe is bekapcsolódnak, irányítást kapnak a technikai, gyakorlati kivitelezésen túl a szellemi alkotó munkához is.

A tábor végén az elkészített, illetve készülőben lévő darabokból táborzáró kiállítást rendeznek, hiszen egymástól, egymásból is sokat meríthetnek a résztvevők, illetve a munkák elemzése sok hasznos információt, ötletet adhat a későbbi, további tervezői, kivitelezői  alkotói munkához.

Palócföldi csipkefesztivál

Zenélő angyal Kozárd (Párkányi Raab Péter szobra 2006)

Tanuljunk egymástól - Szakmai továbbképzés Kozárdon 2014. június 17-19.

Kedd-szerda: a továbbképzésre érkezők fogadása, regisztráció, megnyitó – csoportos szakmai munka– témakörök szerint.

Csütörtök: A Fesztiválra érkezettek fogadása, regisztráció, kiállítás berendezése. Vacsora– Ismerkedés

Péntek: de. - Ünnepélyes fesztivál megnyitó. Pályázat értékelése, díjátadó, kiállítás megnyitó

„Híd, ami összeköt” – Gorbunova Elena Viktorovna bemutatkozása

du. Konferencia–műhelymunka:

1. „Csipke irányzatok: népművészet, iparművészet, képzőművészet”

Előadó: Erdei T. Lilla - muzeológus-etnográfus, Iparművészeti Múzeum

2. „ Erdélyi csipkék”

Előadó: Szőcsné Gazda Enikő - néprajzos muzeológus, Székely Nemzeti Múzeum 

Szombat: Turós Istvánné Éva csipkekészítő önálló kiállítása és előadása Balassagyarmaton: 

„ A Hunnia csipke mai alkalmazása” - Mesterség bemutatót tartanak a fesztivál résztvevői

Vasárnap: de. - Séta Kozárdon – Ismerkedés a községgel

du. - Közönség díj átadása - Fesztivál zárása – Értékelése - Hazautazás

 A műhelymunka során Fejes Lászlóné Babi néni irányításával a „Karcagi csipkekészítés” kutatásának új eredményeivel lehet megismerkedni. 

Jelentkezés

Új csipkeház Abádszalókon

A mai Abádszalók Tiszaabád és Tiszaszalók egyesülésével jött létre 1896- ban. Abádot, mint fontos Tiszai révhelyet, Thonuzoba besenyővezér birtokaként említi Anonymus. Szalók neve pedig török eredetű, a honfoglaláskori Zaluch (Szalók) személy-, és nemzetségnévből alakult ki. 

Nagy hagyományai voltak a kosárfonásnak, gyékényszövésnek, melyek alapanyagait a Tisza ártere biztosította. A halasi Csipkeház segítségével sok parasztasszony tanulta meg a csipkeverés művészetét, melyet ma is sokan művelnek.

E régi hagyomány miatt tartották fontosnak az alapítók, hogy létrehozzák a városban a Csipkeverők Házát. Ennek érdekében egy régi módos parasztházat újították fel, melyben egykor a kántortanító lakott. Ebben kapott helyet az abádi csipke, amely a hazai vertcsipke történetében különleges helyet foglal el sajátos stílusa miatt.

 A ház nemcsak bemutatóház lesz, hanem alkalmat ad majd arra, hogy csipkeverő kurzusokat tartsanak, technikát tanítsanak itt a csipkeverők és természetesen bemutatkozási lehetőség lesz a környék népművészei számára is.

Mátyus Lajosné abádi csipkeverő asszonynak van állandó kiállítása, az első időszaki tárlatot pedig Simon Istvánné Kovács Eszter abádszalóki népi iparművész remekeiből nyitják meg.

  

Az abádi csipkeverés 150 éves hagyománya a maga nemében páratlannak számít, ezért is tartották fontosnak, hogy ilyen keretek között mutassák be ezeket az értékeket. Még negyven-ötven évvel ezelőtt is fontos megélhetési lehetőséget biztosított. 

De más érdekességek is vannak a községben. Ki hallott pl. a babakiállításról?

Az Abádszalóki Faluház (István körút. 41.) belseje a XIX. század végének hangulatát idézi. A paraszti tisztaszoba és az ott látható mindennapi használati tárgyak segítenek elképzelni a századforduló itteni emberének életmódját. A kötélgyártó mesterséget idézik Arany János hajdani eszközei, akinek híre az ország határain is túljutott. 

A babakiállítás a faluház leggazdagabb, legdíszesebb része. A kiállítás a Kárpát-medence 156 féle viseletét 300 babán mutatja be. Készítőjük Steigaut Józsefné, aki elsősorban a magyarok lakta települések ruházkodását dolgozta fel, de megtalálhatjuk itt a sváb, a szász, a cigány, a ruszin, a rutén, a szlovák, a délszláv, a horvát stb. nemzetiségek öltözeteit is.