A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zene. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zene. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. február 15., szerda

A Thyssen-Bornemisza Múzeum és Liszt Ferenc


Úgy tartják művészeti körökben, hogy Hans-Heinrich Thyssen-Bornemisza német-magyar származású báró II. Erzsébet angol királynő után a világ második legjelentősebbnek képzőművészeti magánkollekcióját gyűjtötte össze. Madridban járva  manapság e múzeumok aranyháromszöge tartja sakkban a műélvező látogatót: Prado, Reina Sofia és Thyssen-Bornemisza. Kis sétányi távolságra vannak egymástól, s ennek az épületnek nem csak a Bornemissza név kapcsán van magyar vonatkozása, hanem Liszt Ferenc kapcsán is.
Munkácsy Mihály Liszt portréja 
(a  Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből most a madridi múzeumban látható)

 A kollekció otthona az 1805-ben épült Villahermosa-palota. Míg az épület homlokzata változatlan maradt a beköltözéskor, a belső tereket teljesen átalakították egy korszerű múzeum igényeinek megfelelően. A palota előkelő helyen áll, a fő sugárút, a Castellana sétány és a Spanyol Képviselőház utcájának a sarkán.
 A Villahermosa palota követi azt a mediterrán madridi módit, hogy a nyári hőség elviselhetőségét célzó kis belső kerttel rendelkezik ott bent, a város legforgalmasabb pontján. A palota a korabeli képen így nézett ki, amikor a szomszédos kis utcából volt a bejárat.
Ma így fest a fő homlokzat a modernizált kerttel. Itt az udvaron emeltek konferenciatermeket, büfét, éttermet - ennek az épületnek a zöld teteje látszik a képen.
A palota utcafrontja, balról terül el a Nemzetgyűlés tere, itt van a hátsó kapu, jobbra pedig a Castellana sétányáról nyílik ma a kert. 

Ezen az oldalon egy tábla emlékeztet arra, hogy Liszt Ferenc 1844 október-novemberében két koncertet adott itt. Jótékonysági hangversenysorozat része volt az esemény, aminek a bevételével Beethoven méltó síremlékéhez kívánt hozzájárulni, és 1844 áprilisáig még hét koncertet adott Cordoba, Sevilla, Cádiz, Granada és Barcelona városában. 
Méltatlankodom, hogy hiába keresem ezt az emléket a magyar kiadású útikönyvekben... Remélem, most bekerül majd ez a kultúrtörténeti érdekesség a sajtóba, mert pénteken a magyar köztársasági elnök fogja megkoszorúzni.  

 
  Pénteken délben ugyanis itt nyílik a Budapesti Szépművészeti Múzeum kilencven képéből álló kiállítása Áder János és VI. Fülöp király jelenlétében. Folyt köv.!

2013. július 28., vasárnap

Örökre elment a farmeres prímás

Ide lassan gyűrűznek be az otthoni híre...
Hatvanhét esztendős korában július 19-én elhunyt Halmos Béla Széchenyi-díjas népzenekutató, népzenész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója.Ő a táncházmozgalom egyik alapító tagja, a UNESCO által tavaly szellemi világörökséggé nyilvánított táncházmódszer kidolgozója és elterjesztője, a Sebő, majd a Kalamajka együttes prímása. Nevéhez fűződik a Táncház Archívum létrehozása, valamint ő volt a 2007-ben a Zeneakadémián beinduló népzenei oktatás egyik megszervezője. Hallgassuk csak szóban..

 
Az Európáben egyedülálló nép

2013. május 10., péntek

A zene játékai avagy - zengzetes muzsika


Liszt: Szerelmi álmok és a Vigasztalások c. ciklusának muzsikájára készített egy harmincezres Madrid környéki városka gyerekszínháza Zengzetes muzsika címmel egy játékot még a zeneköltő (1811-1886) születésének bicentenáriumára. Ezt néztük meg a múlt hét végén Navalcarnero Tyl-Tyl nevű gyerekszínházában, 40 km-re Madridtól.


 
Igazi fantázia darab Liszt aláfestő zenéire építve. A zongoraművek hangjaira különféle gyerekjátékokkal a
zene játékosságát jelenítik meg  - nagyon élvezetesen,gyereknyelvre lefordítva. 
Láttam korábban egy  Csehov történetre épülő zenés darabot Madridban egy francia társulat előadásában. Ez 
a spanyol rendezés sokkal  jobban tetszett, pedig erős zeneiségű volt, sőt virtuózan játszottak a zenészek is,
de nehéz volt kihámozni a történetet - még felnőttnek is... Emez inkább csak képzelet-játék volt - de találó. 
(No persze, magyar a zene.... Lehet, hogy ez érzelmileg másként hatott?) Szélesebb korosztályi skálának is
szólt, úgy gondolom. Kicsit melankolikus hangulatú volt a muzsikáknak megfelelően, de közel hozta a zenét 
gyerekekhez a sokféle gyerekjátékkal. A végén természetesen meg is énekeltették őket...
 

Remélem, sikerül elhozni Magyarországra a darabot - az Új Színház "Pöttöm Panna" című darabjával szeretnénk kicserélni a gyerekek számára:-)


Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...