A segoviai katedrális rececsipkéi

Segovia kb. 110 km esik északnyugat-észak felé, de közbeesnek a Sierra Guadarrama csaknem 1900 méteres csúcsai. Magasabb a fekvése, picit hűvösebb-csapadékosabb, mint Madrid. Sziklaszirtjén mesébe illő, épen őrzött/újraépített vár őrzi Kasztília tartományt.  A spanyol rekonkviszta, az ibér félsziget móroktól való visszafoglalása során központi szerepet játszott. 

Most megy az Izabella című film a spanyol televízióban. No, ennek a filmnek a díszletei közé kirándultam ma. Persze nem elsősorban a vár arzenáljáról szeretnék beszámolni...Inkább a székesegyház miseruháin akadt meg a szemem.

Ez akár Vásárhelyen is készülhetett volna...

Sajnos vitrinben vannak kiállítva az egyházi viseletek, ezért igen gyatrák a képek...

De Spanyolországban is, akárcsak nálunk, a karingeken, templomi terítőkön még gyakran lehet rececsipkét találni.

 Egyéb csemegék is akadtak: tüllhímzés.

 

Portugáliai szent Erzsébet emléknapja - július 4

Erzsébet napján tavaly már írtam a vérségi kapcsolat szerint aragóniai, de életéről inkább portugáliaiként emlegetett szent Erzsébetről(1277 – 1336. július 4, Estremoz). A magyar szál ugyan a háttérben ott húzódik: II. András királyunk Jolánta nevű leányának az unokája volt, akit apja, III. Péter aragóniai király adott férjhez Portugália Dénes nevű uralkodójához. Izabella tehát másodfokú unokahúga volt a mi Erzsébetünknek. A nevét is nagynénje tiszteletére kapta, akit 1235-ben szentté avattak és magyarországi (vagy gyakrabban Türingiai) Szent Erzsébetként már nagy tisztelet övezte Európa szerte.
Az unokahúgnak azonban nem volt oly megértő királyi férje, mint a mi Erzsébetünk kurta életű Lajosának Wartburg várában, és pokollá tette neje életét. De ő ezt oly türelemmel viselte, és betegségében még odaadóbban ápolta, úgyhogy a bárdolatlan lélek a jámbor történetírók szerint a halottas ágyon meg is tért.
Özvegységében Izabella jótékonykodása kiteljesedhetett, és ájtatosságában ferences kolostort is alapított. A hősi fokon végzett békességszerzés okozta halálát is, amikor fiát, IV. Alfonzot igyekezett kibékíteni Kasztíliai Ferdinánddal, aki a veje volt.  Hiszen Erzsébet lányát Ferdinándhoz adták feleségül. A sógorok ugyan kibékültek egymással, Erzsébetet azonban végzetes láz döntötte le  lábáról, úgyhogy lánya és menye karjai közt érte a halál 1336. július 4-én. Szentté avatása után ez a nap lett a névünnepe. Izabella Zurbarán ecsetje nyomán(Prado):

Erzsébet jelképe a rózsává váló kenyerekkel annyira vonzó festészeti szimbólumnak bizonyult, hogy a jámbor piktorok gyakran Portugáliai Izabellát is rózsákkal a kötényében ábrázolják - hiszen családban maradt a dolog: a a Santiago de Chile-i múzeumban is egy ilyen képet őriznek... Jelentős párhuzamosság az életükben, hogy özvegységre jutván mindketten a Ferenc-rendi harmadrendbe léptek, és ennek öltözetét viselik sok képen.

Toledóban egymás mellett találkoztam a rokonokkal az ingyenesen látogatható Santa Cruz kolostor kerengőjében. A két szoborról kétnyelvű tábla derekasan hirdeti, hogy  valaha ott, a toledói Katolikus Királyok San Juan kolostorának egyik bejáratánál állottak, amely templomot ők temetkezőhelyül szánták maguknak. Bár az ügybuzgó spanyolok magyar királynőnek titulálják Árpád-házi születésű Erzsébetünket, de ő csak a türingiai őrgróf felesége volt... 

Az uralkodói szokások alapján Erzsébet 4 éves kortól apósa udvar nevelkedett...

 

Nagyon kedves, "könnyed szobor " a  húszévesen megözvegyült, 24 évet élt, már kortársai által szentként tisztelt asszonyról.

Árpád-házi és Portugáliai Szent Erzsébet

1915-ből származó leszámolható filé-minták rendelhetők még ma is szt. Erzsébet életéről

November 19-e neves dátum a naptárunkban: a mi Árpád-házi szent Erzsébetünk (1207. Sárospatak – 1231. Marburg) névünnepe a temetésének napja. II. András király és a rossz emlékű - öt gyermekét félárván hagyó - merániai Gertrúd leányát négyéves korában eljegyezték a türingiai Lajos őrgróf számára. Ez azt is jelentette, hogy leendő férje udvarában nevelkedett a 14 éves korában megkötött frigy beteljesedéséig. De én most inkább utóéletéről, és annak ibériai vonatkozásáról írnék.

   

Edmund Blair Leighton: Sz. Erzsébet kenyeret oszt a szegényeknek*Museo de Bellas Artes, 1636 Bilbao S. Isabel de Turingia

Még manapság is elég jól ismert Erzsébet kapcsán a rózsa-legenda - nemcsak a hívő emberek körében. A hagyomány szerint a könyörületes szívű Erzsébet továbbra is gondoskodott a szegényekről férje korai halála után. Egy alkalommal kenyereket vitt gondozottjainak, mikor sógorával, Henrikkel találkozott. Annak kérdésére, hogy mit visz magával, Erzsébet, mivel a rokonság nem nézte jó szemmel az ő jótékonykodó "tékozlását", így válaszolt: rózsákat. Mikor megmutatta, a kenyerek helyett illatos rózsák voltak a kötényében... 

 

Rövid, de hányatott özvegységét követő halála után olyannyira szent hírében állt, hogy hamarosan boldoggá is avatták. A megkapó rózsa-csoda pedig annyira népszerűvé vált, hogy később más alamizsnáskodó szent ikonográfiájába is bevonták - a "Biblia pauperum" szellemében.

 

 A barcelonai pékek magyarországi szent Erzsébetet választották védőszentül  * Jaume Huguet, Árpád-házi Szent Erzsébet a barcelonai Szent Eulália székesegyház Epifánia kápolnájának oltárképéről, 1464-1465

 Olyan gyorsan terjedt tisztelete az egész egyházban a Marburgban férjével együtt alapított Ferenc-rendi kolostor szerzeteseinek jóvoltából, hogy hamarosan róla nevezték el egyik Ibériai félszigetre kszármazott unokahúgát, Portugáliai szent Erzsébetet (1277- 1336). Mivel fejedelemasszonyként élettörténete is hasonló néhány ponton, olykor fel is cserélik őket.  Az ábrázolásokban gyakran ő is rózsával a kötényében jelenik meg. Így látható Zurbarán spanyol festő Pradoban függő képén is: