2015. február 27., péntek

A falu este

FALUSI UTCA - WAGNER GÉZA

Gárdonyi: Géza: A falu este
 
Isten szép napja már nyugvóra száll.
A falu végén kolompol a nyáj.

Ballagva jön meg a szelíd tehén; 
hatéves gyermek nyit neki kaput: -
s amíg az állat vigyázva bemén,
a lába között a koca befut.
 

- Apám is jön! - kiáltja a gyerek,
s a kapu másik szárnyát is kitárja.
Az árkon vígan szökken át az eb,
s felugrál a kis-gazdája nyakába.

Fáradtan vonja be a ló az ekét,
lógatván vénségtől elaszott fejét.
A gazda is fáradt, de ahogy beállnak,
első gondja: vizet adni a lovának.

Tűz ég a konyhában: rotyog a bableves.
A gazdát ilyenkor meleg étel várja.
A kutya a konyha előtt ül, és be-les,
s komor pillantást vet közben a macskára.

Megszólal a harang: Üdvözlégy Mária!...
Tavaszi csillagos éj száll a falura.
A veréb is elült, csűrbe és faágra,
eldugván a fejét puha kis szárnyába.

Jancsi is elejti madzagostorkáját.
"Csináld meg anyjukom, csináld meg az ágyát."
S a suba bekerül búbos szögletébe,
Jancsi meg a suba puha belsejébe.

"Atyának, Fiunak, Szentlélek-istennek"
mondja anyja után, ásítva a gyermek.
 De mikorra anyja az áment diktálja,
hallgatással felel rá a kuckó tája.

Künn az utcán már csak egy ablak világos,
Barcza Esvány van ott, no meg a kocsmáros. 
De aztán a kocsma-ajtó is nyikordul... 
Danol Esvány, míg csak árokba nem fordul.

Aztán elcsöndesül a falusi világ.
...Itt-ott a kert alján megroppan a garád, -
itt-ott a kert alján, ahol leány lakik...
s csöndes susogás és halk cuppanás hallik.

...Éjfélkor a bakter végigmegy az utcán.
Verset kiált. Szűrét leteríti aztán;
 leteríti szűrét templom ajtajába.
S rábízza a falut az Egek Urára.

2015. február 22., vasárnap

A falu reggel - szerzője Gárdonyi Géza

Édesanyám másik feledhetetlen verse - az életkép kategóriából...

Kukorít a kakas. Szürkül az ég alja.
Hajnalra gingallóz a falu harangja.
Fölébred a madár a harmatos lombon.
Iszik a virágból, s a magasba röppen.
Riog a kanász a tülökkel a dombon.
A koca az ólban felfülel és röffen.

Az eb is elhagyja a boglyának alját;
ásít, nyújtózkodik, lerázza a szalmát,
s megnézi a kútnál: van-e a csurgásban?

Kapuk, ajtók nyílnak az útca sorában:
a felső szoknyát a fejére takarva
kergeti a kocát itt Örzse, ott Panna.

Indul a tehén is. A kapufélfába
megdörzsöli kissé borzas homlokát.
A kisborjú bőgve iramlik utána.
Visszanéz a tehén, s rányal a fiára.

A nap felvillantja első sugarát.
A leány a kútnál mosdódzik szaporán:
rózsa piroslik fel arcának bársonyán,
s mosolyogva pillant egyet az utcára...
Megismerte: kinek ostorpattogása
kíséri a kocsit mezei munkára?

Móric is kitárja a fűszeres boltot,
amelynél vegyesebb nincs Európában!
árulván ő szappant, szöget, pityke-gombot,
heringet és selymet, naptárt és dorombot,
tajtékpipát, ánizst, és borjúkötelet,
téntát, ókulárét s ibolya-gyökeret.

Csendül a boltajtó, megkezdik Vargáék:
- Aggyék öt tojásért egy porció kávét.

(Kávéra kapott már az asszonynép régen.
A betegek kezdték, csak orvosságképpen, -
noha ezt a kávét sohse látta Kuba!
Dehát jó ez így is. Mit nekik Hekuba!)

A gazda is kihajt a lóval szántani:
kukorica alá kell földet bontani.
A kutya is kimegy, mintha nála nélkül
nem eshetnék szántás: kíséri a lovat.
A ló feszült innal megyen egyik végtül
a másik földvégig. És a munka halad.

Végre is a kutya unja meg a szántást:
leheveredik a szántóföld végére.
S álmos szemmel kaffant egyet olykor-olykor
az orra környékén döngicsélő légyre.

Ezalatt a falu élete megárad:
a ludak gágogva a rétre kiszállnak;
szurok-illat terjeng kovács műhelyéből;
a cigány kilép a község tömlöcéből;
réce megy a vízre; gyermek iskolába;
öreg édesanyó az Isten házába.


2015. február 21., szombat

Szolnoki meghívó

Kiállítás a szolnoki galériában:

"Erdélyen innen, Alföldön túl"

A kiállításon 100 évvel korábbi fotók és textilanyagok, viseletek láthatók
március 29-ig hétfő kivételével 9-től 17-óráig a Szolnoki Galériában, 5000 Szolnok, Templom út 2.
Kerekasztal-beszélgetés lesz a Fekete-Körös völgye néprajzi kutatásáról,
2015. március 23. hétfő 16 órai kezdettel.
Szeretettel ajánlja Tóth Béláné csipkekészítő

 

2015. február 19., csütörtök

A SZEGÉNY ASSZONY KÖNYVE


Édesanyám 1921-ben született. Az alföldi  tanyavilág egyik zugában, osztatlan iskolában járta ki a hat elemi osztályt és a két ismétlőt. Törékeny kis tanító néni foglalkozott 20-40 gyerekkel - egyesek kilométereket bandukoltak reggelente a tanórákra... Ezzel a fohásszal kezdték az  tanítást:  

Isten, add ránk áldásodat, 
hasznosan töltsük napodat,
hogy ne legyünk itt hiába, 
e szent célú  iskolában.

Hazafias - ma olykor irredentának bélyegzett - és vallásos verseket, életképeket skandáltak. Még ma is felejthetetlenek számára ezek  a sorok:  
                       


Vörösmarty Mihály: A szegény asszony könyve

Egy szegény nő, isten látja,
Nincs a földön egy barátja,

Agg, szegény és gyámolatlan,

Ül magán a csendes lakban.
Gyásza nincsen, gyásza rég volt,
Még midőn jó férje megholt;
De ruhája mégis gyászol:
Szíve fél a tarkaságtól.

Dolga nincs, hogy volna dolga?
Kis ebédhez nem kell szolga.
S az ebédnél nincs vendége,
Csak a múlt idők emléke.
Aki maga néz a tálba,
Azt az étel nem táplálja:
Több annak a gondolatja,
Mint amennyi jó falatja.

Gondol vissza és előre
A sok jó és bal időre.
S félig étel, félig bánat:
Mindkettőbe belefárad.
     Hejh nem így volt hajdanában,
Míg nem járt özvegyruhában:

Tele kamra, tele pince

S mindig kézben a kilincse,
És szegénynek és boldognak
Udvar és ház nyitva voltak.
Vendéget nem kelle kérni:
Önként szoktak ők betérni,
Víz' dicsérni, bor' fecsélni,
És a gazdát nem kímélni.
A szegény, kit isten küldött,
Ide gyakran beköszöntött,
És azon mit innen elvitt,
Lelkében nem tört meg a hit:
Nem hideg pénz, hideg arcok,
Eleség volt az ajándok.
És ha néha úgy történék,
Bár nagy ritkán, nem jött vendég,
Akkor sem lőn üres a ház,
Bőven volt az istenáldás:
Jobbra, balra a sok gyermek
Játszottak és verekedtek,
S gondjaiért az anyának
Sok bajt, örömet adának.
     


Hajh azóta csak bút látott,
Hogy a gazda sírba szállott:

Gyermekei szétfutottak

Napkeletnek, napnyugotnak,
S a szegény nő elhagyatva
Úgy maradt, mint a szedett fa.
    


Az idő jár, s ő csak megvan,
Hol reményben, hol bánatban.

Szűken teng kis vagyonábúl, -

És ha néha sorsa fordúl,
Gazdálkodni még most sem tud,
Ha neki van, másnak is jut:
Jobb időkből rossz szokása,
Hogy a könnyeket ne lássa,
Megfelezni kis kamráját,
S maga gyakran szükséget lát.


     Most ott ül az asztal mellett,
Imakönyvében keresget.

Könyvét híják Rózsáskertnek,

Melyben szent rózsák teremnek.
Régi, jó, de kopott jószág,
Melyet még csak a barátság
S egypár ernyedt szál tart öszve,
Oly igen meg van viselve.
S ím, kopognak, és köhentve
Az öreg jó Sára lép be:
"Isten áldja meg, nagyasszony!
Most ugyan csak legjobb itthon.
Jó, hogy ilyenkor ki nem jár,
Majd elvesztem, oly nagy a sár."
,Hát mi jót hoz, Sára néni?'
"Istenem! bár tudnék hozni.
Egy kéréssel jöttem volna,
Ha miatta meg nem szólna.

Oly nehéz most a szegénynek,
Tán jobb volna, ha nem élnek.
Imádságos könyvet kérnék,
Higgye meg, most oly jólesnék.
Mert hiszen ha már az ember
Szépszerint jóllakni sem mer,
Már ha szűken él kenyérrel,
Éljen isten igéjével,
Így legalább árva lelkünk
Az imádság tartja bennünk.
Itt, tudom, van heverőben:
Adjon az isten nevében."


     ,Jó asszony, felelt az özvegy,
Könyvem nincs több, csak ez az egy,

De ha már úgy megkívánta,

És ettől függ boldogsága,
Vegye egy felét jó névvel,
Én beérem más felével.'
S fele ide, fele oda,
Könyvét kétfelé osztotta.


     Most a két jó öregasszony,
Hogy semmi jót ne mulasszon,

Fél könyvből, de nem fél szívvel,

Imádkoznak este, regvel,
S ha van isten mennyországban,
Nem imádkoznak hiában.

1847. április 27. előtt

  Eifert János fotója  és Albrecht Dürer Imádkozó kéz című tanulmánya 1508-ból

2015. január 22., csütörtök

Magyar kultúra - a hungarikumok

A Magyar Kultúra Napján bemutatom a Kiemelt Nemzeti Értéke, azaz a Hungarikumok listáját:

a) Agrár- és élelmiszergazdaság 
  • 1. Alföldi kamillavirágzat 
  • 2. Badacsonyi kéknyelű 
  • 3. Budapesti téliszalámi 
  • 4. Csabai kolbász vagy Csabai vastagkolbász 
  • 5. Gönci kajszibarack 
  • 6. Gyulai kolbász vagy Gyulai pároskolbász 
  • 7. Hajdúsági torma 
  • 8. Herz Classic téliszalámi 
  • 9. Hízott víziszárnyas-termékek 
  • 10. Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény 
  • 11. Magyar akác 
  • 12. Magyar akácméz 
  • 13. Magyar szürkemarha hús 
  • 14. Makói vöröshagyma vagy Makói hagyma 
  • 15. Mathiász János szőlőnemesítő életműve 
  • 16. Pick téliszalámi 
  • 17. Pozsonyi kifli 
  • 18. Szegedi fűszerpaprika-őrlemény vagy Szegedi paprika 
  • 19. Szegedi szalámi vagy Szegedi téliszalámi 
  • 20. Szentesi paprika 
  • 21. Szikvíz 
  • 22. Szőregi rózsatő 
  • 23. a „pálinka” és a „törkölypálinka” megnevezések 
  • 24. Békési szilvapálinka 
  • 25. Göcseji körtepálinka 
  • 26. Gönc(z)i barackpálinka 
  • 27. Kecskeméti barackpálinka 
  • 28. Pannonhalmi törkölypálinka 
  • 29. Szabolcsi almapálinka 
  • 30. Szatmári szilvapálinka 
  • 31. Újfehértói meggypálinka  
  • 32. Sopron (bor) 
  • 33. Pannonhalma (bor) 
  • 34. Mór (bor) 
  • 35. Neszmély (bor) 
  • 36. Etyek-Buda (bor) 
  • 37. Balaton (bor) 
  • 38. Balatonboglár(bor) 
  • 39. Balaton-felvidék (bor) 
  • 40. Balatonfüred-Csopak (bor) 
  • 41. Badacsony (bor) 
  • 42. Nagy-Somló (bor) 
  • 43. Somlói (bor) 
  • 44. Káli (bor) 
  • 45. Tihany (bor) 
  • 46. Zala (bor) 
  • 47. Pannon (bor) 
  • 48. Pécs (bor) 
  • 49. Szekszárd (bor) 
  • 50. Tolna (bor) 
  • 51. Villány (bor) 
  • 52. Duna (bor) 
  • 53. Kunság (bor) 
  • 54. Hajós-Baja (bor) 
  • 55. Csongrád (bor) 
  • 56. Izsáki Arany Sárfehér (bor) 
  • 57. Eger (bor) 
  • 58. Mátra (bor) 
  • 59. Bükk (bor) 
  • 60. Debrői Hárslevelű (bor) 
  • 61. Tokaj (bor) 
  • 62. Dunántúl (bor) 
  • 63. Balatonmelléki (bor) 
  • 64. Duna-Tisza közi (bor)  
  • 65. Felső-Magyarország (bor) 
  • 66. Zemplén (bor) 
  • 67. Theodora Kékkúti és Kereki Ásványvizek
b) Egészség és életmód 
  • 68. Béres Csepp és Béres Csepp Extra 
  • 69. ILCSI szépítő füvek natúrkozmetikai termékek
  • 70. Dcont vércukormérő készülékek
  • 71. Védőnői szolgálat
c) Épített környezet [még nem tartalmaz elemet] 
d) Ipari és műszaki megoldások 
  • 72. Budafoki zománcáru és Budafoki zománcedény 
  • 73. Bonyhádi zománcáru és Bonyhádi zománcedény 
  • 74. Szentgotthárdi kard és Szentgotthárdi kasza 
  • 75. KÜRT Adatmentés 
  • 76. Zsolnay porcelán és kerámia 
  • 77. Ajka Kristály 
e) Kulturális örökség 
  • 78. A Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége 
  • 79. Busójárás Mohácson - maszkos farsangvégi télűző szokás 
  • 80. A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya 
  • 81. Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: hímzés, viselet, pingálás, tánc 
  • 82. Mezőtúri fazekasság 
  • 83. A magyar solymászat 
  • 84. A halasi csipkevarrás élő hagyománya 
  • 85. Matyó örökség – a hímzés, viselet, folklór továbbélése 
  • 86. Pünkösdi templomdíszítés Mendén 
  • 87. Tikverőzés Mohán. Maszkos, alakoskodó, farsangi szokás. 
  • 88. Emmausz Bólyban. Húsvéthétfői népszokás 
  • 89. A molnárkalács borsodnádasdi hagyománya 
  • 90. Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet 
  • 91. Kassai-féle lovasíjász módszer 
  • 92. Herendi porcelán 
  • 93. Magyar operett  
  • 94. Klasszikus magyar nóta 
  • 95. Zsolnay Kulturális Negyed 
  • 96. Gróf Széchenyi István szellemi hagyatéka 
  • 97. 100 Tagú Cigányzenekar – A zenekar világhírű művészi és hagyományőrző gyakorlata 
  • 98. Höveji csipke 
  • 99. Tárogató 
  • 100. Magyar Íj (IX-XI. század)
  • 101. Vizsolyi Biblia és a Vizsolyi Református Templom 
f) Sport 
  • 102. Puskás Ferenc életműve 
g) Természeti környezet 
  • 103. Gércei alginit 
  • 104. Széchényi-hársfasor 
h) Turizmus és vendéglátás 

  • 105. Karcagi birkapörkölt 
  • 106. Fröccs 
  • 107. Gundel örökség - Gundel Károly gasztronómiai és vendéglátóipari öröksége és a Gundel Étterem 

Széchényi-hársfasor Nagycenk és Hidegség közt


2014. május 19-ig így festett a lajstrom.  Az azóta még felkerült értékek a következők:
1. Az egri fertálymesterség élő hagyománya
2. A Kossuth-kultusz ceglédi hagyománya
3. Magyarszombatfai fazekasság
4. Selmeci diákhagyományok – a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia diákhagyományai a jogutód intézményekben (Miskolc, Szombathely, Sopron)

Jó gyakorlatok regiszterébe került:
A balatonendrédi vert csipke hagyományának megőrzése az iskolai oktatásban

2015. január 17., szombat

Mesélő gyöngyképek



Nagyon érdekes alkotóra találtam böngészéseimben: Marcsi elsősorban gyöngyhímzéssel foglalkozik - azon belül is a népmesék világa ejtette rabul. Sikerült már rávennem, hogy bemutassa a képeit a nyári AMKA kiállításon a Zrínyi-palotában, és most saját kiállítása nyílt Pesterzsébeten a Baross utcai könyvtárban:

2015. január 16., péntek

Kirándulás az üveghegyen is túl

Csak egy kőhajítással túl... A mesékben  a jóslat küldi az üveghegyen is túlra küldi a legkisebb fiút vagy királyfit - fmegtalálni az élet vizét, a királyt vagy királykisasszonyt megmentő csodatevő virágot... Mi most Madridtól délre mintegy hatvan kilométerre pont egy üveghegyen jártunk. Madrid megye határán és az Ebro folyó nagy kanyarulatában emelkedő sziklák évezredek óta fontos közlekedési és ezzel katonai gócpontnak számítottak. a rajta meredező Fuentiduena várfalai és tornyai éppen olyan romosak, mint ha Magyarországon lennénk...
A várhegy maga valóságos Mária-üveg lelőhely. A természetben előforduló csillogó, átlátszó lemezek gipszkristályokból vagy csillámlemezekből állhatnak. Régen ezeket az utóbbi muszkovit lemezeket is üveg helyett használták szentképeken, ablakokon, kályhaajtókon, de később alkalmazták még hőálló szigetelőként is a villamosiparban.
   

A kálium­csillám (muszkovit), oroszüveg vagy pedig az igazi Mária-üveg, a kristálygipsz ablaküvegnek  egyaránt alkalmas, de kályhaszemnek csak a csillám való. 
Plinius is emlegeti „lapis specularis”-ként a kristályos lapokat. Ez az a természet adta, törhetetlen üveg rugalmas, fagyálló lévén a zúzmarát sem fogja, tehát középületek és templomok számára kiválóan alkalmas ablaküvegül.
A specularis név arra vall, hogy ezt az üvegkövet, illetőleg kőüveget már a fémtükrök (speculum) korában használták, valószínűleg borításul a fémlapokra és alkalmazását utóbb a csiszolt ezüsttükör, mint jólétre valló divatcikk, lassan úgy szorította ki, akár a legújabb korban az ablaküveg az olcsó lemezes gipszet, a Mária-üveget.
Az ilyen üveggel bélelt bronztükör mindenesetre tisztább képet mutatott, mint bármely fémötvözet. Végül lemaradt ugyan a nők pipereasztaláról, de szerepét legalább a hétköznapi életben megtartotta mint a terjedő üvegnek állandó, komoly vetélytársa.
Plinius idejében, tehát a Kr. utáni 70-es években, mikor Rómában az üveg már elég közönséges volt, Hispániából még mindig tömegesen hozták a szép nagy „specularist”; közel másfél méternyi darabokban. E mellett az észak-afrikai gyarmatok, valamint Ciprus, Kappadokia, Szicília kereskedői ugyancsak küldték a maguk portékáját.
A méhészek az ilyen kisebb lapokat köpűbe vágták, hogy megfigyeljék a mézelés munkáját. A kertészek a jobb darabokat használták fel melegházaik ablakaira, vagy borítónak a zsenge palánták számára, így nevelték pl. Tiberius császár számára az uborkát, amikor még annyira kényes jövevény volt, hogy Itália éjszakáit sem bírta ki. Még a hulladékát is fel tudták használni, mert gipszet égettek belőle, tehát bizonyságunk van arra, hogy az ősi „specularis” nem lehetett csillám, hanem közönséges gipszkő.

A város a templommal és fölötte a vár.
Várfal maradványok a várhegyen
 Január 10-én ilyen zúzmarás a talajon elfekvő növényzet még délben is.
A rom és a város a Tajo partjáról.
A spanyol falu és temető is ugyanolyan, mint a város: teljesen kővel burkolt minden felület... Így aztán szembeötlően tiszta.

2015. január 9., péntek

Újra Madrid - téli balkoni jelentés

Harmadik emeleti otthonunk naposan várt bennünket az ünnepi hazalátogatás után. Melegen is, mert a fűtést elfelejtettem lejjebb csavarni - pedig a szalonnabőröket pl. elcsomagoltam a sógorom kutyusának :-) De senki nem tökéletes...

Ezért még jobban aggódtam a balkon előtti ablakban álló orchideámért. Még nem bontakoztak ki a virágai - de már duzzadtak voltak. Mögé tettem a függönyt, hogy minél több fényt kapjon, de az óvatlan 19-20 fokot kicsit soknak éreztem. Ő szerencsére nem, mert a hat bimbóból ötöt kibontott a három hét alatt - és szemlátomást boldog volt, hogy nem háborgatta senki. És még mondják, hogy szeretgetni kell a virágokat, mert meghálálják! Lehet, hogy én agyonkényeztetem őket?



Az balkoni minek-nevezzelek-virág kinyílott, mint tavaly télen is... Másutt a környéken sövényben nő, elvadult kicsit és az nem virágzik. Ő talán megérzi dédelgetést?
 

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...