2014. november 25., kedd

Neccclecke

Örömmel üdvözlöm a vásárhelyi alapozó necctanfolyam résztvevőit az első összejövetel után! Remélem, mindenki lelkesen tért haza és nem riad el az első nehézségektől! Hisz hajdan a fél város női közönsége tudott neccelni.

Közzéteszem Nektek azt a képtárat, ahol évek alatt összegyűjtöttem a necc készítésével kapcsolatos képeket. Sajnos nem túl rendszeres, mert az albumban nincs mód utólagos rendezésre - minden időrendben kerül föl. Mindenesetre úgy gondolom, hogy segítség lehet egy-egy képkocka... Én innen a távolból csak ezzel tudok némileg segíteni.

Erre a linkre kell kattintani, és máris lehet böngészni a képtárban. Ne tessék elriadni - egy egyszerű kis terítőhöz nem kell ennyit megtanulni - csak én szeretek elpepecselni a részletekkel:-) Hat éve gyűjtögetem a tudnivalókat a neccről. Ha akkoriban ismert lett volna, nem csigázta volna föl a fantáziámat, és nem tartanánk már itt, hogy alakul egy gyűjtemény a könyvtárban és elindult a tanfolyam is!
Gratulálok mindazoknak, akik belevágtak a tanulásba! Vagy ötven év óta senki nem érdeklődött a necc iránt - tehát úttörők vagytok! Én hét éve fedeztem föl magamnak...
Itt a szerelem tárgya - nagymamám függönye a konyhaajtóról: 
Kívánom mindenkinek, hogy sok öröme legyen ebben az új kalandban!

2014. november 24., hétfő

Kettőt egycsapásra

Sikerült azt a két kis baranyai életfás keresztszemesemet befejezni, ami már csak feliratozásra várt. Bár ez a leghosszadalmasabb, saját kútfőből  - és mindig nehezen döntök...
Az a baj, hogy mindig "ideológiai alapon" hímzek. Pl. idegesít a sok szép angol feliratos hímzés... Mért nem magyar? Biztos mindenki érti? Nem volt talán olyan fölkapott nálunk régen sem a SAL, sem a feliratos kézimunkák, mint az angolszászoknál, de ők jobban kötődnek a hagyományaikhoz - pl. ebben is.
A Néprajzi Lexikonban találtam azt a feliratot egy dísztörülközőn, amit belevarrtam a faliképbe. Igazán régi szőttes és nagyon eredetinek tűnik, mert a rokon házi áldások igencsak német mintára készültek. Lehet, hogy ez is, de mégis újszerű és nagyon szívhez szóló... A jámborságon sokat dévánkoztam, de végül mégis szerénységre cseréltem...
   
Dísztörülköző a házi erényeket felsoroló, beszőtt felirattal (Érsekcsanád, Bács-Kiskun m, 1808) Néprajzi Múzeum

Mivel annyira megtetszett a motívum, még a nyurgább változatot is megcsináltam üdvözlő szalagra, a szokásos fogadó felirattal:
 
Mivel utólag barkácsoltam hozzájuk a szöveget, nem tökéletes ugyan beosztás, de elégedett vagyok velük...

2014. november 20., csütörtök

Nagykálló

Egy másik elmaradt program már őszről - a nagykállói csipkés találkozó... A kiállításra mindig tematikusan készülnek a kézművesek - az idén a pólót lehetett földobni valamivel és kézi készítésű mellényeket vártak a rendezők. A Picur műhelyből (Sárospatakiné Fazekas Judit) még rececsipke betétes póló is érkezett - helyesebben sárközi gabóca. Az érdekessége, hogy a beszövés színes szállal készült:
 Sárközi recebetétes póló a sárközi jegykendő színeivel kitöltve
Sárközi gabóca feldolgozás

Persze voltak még szebbnél szebb trikók és mellények - de hát nekem ugye a rece az igazi! Képi és írásos beszámoló a csipkésen honlapján nézegethető.
  

2014. november 18., kedd

Úrihimzés 2

Nemrég jelent meg Pocsainé dr. Eperjesi Eszter - Rádainé Bodnár Katalin: Legyen kedves az Úr előtt ez ajándék... a Sárospataki Református Kollégium Múzeumának úrihímzéses úrasztali terítői c. kötete, és most hozzá is lehet még jutni a könyvhöz.


A páratlan és terjedelmes kötetben 258 úrasztali terítő színes fotója, a készítés éve, helye, tulajdonosa, anyaga, hímzéstechnikája és leírása tanulmányozható.

A könyv megrendelhető a Hernád Kiadónál. 5.000 ft - szép karácsonyi ajándék a hasonszőrűeknek:-)

„A terítők hirdetik református hagyományainkat, őseink vallását, és bemutatják a magyarság életét, sorsát évszázadokon keresztül.”

2014. november 17., hétfő

Úrihímzések Sárospatakon


A Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Múzeuma különleges relikviák és értékek tárháza.  Múzeum textilgyűjteményében csaknem 300 db úrihímzéses úrasztali terítőt őriznek a Tiszán-inneni Református Egyházkerület (Borsod-Gömör, Abaúj-Zemplén megye )gyülekezeteiből, Felvidékről és Kárpátaljáról.
A nyáron ide szervezett múzeumi műhelyfoglalkozást a Magyar Csipkekészítők Egyesülete. Én ugyan nem tudtam részt venni rajta, de lelkes csipkézők szorgalmasan fényképeztek. Innen idézem ezt a néhány képkockát:

Az úri hímzés sajátos magyar hímzéstechnika, csak a Kárpát-medencében alakult ki, terjedt el és vált népszerűvé. A különleges mintakincs elemeiben fellelhetők a honfoglalás kori tarsolylemezek, veretek díszei, a középkor gazdag díszítőművészete, a reneszánsz és a török díszítőformák. Nagyon hamar közkedveltté vált az arisztokrata-, később a polgári körökben is. A főúri udvarokban élő asszonyok ágytakarót, jegykendőt, párnavéget készítettek úri hímzéssel, és az öltözéküket is ezzel ékesítették. Lorántffy Zsuzsanna, Erdély fejedelemasszonya udvarában élő főúri leányok is elsajátíthatták az úri hímzés titkát. A környék református gyülekezeteiben a templomok díszítésére úrasztali terítőket, kendőket készítettek, amiket ünnepélyes alkalommal és úrvacsoraosztásnál tették fel. Anyaguk általában lenvászon volt, a hímzéshez skófiumot, lyoni fonalat, sodratlan, sodrott selyemfonalat és különböző öltéstechnikát használtak. Az úrasztali takarók, a különféle anyagból és technikával szőtt szőnyegek mellett állandó ékességei voltak a templomoknak.
Az úrihímzéses úrasztali terítőkön látható mintákban a virágok, a levelek a terítő négy sarkából indulva haladnak a közepe felé. Itt már gazdagabb a hímzésminta, a bibliai idézetek, a készítés időpontja, az adományozó neve, növényi és állati jelképek is láthatók. Fő díszítőelemek a gránátalma, a tulipán és a rozetta (Luther-rózsa).

A pataki fejedelemasszony hímzőműhelyt működtetett, ahonnan hat darab úrasztali terítő maradt ránk. A 17. században készült úrasztali terítő, a Lorántffy hímzőműhely egyik értékes munkája a sátoraljaújhelyi Református Egyház tulajdonába került. A lenvászonból készült terítő sarkaiban és a felezővonalak mentén gránátalmát és fukszia virágot hímeztek. Középen a virágos koszorúban négy szegfűszál és szár nélküli tulipánok ékesítik.
Itt látható az1650-ből származó Lorántffy Zsuzsanna keresztöltéssel készített reneszánsz úrasztali terítője, ami tizenkét év alatt készült el. A színpompás, egymásba fonódó indákból különleges leveles virágszálak mellett a terítő négy sarkát színes virágkoszorúban az evangélisták képe attribútumaikkal együtt ékesítik. Középen díszes koszorúban az „Agnus Dei” látható.

A programról itt a beszámoló!
Alighanem utolérhetetlen érzés lehetett a csipkéseknek  ilyen környezetben dolgozni....
 

2014. november 14., péntek

Necctanfolyam indul Vásárhelyen



Az ősszel megélénkült a vásárhelyi neccgyűjtemény körül az élet. Az Őszi Kézműves vásáron már voltak, akik ismerősként fogadtak bennünket a kiállított kézimunkákkal és kaptunk néhány felajánlást is, nemcsak ígéretet.




A Németh László Városi Könyvtár várja az önkéntes felajánlásként beérkező kézimunkákat és otthont ad az így létrejövő városi gyűjteménynek. Elkészült egy projekt keretében az Emlékek Európai Bankja című adatbázis, melyben a hagyományőrző széf az öt érzékszervre épülően rejti Hódmezővásárhely kulturális értékeit. A tetszetős honlapon szerepel a necckészítés is a többi megmentendő városi hagyomány között: http://tudasalapitvany.hu/ebm/touch/

A megőrzésen túl már e kézművesség feltámasztását szolgálja, hogy meghirdettek egy 5x2 órás tanfolyamot a necckészítés alapjainak megtanítására. Az oktatásra 2014. november 21-ig lehet jelentkezni a könyvtárban. Sándor Istvánné vezeti a hálókötő foglalkozásokat, aki a Halasi Csipkenapok évenkénti kiállításának állandó vendége és a Magyar Kézműves Kamara elismert kiállítója.
A Vásárhelyre régen oly jellemző kézimunkának az újra felfedezése és feltámasztása a kettőnk civil kezdeményezéséből indult. Az I. világháború után, éppen 95 éve kezdték elterjeszteni Vásárhelyen ezt az akkoriban igen népszerű kézimunkát. A szegény, képzetlen női munkaerő kereseti lehetőségének megteremtését célozta a háziipari foglalkoztatás, ami az ötvenes években új lendületet kapott a Háziipari Szövetkezet szervezésében. Ami aztán támogatás, megújulás és a divat forgandósága folytán annyira elfelejtődött nem csak a régióban, hanem országosan is, hogy ma már lámpással is alig találni neccelőt...

2014. november 13., csütörtök

Csetneki csipke újratöltve

Bizony szükség is van rá, hogy újratöltsék a csetneki csipke patronját, mert legfeljebb Debrecenben vehette át a stafétát  Medgyesi Károlyné Vághy Ida nénitől, aki a csetneki csipke felújítója - tavaly írtam is róla. De szerencsére nemcsak a lánya, Dobszainé Medgyesi Ida viszi tovább a hagyományt, hanem ott a Felvidéken, Csetnek mellett, Rimaszombatban is. Mégpedig egy nagyon is fiatal hölgy, aki egy nemzetközi diákversenyt nyert meg hagyományőrző munkájával.
A 17 éves Máté Julianna gimnazistaként elevenítette föl ennek a szinte elfeledett, horgolt csipkének a készítését. Javaslom, nézzétek meg Ti is az oldalát - nagyon kreatív kislány!

   

2014. november 9., vasárnap

Okafogyott?

Hezitáltam, hogy közzétegyem-e a megkezdett bejegyzést. Éppen egy hét óta... de aktuális, mert minden évben van Halloween, és egyre zajosabb...
Berzenkedem is a szokások globalizációja miatt! Már írtam róla, de talán ez az ünnep legteljesebb összefoglalása. A katolikus spanyolok is nagyon favorizálják ezt az ünnepet. Pont a gyerekeket célozzák az idétlen és életidegen maskarák, a felvonulás... Este összeverődnek pl. nálunk a kis lakó telep gyerekei, a kicsik szülőkkel, felfogadnak  még ceremóniamestert is a menet élére, összevásárolt kellékekkel - mert pénz az van - járják az udvart, emeleteket, énekelnek, gondolom  angol dalokat...  Itt még csak saját készítésű töklámpást se láttam - minden mű! Be is csöngetnek és azt hiszem a lakók megkínálják őket... Én kiakasztottam egy őszi levélcsokrot és bezárkóztam!!! -  A szemközt lakó anyuka a három zsenge kis gyerekének egy életnagyságú csontvázat függesztett ki az ajtajukra... Elég furcsán néztem vele farkasszemet, mikor csak kiléptem...

Nyilván a halottkultuszhoz is kapcsolódik ez a nyugati ünnep, de mi nem igen értjük a lényegét. Nekünk ott a Mindenszentek és a Halottak napja. Vajon temetőt is járnak itt ezek a családok? Temetői kelléket mindenesetre szinte kevesebbet láttam Madridban, mint rémséges maskarákat...
Vagy én vagyok egy ósdi  vénasszony?


Felfigyeltem viszont, hogy Szent Márton napjával kapcsolatban szaporodnak a jó példák. Szerencsére már nem csak libalakoma és újbor kóstolás fűződik e nevezetes naphoz! Márton püspök szegről-végről pannóniai származású és sok helyütt fűződnek népi szokások a nevéhez. 

Márton napja jelentette régen a paraszti év végét, a cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát, mert a szárnyasok nyáron felduzzadt hadát a tél beállta előtt meg kellett tizedelni. Innen (is) ered a libavacsora hagyománya. Nincs ebben semmi szemforgató vallási érzület - inkább vidámság és a hétköznapi élet éves körforgása, amit minden korban megfűszerezték múltban, hit- és hiedelemvilágba gyökerező szokásokkal. A fáklyás-lampionos fölvonulás különösen a sváb lakosság körében volt hagyományos -  és tőlünk magyaroktól nem olyan idegen a német kultúrkör hatása, mint az újmódi angolszász divatmajmolás. 

Lám, van nekünk mire használnunk a töklámpásokat! Elő velük Márton napján!

2014. november 3., hétfő

A Teremtő arca a csipke skicce

Tolnai Ottó:
Az ő arcát alátétnek
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
mindig is foglalkoztatott a gyűszű
a gyűszű mint olyan
mint forma
mert hát ha a proletariátus lehetett
akkor a gyűszű is
ha megfordítod betonbunker a maginot-ból
biztosan azért vettem észre
az ecseri (pesti bolhapiac)
semmi-rengetegében a legsemmisebbet
azt a porcelángyűszűt
noha addig fogalmam sem volt
hogy nem csak pléh-
porcelángyűszű is létezik
végre megleltem azt az ajándékot
amit kerestem az abszolút adekvátat
és tenyeremen úgy nyújtottam át
mint egy szépen megőrzött
betonbunkert a maginot-ból
e csipkerongyikát szeretném még
neked ajándékozni
olyan gesztussal
akárha lábad elé teríteném
ám ez alkalommal nem a lábad elé
hanem a maginot-i betonbunker
a csöpp porcelángyűszű alá
e csipkerongyikát
lesöpört pókhálónak vélhetnéd
de nem volt pók szőtte rongyika
valódi csipke ez
mellyel nem versenyezhet
se matyó se brüggei motyó
akárha egy marék hó hvar égő kövéről
marék só mit háznyi hullámok vertek
nem hallottál még a hvari csipkéről
száz éve horgolják már
a bencés apácák (koluderice)
agavérostból
(a kanári szigeteken leste el a módját
egy ügyeskezű matróz)
nem mozdulnak a monostorból
csak csomózzák serényen
a súlyos cápauszonyszerű levelekből
huzigált szálakat
tervrajz nélkül
mert ők sosem is veszik le tekintetüket
a teremtőről
s a teremtő arca a rajz
a teremtő arca a csipke skicce
e csipkerongyikát ajándékozom még neked
a maginot-i betonbunker alá
e csipkerongyikát
az ő arcát alátétnek
léted csöpp edénye a porcelángyűszű alá


 A menyem találta nekem  ezt a verset a születésnapomra... Abban nem volt biztos, hogy hallottam-e már a hvari csipkéről. Hisz ez az a  csipkerongyika - írtam is már róla!
Mennyi minden van ebben a versben...

2014. november 2., vasárnap

Halottaink


Móra Magda: Szeretet

Kiket szeretünk, velünk nem úgy élnek,
mint szőlőtőke mellett a karó,
és nem is úgy mint zúgása a szélnek,
mely hol hatalmas, hol meg elhaló.
Nem is úgy, ahogy pohárban a víz,
de mint gyümölcsben a zamat, az íz,
mint a virágban az illat, a szín,
mint lepkeszárnyon a széprajzú hím'...
Ágról leválik a halott levél,
de korona a törzzsel vele él,
és nemcsak vele, benne általa -
külön magában egyik sem a fa.

Kiket szeretünk, mindenben ott vannak
- bármit teszünk és bármit nem teszünk -,
bennünk élnek, s míg élünk, meg nem halnak,
és tőlük teljes csak az életünk.

 
Arcot formáz a fa törzse - Simányi József fotója
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...