2023. június 11., vasárnap

Szecessziós váza Vásárhelyről

 Még nem mutattam a saját Fejes Sándor fazekas által készített vázánkat, mióta le tudtam fotózni. Nászajándékként kapták a szüleim: 

Nagyon visszafogott diszítésű. 


2023. június 3., szombat

A Nemzeti Összetartozás Napjára Édesanyám a Magyarok imáját danolta...

(...sajnos nem tudom közzétenni a videot...)

Bús Magyarok imádkoznak égi Atyánk Hozzád,
Fordítsd felénk, magyarokra jóságos szent orcád!
Sírva kérünk, fohászkodunk, Hozzád száll a lelkünk,
Ennyi tenger sok fájdalmat meg nem érdemeltünk.

Bús magyarok imádkoznak, hallod Atyánk, hallod?
Se testünkkel, se lelkünkkel nem kívántunk harcot!
Megbocsátunk mindazoknak, akik reánk törtek,
Csak még egyszer add vissza a drága magyar földet!




(... hol itt az irredentizmus?)

2023. március 22., szerda

Nem fúj már, és nem havaz


Nem fúj már, és nem havaz,
itt van, itt van a tavasz!
Itt a tavasz, várva várlak,
hozz új ruhát fűnek, fának! 

Nem fúj már és nem havaz,
itt van itt van a tavasz!
Csip-csirip, csip-csirip,
Kikelet kivirit!
                                                                                                                                                                            Mondókák



2022. október 1., szombat

550 éve halt meg az első, még latinul író magyar költő, Janus Pannonius

Az 550 éve elhunyt első magyar  humanista kötő, püspök és politikus, Csezmizei János végakarata századok során teljesült, hisz

Mikor a táborban megbetegedett

című versében így végrendelkezett:

Drága barátaim, ott ássátok nékem a sírt, hol
Harmatgyöngyöktől csillog a zöld s buja fű,
Dús lombú erdők, s a kies rónák közepette,
Hol nimfák járják ünnepi táncaikat,
Ott, hol a lágy szellőfuvalom csupa balzsamos illat,
És a dalosmadarak bús dala zeng epedőn.
S hogy ne boruljon mély feledés rám néma siromban,

Akkor még nem érte el a végzet, bár mindennel leszámolva vétkei bűntetéseként jajong a bajain:

Ó, én háborodott, odahagytam az árnyat, a békét,
Csábítottak a vad harcok, a trombitaszó!
Kórság, sápadt Félelem és Düh, rút Nyomor, ádáz
Arcú Vérontás táborozik ma velem.
És e nehéz életmódhoz túl gyönge tüdőmnek
Hőség, por, zivatar s éji hideg sokat árt.

De mikor politikusként nagybátyjával, Vitéz Jánossal ellenefordult Mátyás király akaratának, Itália felé menekültében beteg tüdeje lobot vetett, s a Zágráb melletti Medveváron meghalt. 
A királyi harag enyhültével mégis - annak püspökeként - a pécsi székesegyházban temették el. Hányatott sorsa tovább folytatódott, csak a bazilika 1991-beli fölújításakor fedezték föl koporsóját és a legmodernebb antropológiai vizsgálatokkal azonosították a csontjait. 2008-ban temették újra a bazilika altemplomában, és síremlékén a fejszobor alá akkor vésték kőbe az előre megírt sírvers sorait:

Azt akarom, hogy e vers álljon a sírkövemen:
Itt nyugszik Janus, kivel ősi Dunánkhoz először
Jöttek a szent Helikon zöldkoszorús szüzei.
,Ezt a dicsőséget, ó, hagyd meg a holtnak, Irígység,
Rosszakarat, kíméld hült porait legalább!


A székesegyház csodálatos kincsestár: 

                  

A Janus Pannonius Díj Alapítvány Szent Mihály napján koszorúzta meg a síremléket.

2022. szeptember 6., kedd

Fejes Sándor agyagiparos műhelyének makettje a Néprajzi Múzeumban

Igyekeztem utánanézni ennek a múzeumi tárgynak Budapesten. Sajnos a leltárkönyv nem árul el sokat. Pedig a kiállításba helyezés előtt próbáltak utána kutatni, de sajnos nem találtak többet a tárgyról és ezen keresztül a készítőről, készítési körülményekről. Mindenesetre Vásárhelyen az agyagiparos nevet az Agyagipari tanműhely 1907-ben történt felállításakor vették fel, és utána használják, tehát a makett ezután készülhetett.
A leltári száma 135697, leltárkönyv szerint 1937-ben került be a múzeumba, a fazekasmester ajándékaként. Nem tudjuk, mi célból készült eredetileg. A szerkezet, az üveg előlap talán arra utal, hogy kiállításra készíthették.

Leltárkönyvi leírás: Fejes Sándor hódmezővásárhelyi műhelyének, vegyes anyagok felhasználásával készült makettje. Fa léckeretbe szerkesztve három oldalról és alján kis deszkákból készített fal, elülső oldalán üveg határolja. A műhely berendezése az edénykészítés minden munkafolyamatához szükséges eszközt bemutat. A bal oldalon fa asztalon nagyobb, szeletelésre váró agyagtömb, előtte a kis agyagszelő fa nyéllel, fém késsel és a már előkészített agyag. A műhely hátsó részén fából készült hosszú korongozópad, két forgatható gyorskoronggal. A korongok mellett három formázókés, csípőbőr. A műhely jobb oldalán a forgatható, kőből faragott mázőrlőkő, előtte tálak. Jobb és bal oldalon is lecekből összeállított fali polc a száradó edényeknek. A mázőrlő előtt agyagból formált, terrakotta kerek boglyakemence makettja. Az előtérben kis székeken mázazott írókák, kék, piros, sárga, fehér, barna (6 db). Mázatlan, miniatűr edények: tál 6db, persely 2 db, szűrőtál 1 db, bili 2 db, fedő 3 db, köcsög 2 db, fazék 2 db. Az egyes tárgyakat és munkafolyamatokat írógéppel írt kicsi szövegek magyarázzák, rajzszöggel rögzítve a fa berendezési tárgyakhoz. Hátoldalán papíron kézzel írt felirat: 'Fejes Sándor agyagiparos Hódmezővásárhely / Alapítva: 1896-ban'
2020-ban a Tornyai János Múzeum A hódmezővásárhelyi népi szecessziós kerámia című kiállításán, amely öt vásárhelyi fazekas alkotásait mutatta be, láthatók voltak a pályáját kályhásként kezdő Fejes Sándor alkotásai is, akinek sajátos, rajzos díszítéssel készült munkái fővárosi és külföldi kiállításokon is szerepeltek. Nagy Vera néprajzkutató, a közgyűjtemény egykori igazgatója, a kiállítás kurátora a tárlat nagyobbik részét saját gyűjteményéből, kisebbik hányadát a múzeum anyagából állította össze.
Kiss Lajos A hódmezővásárhelyi tálasság története c. munkája szerint (1926) Hódmezővásárhelyen az 1904. évi Ipari és Mezőgazdasági Kiállításon ötven kiállító közt ezüst oklevelet kapott: Patócs József, Rácz Ferenc, Fejes Sándor, Jász Mihály, és pénzbeli jutalomban is részesült 30 korona fejében.

2022. augusztus 30., kedd

Először az új Néprajzi Múzeumban

A mai Néprajzi Múzeum-beli látogatással lezajlott az önkéntes gyűjtők évadzáró szakmai sorozata. A délelőtti és délutáni tárlatvezetésen a Tradíció mozgalom tagjain kívül számos néprajzos muzeológus is végigjárta a frissen összeállított kiállításokat. A lenyűgöző épületben rengeteg újszerű benyomás ért bennünket - a modern kiállítóterek olykor meghökkentően tálalt tárgyai az új ismereteken túl sokféle asszociációra késztettek bennünket. A két tárlatlátogatást Granasztói Péter előadása és a sok hasznos beszélgetéssel fűszerezett közös büféebéd hidalta át a Méta-térben, ami a múzeumpedagógiai foglalkozások terepe. Mindenki azzal a meggyőződéssel ment haza, hogy ide még többször vissza kell térni!

Jómagam itt is némileg személyes dologra bukkantam. Az egyébként bárki által ingyenesen látogatható, szinte végeláthatatlan kerámia látványtár elején rögtön fölfedeztem a vásárhelyi Fejes Sándor fazekasmester műhelyének a makettjét. Az édesapám nevét viselő mester 1940-ből való, talán nászajándékként kapott, nem túl eredeti mázas vázáját még őrizi otthon a család. Úgy tudom, nem voltunk rokonok, de mégis fölfigyeltem az egybeesésre, és igyekszem utánanézni, hogyan és mikor készült, majd került ez a makett a Néprajzi Múzeumba.

2022. június 1., szerda

Az eperjesi mézeskalácsos ős, Fuhrmann Ferenc

A győri Rómer Flóris Múzeum díszterme, ami a bencés rendfőnök rezidenciája volt és ma is Apátúr-házként ismert, adott pazar otthont a Magyar Néprajzi Társaság 2. Néprajzi Gyűjtés Módszertani Szakmai Napjának. A múzeum etnológus munkatársa, Tanainé Városi Ágnes mutatta be a győrszentmártoni mézesbábos 1848-as céhbe állásától harminc éven át vezetett gazdasági naplóját. Komondi József mester hagyatékában a följegyzések mellett fönnmaradt a vásározó ládája is.
Különös véletlen, hogy férjem családjában is volt Eperjesen hetedíziglen egy mézeskalácsos, Fuhrmann Ferenc, akinek a ládája szakasztott olyan forma volt, mint a múzeumi darab, csak már a vaspántok lekerültek róla. Még mi is abban tartottuk Rakéta típusú orosz porszívónkat a 27 évvel ezelőtti födémcserével járó lakásfölújításig. Akkor egy nedves pincébe került és ott elenyészett... Azóta is bánjuk - persze kép se készült róla... De most szinte viszontláttam! http://romer.hu/vasalt-kocsilada/


Komondi József mézesbábos ládája

A barokk díszterem, aminak falai oly vastagok, hogy meghiúsították a konferencia online közvetítését...

Tanainé Városi Ágnes bemutatja a mézesbábos ládát.

A Fuhrmannok régi telepesek voltak, 1400 körül érkeztek Magyarországra. A nagymama gyakran idézte: „Wir stammen aus Saxen, wo die schöne Mädchen waxen”[1]  Hamarosan a „váraljai” Fuhrmann előnevet kapták. Az első számontartott Fuhrmann 1750 táján született. Gőgös ember volt, és mikor Ferenc fia nem tanult és mesterségre kellett adni, megtiltotta neki, hogy a „váraljai” előnevet használja. Fuhrmann Ferenc (1780-?) szépapám mézeskalácsos lett, ami remekül jövedelmezett, úgyhogy szívesen adták hozzá feleségül az előkelő családból származó Szikszay Annát (1790-?). Házasságukból ugyan 16 gyermek született, de  mézesbábos elsőrangú nevelést adott gyermekeinek. A leányokat szépen kiházasította, 10 ezer forint hozományt kaptak. A fiúkat mind taníttatta. Sokan közülük ismét használták a váraljai előnevet, de ő soha: „ha apámnak jó volt úgy, nekem is jó lesz. Legidősebb fiuk, 2. Fuhrmann Ferenc (1810–1873) így lett hites ügyvéd és szolgabíró. Húga Fuhrmann Jozefa (Pepi néni) 1813–1897). Egy öccsének a leánya váraljai Fuhrmann Irén, férjezett Pecz Vilmosné, aki 1916-os végrendeletében szép ékszereket hagyott a nagymamára.

[1] Mai helyesírás szerint „Wir stammen aus Sachsen, wo die schönen Mädchen wachsen” [Szászországból jövünk, ahonnan a szép lányok származnak] 

2022. március 5., szombat

Jön...

 Kár, hogy márciusban találtam...


SZABÓ T. ANNA: FEBRUÁR

Hallod, hogy pendül az ég? Jön a szél!
Zsendül a földben a nedv, fut a vér,
bizsereg a magban a lomb meg a fény –
túlvagyunk lassan a tél nehezén.

Olvad a hó, fenn fordul a nap,
kiböködi a hideg csillagokat,
döccen a vén föld rossz kerekén –
túlvagyunk mégis a tél nehezén.

Jaj, milyen évszak! Hosszú, sötét.
Óvtuk az otthon csöpp melegét.
Biccen az új ág, zsenge remény:
túl vagyunk, úgy-e, a tél nehezén?

Jön, jön a szél, friss föld szaga száll,
létre gyötörte magát a halál,
nincs lehetetlen, van te meg én –
túlvagyunk, látod, a tél nehezén.

2022. február 18., péntek

Fölnézünk néha a fejünk fölé?

Budapesten a Nagykörút és a Dob utca sarkán áll a tábla. A Jókai udvar Dob utca felé eső második emeleti részén élt Jókai Mór élete utolsó szakaszában, 1899. november 1.-től – 1904. május 5.-ig, haláláig.

2022. február 16., szerda

Hódmezővásárhely Signum Urbis Honorantis kitüntetését kapta Sándor Istvánné necckészítő Szent István napján.

2013-ban a Németh László Könyvtárban kezdődött el a tradicionális és Hódmezővásárhely városára jellemző necc kézimunkáknak és a készítésük segédeszközeinek a gyűjtése. Ez a tevékenység jelentős részben Sándor Istvánné nevéhez fűződik. Az ő erőfeszítéseinek is köszönhetően 2016-ban Hódmezővásárhely városa helyi, Mindszent városa pedig megyei kulturális értéknek nyilvánította a necckészítést.

A Magyar Csipkekészítők Egyesületében is figyelem ébredt a technika iránt, amit igazol, hogy 2019-ben a necckészítés jegyében rendezte az egyesület az éves kiállítását Vásárhelyen. Sándor Istvánné önzetlen munkájával, a necckészítés hagyományának újratanításával pótolhatatlan szolgálatot tett a városnak. Több tanfolyamot vezetett a könyvtárban a neccelés elsajátítására, egyedülálló munkáival évek óta vendége a Halasi Nemzetközi Csipkefesztiválnak és a Magyar Kézműves Kamara kiállításainak. Nevét nemcsak Hódmezővásárhelyen, de az egész ország kézműves világában ismerik és tisztelik.

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...