Gyalog szerettem volna jönni

Forrás: Szánter

Váci Mihály: Gyalog szerettem volna jönni

Gyalog szerettem volna jönni

a porral lepett füveken, 

mezítláb, hogy frissen érezzem, 

ha felmelegszik a szülőföld 

pora, mikor megérkezem. 

  

Gyalog szerettem volna jönni, 

hogy érezzem: - a telt kalász, 

a rét sok térdeplő füve 

elém borul, el nem eresztve, 

s lábam kérve kulcsolja át. 

  

Gyalog szerettem volna jönni 

át a szorgalmas földeken, 

mindenkinek által kiáltani, 

mezsgyén átlépni, kezet rázni: 

"Na és a munka, hogy megyen?" 

  

Gyalog menni az utcán végig, 

előre köszöngetni ott. 

Tornácokon üldögélni, mint régen, 

hogy mindenki arcomba nézzen, 

s mondják: -"Semmit se változott!" 

  

Én gyalog fogok hazamenni 

a porral lepett füveken, 

mezítláb, hogy sírva érezzem, 

ha felmelegszik a szülőföld 

pora, mikor megérkezem.