2014. február 23., vasárnap

Királyleány messzi földről - Magyarország-Aragónia

Árpád-házi Jolán aragóniai királyné, született Jolán magyar királyi hercegnő (katalánul, spanyolul: Violante de Hungría; Esztergom, 1219  Huesca, 1251) magyar királyi hercegnő, házassága révén AragóniaKatalónia királynéja. Ismert még régiesen Jolánta néven is. A név ógörög eredetű és jelentése „ibolyavirág”.

Árpád-házi Jolán II. András királyunknak és (merániai Gertrud utáni) második feleségének, Courtenay Jolán konstantinápolyi latin császárnőnek a gyermeke, az első házasságból való árpád-házi Szent Erzsébet és a későbbi IV. Béla király húga. Édesanyja hatására kitűnő latinos műveltséget kapott – még sakkozni is kitűnően tudott. Így egyenrangú partnere lett férjének, az aragón I. Jakab királynak országos ügyekben is.

Barcelona, az aragóniai udvar székhelye akkor negyvenhat napi járóföldre esett Esztergomtól, így mire a hercegnő több száz fős kísérettel megérkezett az esküvői ceremóniára, II. András már el is hunyt. A házasság 1235-ben köttetett, tehát Jolánta ideális korban volt ahhoz, hogy nemzedékek atyjává tegyeJakabot. Világra is hozott tíz gyermeket, többet a csatatéren, a katonai sátorban, mivel rendszerint elkísérte férjét a háborúira. Gyermekeik között királyok, uralkodók feleségei, érsekek, apácák váltják egymást. Tízből két gyermekhalál – az akkori körülmények között - még a múlt század eleji statisztikákhoz képest sem volt túl rossz arány.

Ha a frigy dinasztikus szempontból be is hozta a várakozásokat, a távoli politikai vízió a Provance-tól Valenciáig terjedő aragón-katalán birodalom összekapcsolása lett volna II. András dél-keletre terjeszkedő törekvéseivel, az Antiochiáig nyúló magyar birodalommal. Ennek érdekében folytatott András végül is sikertelen szentföldi keresztes hadjáratot.

 


 Mivel Aragónia uralkodásuk alatt, 1238-ban szerezte vissza a móroktól Valenciát, és amint megalakították a Valenciai Katolikus Királyságot, Jolánta mint Valencia első királynéja, óriási megbecsülésnek örvend – de bizonyára nyílt személyisége is elindította a kortársak jó emlékezetét. … 
Pedig ő magára rövid sorsot mért az élet – 32 éves korában valami lázas kór elvitte. Addig is szorgalmasan fejlesztette féltestvér-nővére, árpád-házi szent Erzsébet vallási kultuszát az Ibériai félszigeten.


A lleidai Vallbona de les Monges településen lévő ciszterci apácák Santa Maria monostortemplomában, az aragón királyi család sírboltjában helyezték örök nyugalomra(Real Monasterio de Santa María de Vallbona). Szarkofágján a főoltár mellett Mádl Ferenc köztársasági elnök 2005-ben emléktáblát helyezett el. A templom falán kerámia emléktábla található magyar nyelven: „Árpád-házi Jolánta nyugszik itt, magyar királyi hercegnő, I. Jaume (Jakab) királynak hitvese, Pannónia szép virágszála, aki Spanyolországot jeles uralkodók és glóriás szentek nemzetségével ajándékozta meg”.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...