A nap eredetileg a Szűz Mária egyik római főtemplomának, a Beata Maria Virgo ad Nives, ismertebb olasz nevén Santa Maria Maggiore bazilikának a fölszentelési évfordulója (440). A legenda szerint egy János nevű gazdag patrícius és felesége elhatározták, hogy vagyonukat a Szent Szűznek ajánlják. Mária álmukban megjelent és tudtukra adta, hogy azon a helyen, amelyet másnap hó fog borítani, emeljenek templomot a tiszteletére. Ezért nevezték a szentélyt Havas Boldogasszony bazilikának, melynek remek mozaikképei a 431-i efezusi zsinaton hittételként kihirdetett Szűz Mária istenanyai méltóságát ábrázolják.
Az eredeti elnevezés dacára a magyar szakrális szóhagyomány a nyár kellős közepén praktikusan Havi Boldogasszony néven őrizte meg ezt az ünnepet.
A legszebb és legrégibb ilyen titulusú templom Magyarországon a szegedi alsóvárosi templom, mely ferences rendházával együtt a Dél-alföld fontos egyházi központja és népszerű zarándokhelye volt.
A helyi legenda azt tartja, hogy mikor Mátyás király a kolostor kertjében tartott országgyűlésen meglátta, hogy a szerzetesek milyen szegényes ruhában járnak, felajánlotta nekik a palástját. A rendház látogatóközpontjában látható a palást, amelyet miseruhává alakítottak. Megtekinthető még a Magyarországon fennmaradt legrégebbi ülőbútor, Marchiai Szent Jakabnak, a kolostor első házfőnökének ülőszéke is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése