A falu este

FALUSI UTCA - WAGNER GÉZA

Gárdonyi: Géza: A falu este
 

Isten szép napja már nyugvóra száll.
A falu végén kolompol a nyáj.

Ballagva jön meg a szelíd tehén; 

hatéves gyermek nyit neki kaput: -

s amíg az állat vigyázva bemén,
a lába között a koca befut. 

- Apám is jön! - kiáltja a gyerek,

s a kapu másik szárnyát is kitárja.

Az árkon vígan szökken át az eb,
s felugrál a kis-gazdája nyakába.

Fáradtan vonja be a ló az ekét,

lógatván vénségtől elaszott fejét.

A gazda is fáradt, de ahogy beállnak,
első gondja: vizet adni a lovának.

Tűz ég a konyhában: rotyog a bableves.
A gazdát ilyenkor meleg étel várja.

A kutya a konyha előtt ül, és be-les,
s komor pillantást vet közben a macskára.

Megszólal a harang: Üdvözlégy Mária!...
Tavaszi csillagos éj száll a falura.

A veréb is elült, csűrbe és faágra,
eldugván a fejét puha kis szárnyába.

Jancsi is elejti madzagostorkáját.
"Csináld meg anyjukom, csináld meg az ágyát."

S a suba bekerül búbos szögletébe,
Jancsi meg a suba puha belsejébe.

"Atyának, Fiunak, Szentlélek-istennek"
mondja anyja után, ásítva a gyermek.
 De mikorra anyja az áment diktálja,
hallgatással felel rá a kuckó tája.

Künn az utcán már csak egy ablak világos,
Barcza Esvány van ott, no meg a kocsmáros. 

De aztán a kocsma-ajtó is nyikordul... 

Danol Esvány, míg csak árokba nem fordul.

Aztán elcsöndesül a falusi világ.
...Itt-ott a kert alján megroppan a garád, -

itt-ott a kert alján, ahol leány lakik...
s csöndes susogás és halk cuppanás hallik.

...Éjfélkor a bakter végigmegy az utcán.
Verset kiált. Szűrét leteríti aztán;
 leteríti szűrét templom ajtajába.
S rábízza a falut az Egek Urára.