Tokaj-Hegyalja és a felvidéki Felső-Bodrogköz Budepesten szeptember 7-én

Hegyalja és Bodrogköz népművészete
Hegyaljától Bükkaljáig címmel folytatódik a Kárpát-medencei Magyar Népművészet rendezvénysorozat a Polgárok Házában, ezúttal Észak-Magyarországot lehet végigbarangolni.

18.00: A Hegyaljai Mesterek Népművészeti Egyesülete kiállításának megnyitója a II. emeleti kiállítóteremben. 

Megnyitja: Borbély Jolán etnográfus, a Magyar Kultúra Lovagja

18.30: „Borban az igazság, táncban a barátság” 

A golopi Libabőr Népművészeti Egyesület Szent György (felnőtt) és Libabőr (ifjú) néptánccsoportjának műsora, valamint

a felvidéki Kisgéresi Női Éneklőcsoport és a Szőlőfürt Citerazenekar előadása (Díszterem)   

Muzsikál: a Parapács Együttes  

Az est végén géresi bélessel, erdőhorváti kerekpereccel, tokaji és kisgéresi borokkal kínáljuk közönségünket.

A kisgéresi Szőlőfürt Citerazenekar 2010-ben alakult, főleg a régió dalait játsszák. A Női Éneklőcsoport 1998-ban alakult a helyi Csemadok támogatásával. Repertoárjában kisgéresi lakodalmas, bodrogközi mulatós, gömöri, palóc, mezőségi és zoboraljai dalok szerepelnek.   

 Kérjük, adományával támogassa a rendezvényt! Ajánlott összeg: 500 Ft

 Az 1997-ben alakult Hegyaljai Mesterek Népművészeti Egyesülete a hagyományok ápolását, felkutatását, a mesterségek továbbéltetését és átadását tűzte ki célul. Több mint száz tagja húsznál is többféle hagyományos mesterséget űz, valamint kutatásokat végeztek az úri hímzés és a kádártánc területén is.

A kiállítás alkotói: 

Balogh József bőrműves-ostorkészítő

Bogdán Erzsébet hímző

Cseh Antalné hímző

Csépány Viktor fafaragó

Dériné Érsek Ágnes hímző-csipkekészítő

Galgóczi Lászlóné hímző

Horváth Zoltán fazekas Népi Iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere

Hotyek Attila kádár

Kerülő Jánosné hímző

Koscsó Istvánné hímző

Dr. Krajnyák E. Ivett hímző

Lénártné Szemán Gizella hímző

Müller Zoltánné hímző

Oláh Ferencné hímző

Paszternák András fafaragó Népi Iparművész

Sajgó Zoltánné népiékszer-készítő Népi Iparművész

Sallainé Ádám Erzsébet hímző

Schneider Imréné hímző-szövő Népi Iparművész, a Népművészet Mestere

Szabó Imréné hímző

Tátrai Zita viselet- és csipkekészítő Népi Iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere

Újlaki Csaba népijáték-készítő

Újlaki Erzsébet hímző Népi Iparművész

Vajtóné Szabó Ilona hímző Népi Iparművész

 

A világörökség részeként számon tartott Tokaj-Hegyalján már a honfoglalás előtt is volt szőlőművelés. Éppen ezért a mesterségek gyakran a borhoz, a szőlőműveléshez kapcsolódnak, a vidék mintakincsében is a szőlővel kapcsolatos motívumok jelennek meg. A tokaj-hegyaljai borvidéket 1737-ben királyi rendelettel a világ első zárt borvidékévé nyilvánították, így településeinek épített örökségén,  végigkövethetőek a tokaji borkészítés immár három évszázada szigorúan szabályozott folyamatai, történelmi hagyományai. 

A Tisza-Bodrog-Latorca folyók határolta Bodrogközt 1920-ban kettévágta az újonnan meghúzott határ. Az elcsatolt Felső-Bodrogköz változatos felszínű táj, növény- és állatvilága a Felvidéken szinte páratlanul gazdag és sokszínű. Ezen a vidéken volt a Vereckei-hágón át bejövő honfoglaló magyarok első letelepedési helye, színteret adott számos történelmi eseménynek. Nem kerülte el a tatárdúlás, de szerencsére a török betörésétől megmenekült. Érintette Thököly Imre kuruc mozgalma és a Rákóczi-szabadságharc, lakosai részt vettek az 1848--1849-es forradalomban és szabadságharcban.