2012. október 28., vasárnap

Svájci kaland

No nem rándultam át a hepehupás Madridból a sziklameredélyes Svájcba - csak a hímzés útján tettem egy kis kerülőt a szorgos-praktikus svájciaknál addig is, amíg elkezdhetem spanyol kézműves mentorom segedelmével a DARÁZSOLÁSt.

Régóta szemezek a SVÁJCI HÍMZÉSsel, ami nem tűnik a számomra valami archaikus technikának. Thérese Dillmont nem említi elévülhetetlen enciklopédiájában, és inkább csak az újabb időkben, a szomszédságban, olasz és francia nyelvterületen emlegetik ilyen névvel. Főleg USA-beli oldalakon pedig  Chicken Scratch(=tyúkláb) - v. Gingham Embroidery-ként titulálják..Sőt, szemlátomást, (ami innen nekem nem szem, hanem inkább net-látomás), a svájciak sem ragaszkodnak hozzá... Az első háború után terjedt el legjobban, talán épp a háborús  és kézműves konjunktúra táplálta.
Úgy gondolom azonban, elsősorban a modern kor  kényelemszeretete az ágyazott meg mostani elterjedésének. Egyszerű mintázatú szálszámolásos hímzés, amihez előrajzolás, gyakran minta sem szükséges, hanem elég az ember lányának szabadon engedni díszítő fantáziáját... Ez roppant kecsegtető a mai világban.

  
 
 A vakvezető adott: az alapot ugyanis jellegzetes kétszínű kockás anyag szolgálja(ez az angol nyelvterületen a Gingham az imént, sőt, Vichy, Checkerboard), amit (dupla) keresztszemmel és/vagy tűzőöltéssel kockánként ill. soronként mintegy behálózunk valamelyik alapszínnel: fehérrel vagy az anyagunk színének megfelelő fonallal. Ezt a hálózatot, csíkot vagy sort azután az anyag felületén további hurkokkal, fonatokkal, indákkal díszítve lehet tovább díszíteni változatos, geometrikus formákat kialakítani - többnyire a másik alapszínnel. Ez már igényesebb munkáknál néhol felidézi  az azsúrozott és vagdalásos munkák csipkeszerű megjelenését, és megilleti az előkelőbb "Gingham Lace" titulus:

Így elég könnyedén lehet elkészíteni modern hatású, áttekinthető rajzolatú, tetszetős  darabokat - sokkal találkozom a blogirodalomban. Nekem a darázsoláshoz kapott kislányruhához való finom kis puplin(?) anyag adta az ihletet, de először egy kínai beszegetlen szélű fogóruhán kezdtem el a bohóckodást...
Ez lett belőle:

Roppant egyszerű az egész - szinte gyerekjáték! A legolcsóbb törlőruhát pont erre a célra vettem - kicsit zavaró ugyan, hogy piros-fehér-kék kockás az anyag. Kétszínű kockáson még mutatósabb, áttekinthetőbb lenne az egész. Másik tanulság, hogy a piros kezdő keresztszemes keretet érdemesebb a fehér kockákra hímezni - úgy az egész munka plasztikusabb lenne...
Ja, a harmadik, hogy az osztott hímző jobban kifeküdne a kelmén - de szegény ember a nagymamája hagyatékával főz-fűz....
Sok kis változatos darab fotóját tettem föl a képtáramba a netről - nézzétek meg!

1 megjegyzés:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...