Marosillye - a fejedelmi "bölcső"

A Veres-bástya Marosillyén

Idővel paloták, házak, erős várak, városok elromolnak, nagy erő, vastagság, sok kincs, nagy gazdagság idővel mind elmúlnak – kezdte Balassi a "Csak búbánat nótájára" írott egyik versét. Nem vész el azonban minden nyomtalanul, csak az, ami emlékezetünkből kihullik. Megmaradt az a XIX. század közepén épített Bornemisza-kastély tőszomszédságában álló műemlék Veres-bástya is a Hunyad megyei Marosillye nyugati szélén, melyet a közemlékezet Bethlen Gábor fejedelem szülőházaként tartott számon. 

 

Az egyik legkorábbi erdélyi olaszbástyás magánvár maradékát a dévai Szent Ferenc Alapítvány vette tulajdonába. A mára szépen helyreállított évszázados építményt Böjte Csaba ferences testvér alapítványa az erdélyi fejedelemség történelmi emlékhelyeként fenntartva a fejedelem emlékházának szánja.

A Veres-bástya egymagában álló, alápincézett, magasföldszintes építménye egy egykori óolasz rendszerű négy sarokbástyás erődítmény része volt... Legutoljára a Veres-bástya épült meg, amint ezt a leveles gyámkövekkel s iktári Bethlen Farkas címerét ábrázoló zárókővel díszített felső lakórészbe nyíló ajtókereten látható felirat jelzi: „Betlen Farkas cinaltat(ta) ezt 1582”. Az illyei birtok tulajdonához Bethlen Gábor fejedelem apja, Bethlen Farkas jutott, aki a vár Maroshoz közel eső felére építtette a Veres-bástyát, amelynek lakófunkciót is szánt a védelmi szerep mellett, ezért keresztosztós, akantuszdíszes kő ablakkeretekkel, külső falképekkel, továbbá magyar feliratú faragott kő ajtókerettel is díszíttette...
Illye várának hadászati szerepe a közeli Lippa erősségének 1552. évi török bevétele után nőtt meg, s határvárként a Maros folyása mentén haladó út legfontosabb védelmi pontjává vált. Röviddel ezután kezdődött a korábbi vár kiépítése.
A várnak a legkorábbi, a XVIII. század végéig épen álló magja az a többszintes középkori lakótorony, melynek földszintjén látta meg a napvilágot a nagy fejedelem, Bethlen Gábor. E tényt még az ő életében, 1627-ben kolozsvári kőfaragók által készített emléktáblával örökítették meg. A lakótorony mellett később felépült udvarház egészítette ki az együttest. A marosillyei vár sorsát azonban megpecsételték az 1670-es évek eseményei, amikor az ismétlődő betörések nyilvánvalóvá tették, hogy a török terjeszkedési törekvéseket jószerivel segítené, mintsem megakadályozná a vár fennmaradása. Ezért az erdélyi országgyűlés kénytelen volt elrendelni a vár három bástyájának és falainak lebontását. Az illyei birtok a fejedelem s István fivére halála után az iktári Bethlenek leányágára szállt, majd 1677-re egészében a Thökölyek kezére került. Politikai menekültként hosszabban időzött a birtokon Thököly Imre, sőt építkezett is. A Rákóczi-szabadságharc leverése után, 1716-ban a birtok a kászoni Bornemisza család tulajdonába került, akik a XVIII. század végi és XIX. századi építkezéseikkor a lakótornyot és az udvarházat elbontatták. A jelenleg használaton kívül lévő klasszicista kastély felépítésével szinte nyoma veszett a valaha volt s védelmi szerepet is betölteni képes késő középkori, kora újkori uradalmi központnak. Ami mégis megmaradt, az Bethlen Gábor országlásának s az utókor tiszteletének köszönheti udvarháznyi létét. Kisebb, az 1850–60-as évekre eső romantikus átalakítás nyomait is viselte az épület, s még 1909 táján felújították. Ekkor helyezte el a nagyenyedi református kollégium ifjúsága a délnyugati oldalon ma is meglévő Bethlen Gábor-emléktáblát.

A magyar kulturális tárca támogatásával 2001-től elvégezték a Veres-bástya helyreállítását megelőző építéstörténeti kutatást. A levéltári és épületkutatások alapján a művészettörténészeknek sikerült körvonalazniuk az épületegyüttes történetét. 2003-ban elkezdődött a kivitelezés. A tetőszerkezetet kijavították, új a cserepezés, s mind szerkezete, mind homlokzatai, belső terei, a restaurált faragott terméskő részletek és falképtöredékek teljesen megújultak a Bethlen Gábor emlékházban. Várja a látogatókat!