Van egy FONÓ az "ezerszer áldott " nyolcadik kerület flaszterén, az Orczy tér szutykos utcácskájának kulturált szegletén, az itt felejtett remíz és a szebb napokat áhító szeszgyár kies telkének peremén. (Reménykedem 'e téren' - én emlékszem a Kévés-házak helyén tátongó gödörben úszkáló vadkacsákra! Bár fent még kivehető a mostani Baross utca sarok)... Az ÖLTÖGETŐ önképzőkör: mindenki hozza saját munkáit – mint régen a FONÓba – és tanulunk egymástól. Itt nyomon követhetők mesterkedéseink.
2014. április 16., szerda
Vintázs montázs - vitrázsnak
Van nekem egy kreatív unokahúgom. Óvónőnek készült - sokat készült rá, mert a felvételin fontos az ének... Aztán mikor elvégezte a képzőt Kecskeméten, ott is ragadt, de nem épp óvodában. Úgy kezdődött, hogy gyurmázott, fazekaskodott a gyerekekkel. De mivel sokoldalúbb és érzékenyebb, semmint hogy a napi gyerekgondozói-nevelői feladat kielégítené, az óvónőképző elvégzése után bábkészítő, majd egy bábjátékpáros mindenese lett. Még az asztalosságba is beletanult kicsit, hogy a fával is boldoguljon. Remek ízlése van, vonzódik minden természetes dologhoz. Imádja a régiségeket, és a legújabb kreációja ez a horgolt terítőkből készült függöny:
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nagyon kreatív, tetszik!!
VálaszTörlésÜgyes unokahúgod, jó ízléssel :)
VálaszTörlésHiába, akiben van művészi érzék, annak mindig ízléses dolog kerül ki a kezei közül... Ő nagyon ügyes is. Szerintem nem a mi águnkon örökölte a tehetségét, hanem asztalos édesapjától:-)
VálaszTörlés