Mióta Spanyolországban vagyok, szeretném megtudni, hogy elköltöznek-e itt is a gólyák délre. Meglepően sok gólya van a településeken, és jobban urbanizálódtak, mint nálunk. Mivel előszeretettel építik a fészkeket a magaslatokra, sokszor épp a városközpontokban terpeszkednek olykor elképesztő méretű fészkeik. Pedraza-ban is több gólya fészkel, és már ott szárogatták tollaikat az esti-éjszakai eső után. Szállásunk ablakából kinézve, pár méterre tőlünk rebbent föl megérkezésünkkor egy gólyapár.
Rögtön megkérdeztem, hogy-hogy nincsenek Afrikában. Na nem tőlük, mert
túl hamar elszálltak, hanem a recepcióstól.
Azt mondta, hogy azok a gólyapárok már visszajöttek. Olykor el se mennek ősszel. Lám, a természetben szó sincs esélyegyenlőségről - sőt. Hát lehet, hogy kicsit elhamarkodták a dolgot, mert éppen jött a mediterrán front - esett, mintha zuhanyrózsából ömlött volna, s ahogy eljöttünk, szörnyű szélvihar támadt - gondolom, azon a kopár magaslaton is, amin a város elterpeszkedik. Szigorúan faltól falig.
Szobánk ablaka épp a városfalra nyílott, amit egy kis kert szegélyez. Az emeleti szobák előtt végigfutó tornác korlátjával szemben a Sierra de Guadarrama izgalmas földtani rétegei kandikálnak ki a gyér növényzet közül: barlangok és sziklaomladékok... 
Később rájöttem, hogy az a kis magaslat csak a hálóhelyük, mert a valódi fészek a kicsit odébb magasodó fenyő tetején van. Éjjel alighanem fázhattak, mert furcsa hangot hallattak - nem kelepeltek. Erről csak a fogadó készítette nyári fényképpel szolgálhatok:
Jól látható az udvari oldal egyszerű faszerkezetű tornáca - ez nagyon gyakori a spanyol építkezésben. Belülről ugyan teljesen át van építve a 17 szoba kialakítása érdekében, de maga az épület 300 éves. A homlokzat kővésete arról tanúskodik, hogy egyházi célt szolgált az épület, Jézus és Mária szolgái nevű gyülekezet számára emelték 1703-ban:
La Hospedería de Santo
Domingo se halla en el corazón de lo que fue el barrio judío de
Pedraza, en una casa que fue levantada a comienzos del siglo XVIII, como
demuestra el escudo de su fachada: "Esclavos de Jesús y de María. Año
de 1703". En la parte trasera de la Hospedería hay un sencillo jardín,
acotado al frente por la muralla de Pedraza. Desde él se pueden ver
hermosas vistas del monte de Las Tongueras, el acetoacetát medieval de
Pedraza o un nido de cigüeñas. El edificio ha sido recientemente
rehabilitado por sus actuales propietarios, respetando todos aquellos
detalles que hablaban en silencio de la historia de la casa.
Atravesar el umbral de su puerta es como
entrar en un túnel del tiempo. Los callados muros de piedra de la
Hospedería acogen a los visitantes, que encuentran en su cobijo un
remanso de paz. Desde las estancias que dan al jardín, acotado por la
milenaria muralla de Pedraza, se contemplan hermosas vistas de la Sierra
de Guadarrama, el Acueducto y el cercano nido de una cigüeña. Desde los
balcones situados en la fachada principal se ven las empedradas calles
de la villa y las ruinas de la iglesia románica de Santo Domingo.
A szomszéd házikó:
Egy módosabb gazda udvarháza lehetett:
Ó,de szép ez a fogadó!!!!!Végülis akkor ottmaradnak a gólyák?
VálaszTörlésEzek már visszajöttek, de van úgy, hogy el se mennek... Látod nincs esélyegyenlőség. Az emberiség valójában ennek az elvnek a túlhajszolásával a saját megmaradási/túlélési esélyeit ássa alá. De ezt csak itt merem leírni...
VálaszTörlés