Erzsébet napján tavaly már írtam a vérségi kapcsolat szerint aragóniai, de életéről inkább portugáliaiként emlegetett szent Erzsébetről(1277 – 1336. július 4, Estremoz). A magyar szál ugyan a háttérben ott húzódik: II. András királyunk Jolánta nevű leányának az
unokája volt, akit apja, III. Péter aragóniai király adott férjhez Portugália Dénes
nevű uralkodójához. Izabella tehát másodfokú unokahúga volt a mi Erzsébetünknek. A nevét is nagynénje tiszteletére kapta, akit 1235-ben szentté avattak és magyarországi (vagy gyakrabban Türingiai) Szent Erzsébetként már nagy tisztelet övezte Európa szerte.
Az unokahúgnak azonban nem volt oly megértő királyi férje, mint a mi Erzsébetünk kurta életű Lajosának Wartburg várában, és pokollá tette neje életét. De ő ezt oly türelemmel viselte, és betegségében még odaadóbban ápolta, úgyhogy a bárdolatlan lélek a jámbor történetírók szerint a halottas ágyon meg is tért.
Özvegységében Izabella jótékonykodása kiteljesedhetett, és ájtatosságában ferences kolostort is alapított. A hősi fokon végzett békességszerzés okozta halálát is, amikor fiát, IV. Alfonzot igyekezett kibékíteni Kasztíliai Ferdinánddal, aki a veje volt. Hiszen Erzsébet lányát Ferdinándhoz adták feleségül. A sógorok ugyan kibékültek egymással, Erzsébetet azonban végzetes láz döntötte le lábáról, úgyhogy lánya és menye karjai közt érte a halál 1336. július 4-én. Szentté avatása után ez a nap lett a névünnepe. Izabella Zurbarán ecsetje nyomán(Prado):
Az unokahúgnak azonban nem volt oly megértő királyi férje, mint a mi Erzsébetünk kurta életű Lajosának Wartburg várában, és pokollá tette neje életét. De ő ezt oly türelemmel viselte, és betegségében még odaadóbban ápolta, úgyhogy a bárdolatlan lélek a jámbor történetírók szerint a halottas ágyon meg is tért.
Özvegységében Izabella jótékonykodása kiteljesedhetett, és ájtatosságában ferences kolostort is alapított. A hősi fokon végzett békességszerzés okozta halálát is, amikor fiát, IV. Alfonzot igyekezett kibékíteni Kasztíliai Ferdinánddal, aki a veje volt. Hiszen Erzsébet lányát Ferdinándhoz adták feleségül. A sógorok ugyan kibékültek egymással, Erzsébetet azonban végzetes láz döntötte le lábáról, úgyhogy lánya és menye karjai közt érte a halál 1336. július 4-én. Szentté avatása után ez a nap lett a névünnepe. Izabella Zurbarán ecsetje nyomán(Prado):
Erzsébet jelképe a rózsává váló kenyerekkel annyira vonzó festészeti szimbólumnak bizonyult, hogy a jámbor piktorok gyakran Portugáliai Izabellát is rózsákkal a kötényében ábrázolják - hiszen családban maradt a dolog: a a Santiago de Chile-i múzeumban is egy ilyen képet őriznek... Jelentős párhuzamosság az életükben, hogy özvegységre jutván mindketten a Ferenc-rendi harmadrendbe léptek, és ennek öltözetét viselik sok képen.
Toledóban egymás mellett találkoztam a rokonokkal az ingyenesen látogatható Santa Cruz kolostor kerengőjében. A két szoborról kétnyelvű tábla derekasan hirdeti, hogy valaha ott, a toledói Katolikus Királyok San Juan kolostorának egyik bejáratánál állottak, amely templomot ők temetkezőhelyül szánták maguknak. Bár az ügybuzgó spanyolok magyar királynőnek titulálják Árpád-házi születésű Erzsébetünket, de ő csak a türingiai őrgróf felesége volt...
Az uralkodói szokások alapján Erzsébet 4 éves kortól apósa udvar nevelkedett...
Nagyon kedves, "könnyed szobor " a húszévesen megözvegyült, 24 évet élt, már kortársai által szentként tisztelt asszonyról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése