Igyekszem a szeretteimnek kézzel fogható, naponta szembeötlő kis ajándékot készíteni. Hiszek benne, hogy a látvány alakítja az ízlést, és a kiforrott régi motívumok harmóniát árasztanak - ezért találtam ki a népies csengőhúzókat... A legritkább esetben rendelkeznek a barátaim ajtócsengővel, így hasznos ajándéknak tűnik, szembetűnő, a falon még általában van egy tenyérnyi kis hely...
El is készült egy újabb változat Lengyel Györgyi beregi virágbokros gyűjtéséből a kedvenc madárpárommal. A "Nagyanyáink öröksége" c. könyvben van a leírása. Mivel elspóroltam a vásznat, egy zsinórral próbáltam szélesíteni a szalagot... Függesztéknek a szokásos falinaptár akasztót alkalmaztam.
Egy barát-számba menő kollégámnak szánom Balaton-felvidéki parasztházukba - valóságos múzeum maga a falu is... Még a neve is ősi: Vászoly, az Árpád-kori Vazul névből...
Ha arra jártok, ejtsétek útba - a tó felől Aszófő-Pécsely-Vászoly az útvonal! A nyári hétvégeken kulturális programokkal várnak.
Nagyon szép lett! (A madaras mintákkal elfogult vagyok alapból. :) ) Ráadásul nahát, nahát: pont errefelé tervezgetem a nyári bicikli túrát!
VálaszTörlésIgazán gyönyörű!!
VálaszTörlésNagyon szép lett! Bizos jól fog mutatni a Vászolyi paraszt házban!
VálaszTörlésÖrülök, hogy tetszik - ezek a legtakarosabb madarak az összes minta közül...
VálaszTörlésDe másik gyűjteményből valók:
http://rece-fice.xfree.hu/178850 album végén őrzöm őket - muris, hogy egy orosz fórumon találtam őket!