Neve a héber „mi ká él” = „ki olyan, mint az Isten?” kifejezésből ered. A hagyomány szerint az Istenhez hűséges angyalok jelszava, csatakiáltása volt ez a bukott angyalok elleni harcban. E harc vezére Mihály, a 7 arkangyal egyike. A Sátán elleni tusában jelenítik meg karddal a kezében, a kétkarú mérleggel a kezében az isteni igazságosság jelképe, miként más mitológiákban is. Az Apokalipszis fekete lovasaként is megjelenítik a keresztény művészetben.
Általában az Utolsó ítélet ábrázolásokon láthatjuk Szt. Mihályt, amint a ruhátlan kisgyermek formájában ábrázolt lelkeket mérlegeli. A két serpenyőben szerepelhetnek a jó és rossz tettek, az utóbbi serpenyőre az ördög is rákapaszkodhat, vagy épp Szt. Mihállyal alkudozva láthatjuk.
"Szent Mihály lova" koporsó vitelére alkalmas négylábú állvány vagy hordozható ravatal - helyenként a halottaskocsi népies neve.
Szt Mihály szekere a Göncölszekér
Az egyház szept. 29-én emlékezik szt. Mihály megjelenésére : a legenda szerint ez az olaszországi Gargano hegyén történt, ahol tiszteletére templomot is építettek. Kultusza először a keleti egyházban bontakozott ki, majd Európa-szerte, de főleg D-Európában terjedt el. Az első évezred fordulóján lett az egyház ősi oltalmazója mellett a halottak szószólójává vált. Temetőket, cintermeket, ezek kápolnáit, csontkamrákat, haranglábakat, harangokat ajánlottak pártfogásába. A középkori Magyarországon Szent István korától nagy kultusza volt, és a 18. sz. közepéig parancsolt ünnepként ülték meg.
Mivel a gazdasági év őszi fordulójára esett, főként ehhez kapcsolódó hiedelmeket és szokásokat, időjárási megfigyeléseket fűztek hozzá. Úgy tartották, hogy
Általában az Utolsó ítélet ábrázolásokon láthatjuk Szt. Mihályt, amint a ruhátlan kisgyermek formájában ábrázolt lelkeket mérlegeli. A két serpenyőben szerepelhetnek a jó és rossz tettek, az utóbbi serpenyőre az ördög is rákapaszkodhat, vagy épp Szt. Mihállyal alkudozva láthatjuk.
"Szent Mihály lova" koporsó vitelére alkalmas négylábú állvány vagy hordozható ravatal - helyenként a halottaskocsi népies neve.
Szt Mihály szekere a Göncölszekér
Az egyház szept. 29-én emlékezik szt. Mihály megjelenésére : a legenda szerint ez az olaszországi Gargano hegyén történt, ahol tiszteletére templomot is építettek. Kultusza először a keleti egyházban bontakozott ki, majd Európa-szerte, de főleg D-Európában terjedt el. Az első évezred fordulóján lett az egyház ősi oltalmazója mellett a halottak szószólójává vált. Temetőket, cintermeket, ezek kápolnáit, csontkamrákat, haranglábakat, harangokat ajánlottak pártfogásába. A középkori Magyarországon Szent István korától nagy kultusza volt, és a 18. sz. közepéig parancsolt ünnepként ülték meg.
Mivel a gazdasági év őszi fordulójára esett, főként ehhez kapcsolódó hiedelmeket és szokásokat, időjárási megfigyeléseket fűztek hozzá. Úgy tartották, hogy
- Szent Mihály napja után a fű akkor sem nőne tovább, ha harapófogóval húznák.
- Az őszi vetésre az előtte levő vagy utána következő két hetet tartották a legalkalmasabbnak.
- Az ország sok vidékén a nyájak behajtásának, a pásztorok év végi számadásának, felfogadásának napja volt: így foglalta keretbe a tavaszi szent György nap és szent Mihály nap a gazdasági évet.
- Ezért gyakran nagy vásárnap is, hogy a pásztorok ilyenkor kiegészíthessék felszerelésüket a kapott járandóságból, és felkészüljenek az új szolgálatra.
- A nőknek is munkatilalmi nap volt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése