2013. január 26., szombat

A spanyolok kenyerét ettem eddig... Na de most!

Immár 4 hónapja vagyok itt - ha nem is folyamatosan... Úgy vágyom már egy tisztességes, hazaihoz fogható, szelhető kenyérre tisztességes karéjra!
Az itteni kenyér csak azért jó, mert friss - valamirevaló üzletben napjában többször szállítanak kenyeret. Ha este hétkor nincs az üzletben, akkor épp jön az utolsó szállítás - és tízkor zárnak. Alapvetően a spanyol kenyér a francia bagettek családjába tartozik - ami az éttermi asztalon mutatós és finom, eteti magát, de otthoni "használatra" másnapra kőkemény, vagy műanyag zacskóban tartva rághatatlanul szívós. Szerintem arra találták ki körmönfont francia pékek a bagette-féléket, hogy naponta megforduljon náluk a környék egész lakossága...mert csak frissen élvezhetők.  Az otthon is kapható formakenyér pedig csak pirítva élvezhető...
 Mert a franciás bagett, a kompromisszumos bot-kenyér, a szendvicsnek való chapata belül kicsit szalonnás, ám jó ropogós héja szépen föltöri a magyar ember szájpadlását. Úgyhogy legjobban a hazai kenyér hiányzik az asztalunkról!

Úgy gondolom - a kenyér külön szentség a magyarság életében. Olyasféle már-már vallásos áhitat veszi körül  időtlen idők óta, mint itt az olivát. A búza és a kenyér fogalom számunkra - a kevés lényegi, hagyományokban gyökerező hungarikum. Kifejező megjelölés az ÉLET a búzára. Nem véletlen ölelkezik össze a honalapító Szent István király és az új kenyér ünnepe...
 A magyar ember a túléléssel, a léttel, a fennmaradással azonosítja a kenyeret: munkájával megkeresi a kenyerét; egy kenyéren van a szeretteivel; gyerekének kenyeret ad a kezébe; haragosával kenyértörésre viszi a dolgot; sőt, külön kenyérre megy, ha elválik és öregségére megeszi kenyere javát... 

Gyerekkoromban a tanyán, 12 kilométerre a várostól, földút mentén, hetente egyszer dagasztott-kovászolt Édesanyám 3-4 vastag héjú, 3-4 kilós kenyeret - és egy cipócskát nekünk, gyerekeknek a reggelihez! Igaz, előtte való ebéd után már elkezdődött a muri a kovász beáztatásával... És hajnalban 2-kor kellett elkezdenie a dagasztást... Télen-nyáron, ha esett, ha fújt...
Itt is kapható többféle liszt, de csak felhasználói útba igazítás szerepel rajtuk: panírozáshoz, süteményekhez, pizzákhoz, leveles tésztához, stb. Gyanúsan általános tanácsok és minőséget magasztaló frázisok szerepelnek a csomagoláson... Semmi hitelt érdemlő minőségi megjelölés, mint otthon - a típus, az őrlés foka...Most sikerült teljes őrlésű lisztet kapnom, és végre találtam korpát is, sőt magvas kenyérnek való lisztet négyszeres árért - ez még beleférne...

Otthon évekig sütöttem a kenyeret, főleg korpásat. Aztán elnyűtt a gépem, és az újjal nem sikerült a régi recept... Már készültem Madridba, leszereltem az irodát, csomagoltam, túl sok lett a tennivaló, és nem volt hangulatom a kísérletezéshez. Összecsomagoltuk hát a kenyérsütőt is, de hiába bontottam ki, csak most volt merszem belevágni.
Szánter recepjét kezdtem elsőre, és ahhoz képest, hogy túlméreteztem, szép, egyenletes béle lett és megsült! Egyszerű kovászt készítettem... semmi hókuszpókusz, csak egy napig állt a massza. Közben beszereztem a fenti gabonanemű javakat, úgyhogy a második házikenyerem 1 deci korpával készült. A kétlapátos keverőben nem vészesen csekély a 40 dkg liszt + 15 dkg lisztből való kovász fele... mert kettőnknek ugye untig elég ennyi...
Nagggggyon élvezzük! Élesztővel beosztással éltem - összesen 2,5 dkg van benne.

2 megjegyzés:

  1. Gratulálok!
    A kenyérsütés szerintem tudomány aminek mi már nem vagyunk a birtokában.

    VálaszTörlés
  2. Én küzdök ennek a tudománynak a megőrzéséért! Nem akarok uniformizált EU-kenyéren élni!

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...