Mézeskalácsos Advent

Ránk köszönt advent első vasárnapja - mézeskalácsos adventi koszorúval. 

Szmelo Judit pedig megosztja velünk mézeskalács receptjét. Szerintem bárki játszva kitalálja a tészta alapanyagait: liszt, cukor, vaj, tojás, méz, szódabikarbóna, fahéj, szegfűszeg - magát a "boszorkányságot" is mindnyájan ismerjük!

És ha lenne spanyol olvasóm, akkor nem bízom a Google-ra a fordítást - itt olvasható a magyar mézeskalács készítés története:

 

Talán azért is foglalkozom ilyen lelkesen a témával, mert a férjem felmenői mézeskalácsosok voltak Eperjesen. Már az "én időmben" került el a háztól egy pincétől a padlásig terjedő felújításkor a ládájuk. De még ma is az ő bejgli receptjüket sütöm karácsonyra, húsvétra - kis egyszerűsítéssel...

Mézes boszorkánykonyha Madridban

Most helyembe jött egy kiállítás, sőt egy egész kis konyha, ráadásul olyan, ami illatos és különösen kedvemre való. A Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a madridi magyar nagykövetség a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával rendez itt közösen egy mézeskalács kiállítást.
A kiállítók személyesen Szmeló Judit és Kozma Zoltán, de ők elhozták az otthon elismert több mint ötven mézeskalácsos sok-sok szemet gyönyörködtető - és illatos portékáját. Az első két héten be is fogják mutatni a mézeskalács készítését, díszítését és a produktumot persze kisütik - úgyhogy vendégcsalogató illat árad a kis San Isidor régészeti múzeumban.

A megnyitót összekötötte a külképviselet a félévenkénti állampolgársági eskütétel ünnepségével - így az újdonsült spanyolországi magyarok egycsapásra a  "Méz-varázslat" első látogatói lettek:

Ígyártó Gabriella és Skrabut Éva, a szövetség igazgatója és alelnöke érkeztek a megnyitóra, és ők is egy kemény napon át szorgoskodtak a kiállítás berendezésén.
Természetesen a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódik a rendezvény, de nem csak a Mikulás-betlehem-három-királyok jelenetei öltöttek mézeskalács formát, hanem helyet kapott egy vásári kirakodó asztal is:

Az ünnepi szokások máshogy alakulnak itt - Papá Noel, Santa Claus, San Nicolás vagy Viejito néven ismerik a mi Mikulásukat, de nem olyan elterjedt a gyerekek megajándékozása dec. 6-án. A karácsony sokkal nyitottabb ünnep, nemcsak a család belső ügye - az ajándékokat pedig legfőképpen a Három Királyok hozzák Vízkeresztkor. E köré nagy népünnepélyt szerveznek, felvonulással, csinnadrattával- különösen Madridban.

  

A legnehezebb feladatnak az élő karácsonyfa beszerzése bizonyult - itt, a terebélyes mediterrán fenyők országában betlehemet szoktak állítani a családok - igaz, az néha egy szobára is kiterjedhet!!!
Összeállt végül a kiállítás - még én is besegítettem - de most csak az adventi és Mikuláshoz kapcsolódó dolgokat mutatom be - hisz a bőség zavarával küzdök!

A klasszikus mézesbábok mellett gyerek-csalogató, mókás figurákat is készítettek a furfangos mesterek:

 Külön műfajt jelentenek a komolyabb tartalmat hordozó, bonyolultabb rajzolatú mézeskalácsok: ezeknek a tésztáját puffasztó nélkül gyúrják - persze nem is fogyaszthatók, túl kemények.

   

Ezeknek az "ütőfái", formái már valóságos műremekek:

ORGONAILLAT

   Szilágyi Domokos:

ORGONAILLAT

Nem jöttél el - mióta is?
Hiányoztál - egy éve már.
Most bezuhansz az ablakon,
oly hirtelen, hogy szinte fáj,

alattomosan, nesztelen
rohansz reám - s én, áldozat,
riadt örömmel, részegen
fuldoklom csókjaid alatt.

Leültetnélek, hogy mesélj,
mindent, mindent mondj el nekem,
de torkomon nem jön ki hang,
és nem tudsz szólani te sem,
.

csak ez a csönd ujjong, dalol
- mint szerelmes lány mosolya -,
hogy május van, kacag a nap,
s lobog, lobog az orgona.


Madridban ugyan igen ritka az orgona - de nekünk magyaroknak igazi vidéki szerény és mégis pompás tavaszi virágözön... Már tobzódva ontják virágaikat - már-már általános, hogy a ballagásra elnyílnak. Az idén különösen korán virágoznak.
Ez a vers is májusi - bár Szilágyi Domokos erdélyi költő volt. Talán még ott tényleg májusban pompázik  az orgona... 
A költő feleségéről, Hervay Gizelláról és fiuk haláláról már írtam a Levél helyett c. vers kapcsán.  Hármójuk sorsa.pusztuló nemzetünk egész tragédiájának foglalata... Ilyen a magyar? 
Életének-halálának tragikuma mögül később fölsejlett a kétszínű-könyörtelen Causescu korszak ügynöki beszervezési históriája...

Bocsánat az ünnep, azaz illatrontásért...

Greco família

Toledóban járva megnéztük a Greco házat... Ha nem is pont ebben a házban, de nagyjából itt, a zsidó negyedben álló El Tránsito zsinagóga mellett, ilyen körülmények között élt Domenikosz Theotokopulosz, a krétai születésű, talán bizánci származású és végül toledóivá vált festő, "a Görög". Nem csoda, hogy ezzel az eredeti szerkesztési móddal, színvilággal és stílussal nem vált udvari festővé, hiába próbálkozott II. Fülöpnél....  Olyan egyéni szemlélet- és kifejezésmód jellemezte, ami nem felelt meg sem az udvari, sem az egyházi elvárt modorosságnak - sőt elébe ment a modern festészet ( szürrealizmus, futurizmus) gondolat- és formavilágának. Szerencsére oly termékeny, kitartó és jó szervező volt, hogy segédek hada dolgozott a keze alá - később tulajdon fia is.

Ezt a családi képet ő, Jorge Manuel Theotokopoulos festette. Szemlátomást, a hölgyek szorgalmasan forgatják a tűt és a rokkát. Greco asszonya, Dona Jerónima de  las Cuevas itt csipkevarrással foglalkozik, de Greco képein gyakran őt vélik fölfedezni a Madonnák vonásaiban...
Mint annyi nagy művész, nem volt könnyű ember - volt, h. nagy házat, műhelyt vitt - erről tanúskodik a toledói tágas fészek...
De szinte egyedül maradt élete végén, el is feledték, még síremlékét is áthelyezték, majd meg is semmisült -és felfedezni is évszázadokkal később kezdték. Nem csoda, hisz jelentősen megelőzte korát - talán az expresszionisták elődjének tekinthető. Formabontó, kora szabályrendszerét feszegető művész volt - meghökkentő módon ehhez látomásos szemlélet és szuggesztív kifejezésmód párosult... Az biztos, hogy nem hivatalos csatornákon közeledett a természetfölöttiekhez...

Szobabelső - csendélet a Greco-házban - a rokka mindig kéznél van

Szent Katalin és a mór divat

Bódog szűz, Katerina,

Kinek testét tartja Sína,

Imádd értünk Teremtőnket,

És nyerjed idvességünket.

Nyerjed minden kévánatonkat,

Igaz jószágban ájétatonkat,

Hogy tevéled dicsőülvén,

Vigadhassunk mindörekké, ámen.

Alexandriai Szent Katalin szűz és vértanú, Maximinus császár idejében élt. A legenda szerint a bálványok tiszteletére rendezett áldozatokon keresztényként nem akart részt venni, és nyíltan ellenszegült a császár parancsának. Ezért  307-ben börtönbe vetették és ötven tanult férfiút küldtek hozzá, hogy a pogányság számára megnyerjék, de a jámbor szűz oly bölcsességgel védelmezte hitét, hogy mindannyian keresztényekké lettek. 

Először szét akarták marcangolni a testét éles késekkel ellátott kerékkel, ez azonban darabokra tört, ezért végül lefejezték. Ezért a róla készült képek tartozéka a pálmaág v. liliom(vértanúság ill. szüzesség), a kerék és a kard.
 A bölcselők, a könyvtárak, a nyomdászok, az ügyvédek, a filozófusok és a magasabb iskolák vallják védőszentjüknek.

Nemcsak az aktuális névnap, hanem az előző múzeumi bejegyzés is eszembe juttatta szt. Katalint, A jelmeztervezés csínja-bínját bemutató tárlókban idéztek róla egy prado-beli festményt. A granadai Aixa szultána öltözetét tervezték az ábrázolás nyomán.

Még néhány mutatós mór darab a filmsorozatból:

 

Divat Kolumbusz korában-Moda de la edad de Colón

Nem is akármilyen - történetesen uralkodói divatbemutató. A Madridi Museo del Traje - Viseleti Múzeum ingyenes kiállításán mutatják be a Katolikus Királyok korának öltözködését. A gazdag anyag az Isabel c. monstre történelmi filmsorozat öltözeti kellékeit mutatja be. A sorozat már ismétlésben megy a közszolgálati televízióban - én is lelkesen figyelem, mert az egész rekonkiszta, Hispánia móroktól való felszabadításának csúcshistóriáját kíséri végig.
E film viseleti anyagának "másodhasznosítása" ez a kiállítás - igyekezett az ország minél több bőrt lehúzni a produkcióról. Szemlátomást jól dokumentálták a rendezést munkálatait - külön könyv jelent meg az előkészületekről, a jelmezek készítésének történetéről. Néhány vitrin még ezeket a kiadványokat is bemutatja az alapanyagok, segédeszközök, források és fogások kíséretében.
A vászonneműk két óriási ruhatári fogason lógnak sűrűn egymás mellett. A legszebb öltözeteket próbababák viselik, és mindegyik mellett szerepel a viselő neve néhány viseleti és készítői jellemzővel.

 Téliesített fazon - hermelinpalásttal. A magasan fekvő Segoviában, Valladolidban, ahonnan Kasztíliai Izabelle regnálása indult, elég kemény a tél. - A csipkével díszített ruhaujj alól előtűnik az erősen redőzött gyolcsing. Fölül pedig a muszlin fátyol a hímzett szegéllyel...

 Az egyik ellenlábas, Juana de Portugal ruhájának részletei - ő a lányának szánta volna a kasztíliai trónt - miután férje, IV. vagy inkább Tehetetlen Henrik elveszejtette...

A vászonneműk ujjai a fogason - és egy köznapibb öltözék Izabella ruhatárából

 

 A férfiak sem igen maradtak el pompában a hölgyektől... Katolikus Ferdinánd ünnepi öltözete.

 

A mór ruhák és kiegészítők talán még pazarabbak... A keleti kelmék, hímzések, ötvösmunkák...

Gyékényből szőtt hírnév

Tudtátok, hogy nemzeti kulturális érték lett a tápéi gyékényművesség, mert szeptemberében felvették a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe a kőszegi Szőlő jövés ünnepe, valamint a szatmár-beregi szilvalekvárfőzés hagyománya társaságában?

A tápéiak számára mindig fontos volt a tradíció, így a sajátos helyi népművészet is, Tápé neve gyakorlatilag egybeforrt a gyékényszövéssel. A legjellemzőbb népművészeti termékek is gyékényből készültek, így a híres tápéi szatyor és a gyékényszőnyegek is. Napjainkban egyedi használati tárgyakat és szobrokat is készítenek, melyeket a Tápéi Gyékényből Szőtt Egyesület kiállítottak már a tengerentúlon is. Ezt a sajátos tápéi kincset őrzi ifj. Lele József néprajzi múzeuma és Molnár Imre helytörténeti kiállítása a Heller Ödön Művelődési Házban.

 
Tényleg - mik is vannak ezen a listán? Most immár tizennyolc szokás, hagyomány és kifejezési forma található ebben a különleges jegyzékben:

1.)	A Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége
2.)	Busójárás Mohácson - maszkos farsangvégi télűző szokás
3.)	A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya
4.)	Élő hagyományok Kalocsa környékén: hímzés, viselet, pingálás, tánc
5.)	Mezőtúri fazekasság
6.)	A magyar solymászat
7.)	A halasi csipkevarrás élő hagyománya
8.)	Matyó örökség – a hímzés, viselet, folklór továbbélése
9.)	Pünkösdi templomdíszítés Mendén
10.)	Tikverőzés Mohán: maszkos, alakoskodó, farsangi szokás.
11.)	Emmausz Bólyban: húsvéthétfői népszokás
12.)	A molnárkalács borsodnádasdi hagyománya
13.)	Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet
14.)	A Kassai-féle lovasíjász módszer
15.)	A kőszegi "Szőlő Jövés" ünnepe
16.)	Gyékényszövés Tápén
17.)	A szilvalekvár főzés szatmár-beregi hagyománya
18.)	Hagyományos halászat a Duna magyarországi alsó szakaszán
19.)	Csobánolás - bukovinai székely betlehemes játék

Szent Erzsébet híre Spanyolhonban

Megint itt az Erzsébet-nap... a Madrid-környéki hegyekbe meghozta már a hétvége a havat..

Vigadj, boldog Pannónia,
mert Krisztus téged így szeret:
zengjen a himnusz dallama, mondjál
szívedből éneket.
 

Hiszen belőled származott
Erzsébet, ékes asszonyunk,
ki minden földit elhagyott,
mert hívta Krisztus, jó Urunk.

Királyi házba küldetett,
de Isten kedves lánya lett,
ezrek közül őt lelte meg,s vezette így az égi kegy.

 

Engedtessék meg nekem egy kis részrehajlás... hogy spanyol vonatkozásban emlékezzek meg magyarországi szent Erzsébetről. Írtam már, régente Európa-szerte milyen "népszerű" szent volt. Ez a falikép a las Palmas de GranCanaria-beli modern - alig több mint 50 éves -  róla elnevezett templomból is azt bizonyítja, hogy ma is él a neve a köztudatban.

Még ma is működik Sevillában a Real Academia de Bellas Artes de Santa Isabel de Hungría. Ezt a szépművészeti akadémiát más festőkkel együtt Murillo alapította 1660-ban festészeti iskolaként, majd II. Károly emelte királyi iskola rangjára, a szent Erzsébet nevet pedig Mária Krisztina királynőtől kapta, akinek lánya, II. Izabella megerősítette a képzőművészeti ágak fejlesztésére, művelésére és oktatására szolgáló királyi intézményt. Az évszázadok során többször átszervezték, de mintául is szolgált más szervezetek alapítására. Időlegesen ugyan a  központi Madridi Real Academia de Bellas Artes de San Fernando szevezete alá rendelték, de a tartományi önállóság mostani rendszerében Asztúriában jelenleg is a legmagasabb képzőművészeti iskola. Jelenleg hét művészeti ágban tevékenykedik.

 

Szent Erzsébet Murillo festményén Sevillában, egy eredetileg kórházként működő templomban - és  középkori ábrázoláson

Csetneki csipke

  

 "Csetneki csikós itat a Tiszán, sárga csüngős csengő cseng a csetneki csikós csengős csikaja nyakán" - próbáltuk hibátlanul darálni gyerekkorunkban... De ez a szász eredetű felvidéki bányászvároska nemcsak nyelvtörőjéről híres.... Korabeli ipara, vasöntő hámora, kézművessége virágzott a 20. szd.elejéig... itt született Madarász Viktor is  - gótikus evangélikus templomában ma is megcsodálhatjuk a korabeli faliképeket... 

Miután az ottani fehérnép fő kereseti forrása, a  dohánytermesztés alábbhagyott, a Szontagh nővérek az ír horgolt csipke hagyományain 1905-ben létrehozták csipkekészítő háziiparukat. Az úri kisasszonyok a tervezéstől a készítésen át az értékesítésig tökéletesen kiegészítették egymást. Aranka tervezett, míg az első mintadarabokat Erzsébet készítette. A magyar úrihímzés formáival és varrott csipke elemekkel gazdagították az ír csipke néven ismert horgolt csipkét. Gyermekeik nem lévén, halálukig anyai szeretettel egyengették a csetneki csipke sorsát, amely sok tervezés és áldozatvállalás után vált igazi magyar csipkévé.
1907-ben már 192 rajz csipkeváltozata készült el. Legfontosabb elemeik a karika, a cseresznye, a bajuszka, a cakkos kör, a kis és szárnyas gránátalma, a cakkos tulipán, a levél és a nagy zárt rózsa lettek. A kezdetben horgolással hálózott felületek helyébe a sokkal légiesebb csipkeöltés vagy varrás lépett. A csetneki csipke igen rangos elismerésekkel büszkélkedhet. Sok rendezvényen, kiállításon és vásáron mutatták be az érdeklődő közönségnek.
Debrecenben, Medgyesiné Vághy Ida néni,  egy igen idős hölgy támasztotta föl a csetneki csipkét elenyésző múltjából. Én jártam nála néhány éve - annál is inkább, mert ő rececsipkével is foglalkozik, sőt ki is adott egy füzetecskét a témában. A legnagyobb ámulatomra, lakótelepi kis lakásában megcsodálhattam munkás életének gazdag kézimunka gyűjteményét. Méltón honlapot is üzemeltetnek, azt hiszem, a helyi evangélikus közösség támogatásával. 
Most arról jutott eszembe a csetneki csipke és az ő története, mert a spanyol internetes lexikon "csipke" címszavánál is szerepel!

 ”A valódi csipkében, amely kézzel készült, lélek van”

Blackwork - a szupermarket polcán

Meghökkentő ötlet, de ugyanakkor nagyon jól mutat... Nekem meg különösen tetszik:-)
Helyesebben nem is blackwork, hanem Holbein-munka, mert színes. Egy madridi - itt kisebb léptékűnek számító - szupermarket polcán lettem rá figyelmes. Aztán persze megtaláltam a neten is - le lehet lesni a mintát!

 

A Rioja-i borok egyébkén a vino tinto, a spanyol vörösbor egyik kiváló régiójából, az Észak-Spanyolországban fekvő, az Ebro folyó két partján elterülő több mint hatvan-ezer hektáros "szőlőskertből" valók. Titkuk a két határozottan ellentétes éghajlat – az atlanti és a mediterrán – találkozásában élvezett mérsékelt hőmérséklet és ideális csapadékmennyiség valamint az évszázadok során kiforrott érlelési mód harmóniájában rejlik.
Nem árt egy kis bor-marketing!

• Fiatal borok (Joven): Egy vagy két éves borok - megőrizték elsődleges frissességüket és gyümölcsösségüket.
• Crianza borok - melyek legalább két évesek, legalább egy évet hordóban, néhány hónapot palackban töltöttek. A fehér bor esetén a min. hat hónap hordós érlelés.
• Reserva borok: Legjobb évjáratokból válogatva, legalább három évig érlelték, melyből legalább egy évet hordóban. Fehér bor: érlelési idő két év, melyből legalább hat hónap hordó.
• Gran Reserva borok: Válogatott borok kivételes évjáratokból, melyek legalább két évet hordóban és három évet palackban értek. Fehér bornál négy év a minimum érlelés idő, melyből egyet kell hordóban töltenie.
    
  
  

Horvát csipke - magyar történet - Lepoglava

A horvát csipke az országhatáron túl is híres. Háromfélét is UNESCO védettség alá helyeztek déli szomszédaink. Vajon ki tud még erről abból az sokezer honfitársunkból, akik ott töltik szabadságuk egy részét?..
Jómagam a Hvar szigeti benedikánus apácák által készített aloe-csipkét különös figyelemmel kísérem. Most azonban rátaláltam a lepoglavai vert csipke történetének szoros magyar vonatkozására. A horvátok történelme szorosan összekapcsolódott a miénkkel. Nem is lehet csodálkozni,hogz a csipkében  is egzbefonódnak a történelem és kultúra szálai..-

Az észak-horvát városka kolostorát magyar pálosok alapították a 15. század elején,majd fokozatosan az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend régiós központjává vált. A csipke készítése is a szerzetesek révén került erre a vidékre. A kolostor ésveleaváros fő patrónusai kezdetben a Cilleiek voltak, majd a család kihalása után Hunyadi Mátyás királyi birtokká tette, és így kapott újabb kedvezményeket és pallosjogot. A régi templom helyett is fényesebbet építtetett és a kolostort is megújíttatta. Mátyás fia, Corvin János a templomot választotta nyughelyéül, majd fiát, Corvin Kristófot is ide temették.
Mivel a mohácsi csatavesztés évében a török a pálosok 11 kolostora közt elpusztította  a budaszentlőrinci székhelyet is, ezért a magyar rendi központot a még meglevő értékeivel együtt ide telepítették. A pálosok iskolájának továbbfejlesztésével megalapított filozófiai és teológiai akadémia Horvátország első egyetemi központjává vált.
Bár a Hunyadi család régen kihalt, és ezt a históriát bizonyára még az ottani csipkekészítők sem ismerik, azért jó, ha tudjuk: Lepoglava címerállata, a holló nem véletlenül díszeleg ma is a város címerébe. És a holló egy csipke verőkén áll...

A városban minden év szeptemberében rendezik meg a csipkefesztivált. A csipkeverés fénykorát a 19. század végén és a 20. sz. derekán élte, amikor a csipkekészítés ösztönzésére csipkekészítő tanfolyamokat, műhelyeket és iskolát indítottak.