2014. július 2., szerda

Július 2 - Sarlós Boldogasszony ünnepe

Kedves, emberközeli ünnep ez a római katolikus egyházban. A ""vizitáció",  a Jézust váró Szűz Mária látogatóba megy unokastestvéréhez, a Keresztelő János születésére várakozó Szent Erzsébethez. Az ünnep lelki tartalmához alakult a nép életébe való beágyazódás. A búzaérés idején az aratás megkezdését fűzte e naphoz a népi hagyomány. Az aratásban a nők is kivették részüket, mikor sarlóval nyalábonként felölelték a lekaszált és földre boruló búzaszálakat: markot szedtek, hogy a szintén gabonakötegből font kötéllel kévébe kössék. Ezekből a portára szállításig keresztet raktak, majd ott a cséplésig asztagba, kévékből álló kazalba gyűjtötték.
Így vált a Szűzanya az aratás patrónusa.
Igazi magyaros elnevezés a Sarlós Boldogasszony ünnep. A Boldogasszony megnevezést Szent Gellért püspök ajánlotta. Ezzel a névvel különböztetjük meg a többi Mária ünneptől. A pap e napon megáldotta a szerszámokat, de ténylegesen aznap nem dolgoztak. Az aratás az ünnep másnapján, július 3-án kezdődött. 
Később inkább férfias szentekhez, Péter és Pál apostolok ünnepéhez kapcsolódott az aratás megkezdése. 
Az ünnep hiedelem- és hagyománykincse nagyon gazdag. Nem csak arz aratás, de az ünnep szelleme: virágszentelés, szegények istápolása, anyaság is a tárgya. Az ezen a napon szedett fűszernövények és persze a gabonafélék szentnek számítottak, varázserőt tulajdonítottak nekik. E napon csak jelképesen dolgoztak, a szerszámokat megáldatták a pappal, a búzából koszorúnak, szentelménynek, szobadísznek valót szedtek. Az aratást másnap szent rítushoz illő áhítattal kezdték. Tiszta fehér gyolcsruhában, levett kalappal a búza elé térdepeltek és imát mondtak. A munkát a föld szent, keleti sarkában kezdték (napkelet!), az első két kévét keresztbe rakták. Mindez az „életet” jelentő új kenyérnek szólt, és benne tudván tudatlan a sarló, kasza alatt elhulló gabonaistennek, akinek kultusza Jézus Krisztus testének, a szent ostyának tiszteletében rejlik.
A sarló annyira beivódott eleink jelképrendszerébe, hogy Kalotaszegen a férfiak fejfájára ekevasat, a nőkére pedig orsót vagy sarlót festettek.
Forrás:és
 Perea-i mester
Rafaello
M. S. mester

Aratókoszorú és szalmadíszek...
És még egy sejtelmes írást találtam ideillőnek...
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...