Főkötők- 2 - neccfőkötők(?)

Vannak azonban megtévesztő elnevezések is a főkötő fronton. Egyes, számunkra még belátható időn belül viselt dunántúli "neccfőkötők" már nem is recéből készülnek, csak nevük őrzi a kifejezést. Nyilván hajdanában csomózott recéből alakították ki őket, de később azt tovább díszítették, alábélelték, és legfeljebb a bélelés fölött szerepel, nem hangsúlyos módon, vagy átalakult horgolássá.

Ilyen a horgolt bátai bütykös recefőkötő és a zalai gyöngyös neccfőkötő. 

 

Ezeket a darabokat még sikerült átmenteni a mai korba, és itt-ott ünnepi alkalmakkor viselik is őket - vagy tánccsoportok viseletét egészíti ki.

Pirisáné Nagy Katalin honlapján bukkantam erre a viseletkiegészítőre:
"A Sárközben élő katolikus vallású fiatalasszonyok fejviselete volt a bütykös horgolással készült recefőkötő, amit gyöngyökkel is díszítünk. Báta régen nem tartozott a Sárközhöz; ma is vitatott hovatartozása... Később sorolták ide, főleg azt a részét, ahol reformátusok éltek. A Sárközben élő lakosság uis. túlnyomóan református vallású. Bátán viszont egyedülállóan katolikus többségű a lakosság."

Katalin kezdetben főkötőket, majd egész viseleteket készített a lányainak, akik a Bátai "Sárköz" Néptánc Együttesben táncolnak. 2012-ben így nyert aztán népi iparművész címet.

 

A másik "neccfőkötőre" szintén a néptánc kapcsán bukkantam.
Strobl Györgyné sz. Mikovits Gizella népi iparművész, főkötő- és viseletkészítő is a Karos Néptáncegyüttesnek kezdett először "bedolgozni". Aztán szerencsére bővült a kuncsaftok köre...

Ezt írta nekem: "A gyöngyös necc a helyi népviselet darabja. Az asszonyok a fonott kontyba viselt hajukra rakták a fejkendő alá, a kendőnek tartást-formát adva. Mulatságokban levették a kendőjüket, úgymond „neccesen” voltak és versengtek, kinek szebb a necce. A XIX. század végén, XX. század elején kezdték viselni az akkor hasonló formájú, de horgolással készült neccet, és később gyönggyel díszítették. Majd később átalakult bársony alapanyagú, szabott kontyfedővé, ésarra van varrva a minta gyöngyökkel. A necc alól kikandikáló csipke( horgolás vagy lyukhímzéses fehér csík) az alatta viselt főkötő szélén van.

A környékünkön egy-két idős néni még viseli, akik „nem vetkőztek ki”. Ők még viselnek alatta főkötőt is. Az volt a funkciója, hogy megvédte a neccet a haj zsírosodásától. Utcára fejkendőt tettek ill. tesznek rá. Még nyáron is! A 60-as évek vége felé, a 70-es évek elején, amikor a városiasodás elkezdődött, az asszonyok is eljártak dolgozni, tőlük leginkább Nagykanizsára a gyárakba, üzemekbe, akkor a népviseletet levetették. Ma már csak színpadi öltözetnek használja a népi tánccsoport. Mellékelek néhány képet a zalai, néprajzilag Kiskomárom vidéki népviseletről:

  

  

 

Végezetül fölidézem Barsi Gizi kontyhálóit - ez végre igazi rece!