Szolgálati közlemény!

Kedves olvasóim, barátaim!
Szeretnék együttesen reagálni a megjegyzéseitekre.

• Mankával módfelett egyetértek:  Egyre több helyen látok, olvasok tiltakozást itthoni és külföldi blogokban is az új szóellenőrzési rendszerrel kapcsolatosan. Nagyon megnehezíti a megjegyzések írását a sokszor olvashatatlan két(!!!!) szó kisilabizálása. Én  szinte azonnal csatlakoztam  a tiltakozáshoz és le is vettem a blogomról ezt a borzalmat... Kérlek , vegyétek le ti is minél többen!

Csakhogy én nem vagyok olyan ügyes, hogy megoldjam! Ha Anton, vagy bárki más segít - megköszönöm... Egyébként a fiaim ezt úgy kezelik, hogy léptetvén az rendszert újabbnál újabb szókombinációt kérve, az olvashatót választják. A biztonság körülményességgel jár - de lehet ennek értelme is...

• Kérlek, nézzétek el nekem, ha nem válaszolok szívem szerint minden egyes megjegyzésetekre. Rám szakadt annyi újdonság: új laptop, @-cím, operációs rendszer - már tanulom, a megjelölést legalább - hogy sok nekem! Ne vegyétek önzésnek, ha nem válaszolok - de szeretnék kicsit ott lenni a fórumon is... Egyébként most másfél hét az egész, míg itt vagyok - csak készülődöm...

Néhány szösszenet a madridi utcákról:

Az ízlés kicsit más itt: szinte fölcicomázottak a házak, épületek, lakások, kirakatok. Olyasmi az  érzésem, mint Itáliában, hogy sok megoldás már a giccs határát súrolja… De mégis a történelmi múlt, a világbirodalom emlékei, az egzotikus gyarmati háttér jobban igazolja ugyanazt a már-már hivalkodó épületet, berendezést… Vagy csak fölmentem őket, mert számomra az idegenség igazolja a pompát, túlméretezettséget?

Itt a lombhullató fák kevésbé terebélyesek, mint a mérsékelt övben. Nincs olyan hatalmas koronája a nálunk is honos akácoknak, japán akácoknak, platánoknak. Nyilván a kevés csapadékot megsínyli a lombozat – nem olyan sűrű és terebélyes. Kicsit hasonló a viszony a hazai és az itteni mediterrán fenyők között is. 

És nekivadultan nyírják a bokrokat, fákat! Mélyebben gyökerező itt a kertrendezés hagyománya. Több figyelem, pénz volt rá mindig, mint nálunk. Bár otthon is megfigyeltem, hogy a szép, jó példa mindenütt ragadós: egy főúri kastély vagy püspöki birtok közelében sok portán ültettek örökzöldeket, vagy pl. az osztrák nyaralók hatására Zalakaros környéki falvakban elterjedt a tulipánfa...

Itt nem bánnak kesztyűs, de avatott kézzel a növényzettel... Hiszen "a megnyesett fa kizöldül" - tartja a mondás is. A mediterrán növények egy része örökzöld: babérmeggy szerű bokrok és fák máris hozzák bimbóikat, sőt a pálmákon is van valami(bimbó ez v. termés?)