Korábban már írtam a sióagárdi hímzésről a lyukhímzés és Kölesd(Tolna m.) kapcsán. Most szobafogságon - amit kis alattomos influenza kényszerít rám - nincs energiám alkotóbb bejegyzésre, így aztán tarsolyból dolgozom.
Mintaszerű a helységben múlt ápolása - a honlap szerint... De egész meglepő helyen is találtam népművészeti albumot hangzatos, bár számomra inkább riasztó cím alatt: Világbiztonság honlap. Mivel a Magyar hímzésvilág és motívumkincs címszavas albumban egy jellemző népi motívumhoz, viselethez, tárgyhoz elég alapos ismertetést is fűz, szerintem nem árthat nekünk, hagyomány iránt érdeklődőknek...
Innen idézem a különleges sióagárdi hímzés leírását:
Túlnyomóan laposöltéssel és száröltéssel, lyukhímzéssel készült. Jellemzői a nagy hegyes, ívesen körülhurkolt cakkok, minden ívben egy-egy lyukkal. A cakkokat további lyuggalásos rozettákkal és szőlőfürtökkel töltötték ki. A korábbi elaprózott, tömött, sűrű kis minták helyébe egyre több „rózsa” és tulipán került, amelyek hol az új matyóstílust (mezőkövesdi hímzések), hol pedig Kalocsa motívumait idézik. Színezésük azonban nem változott a mintákkal, megmaradt a sajátosan lila hatású kék-vörös keverékénél. Emellett ingek alján, ujján volt gyakorlatban a fehér lyukhímzés.
Szép a viseletből idézett illusztráció is - bár biztos nem túl archaikus...
Mintaszerű a helységben múlt ápolása - a honlap szerint... De egész meglepő helyen is találtam népművészeti albumot hangzatos, bár számomra inkább riasztó cím alatt: Világbiztonság honlap. Mivel a Magyar hímzésvilág és motívumkincs címszavas albumban egy jellemző népi motívumhoz, viselethez, tárgyhoz elég alapos ismertetést is fűz, szerintem nem árthat nekünk, hagyomány iránt érdeklődőknek...
Innen idézem a különleges sióagárdi hímzés leírását:
Túlnyomóan laposöltéssel és száröltéssel, lyukhímzéssel készült. Jellemzői a nagy hegyes, ívesen körülhurkolt cakkok, minden ívben egy-egy lyukkal. A cakkokat további lyuggalásos rozettákkal és szőlőfürtökkel töltötték ki. A korábbi elaprózott, tömött, sűrű kis minták helyébe egyre több „rózsa” és tulipán került, amelyek hol az új matyóstílust (mezőkövesdi hímzések), hol pedig Kalocsa motívumait idézik. Színezésük azonban nem változott a mintákkal, megmaradt a sajátosan lila hatású kék-vörös keverékénél. Emellett ingek alján, ujján volt gyakorlatban a fehér lyukhímzés.
Szép a viseletből idézett illusztráció is - bár biztos nem túl archaikus...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése