...ittam a virágok beszédét

Májusi illatár                                                                                   - áprilisban
                            

…valami hullám megcsapott:

illatok szálltak láthatatlan,

sűrű és nehéz illatok,

a lélegző, édes sötétben

szinte párolgott a világ

és tengerként áradt felém az

orgona, jázmin és akác.

Láthatatlan kertek mélyéből

tengerként áradtak felém,

nagy, puha szárnyuk alig lebbent

és letelepedtek körém,

a meglepetés örömével

lengették tele utamat

s minden gondot kifújt fejemből

ez a szép, könnyű pillanat.

S mintha élt volna, minden illat

külön megszólalt és mesélt,

ittam a virágok beszédét…

                                                                                                            Szabó Lőrinc: Májusi éjszaka

Egész földrészünkön korán érkezett a tavasz - minden virágzás előrerukkolt 1-2 héttel... Otthon is, Spanyolhonban is. Minden tavasszal virtó növény ontja virágait.
A spanyolokat(olaszokat) kezdetben megítéltem a - számomra erős - parfüm és kozmetikum nyakra-főre való használat miatt. Aztán - lakva ismerni meg az embert,  és a  népet is... Idővel rájöttem, hogy a délszaki népek ingerküszöbe is magasabb lehet ezen a téren, mint nekünk a Kárpát-medencében...

Annyi itt a mediterrán, hosszan illatozó cserje, bokor, sövény-növény, amik tavasszal és aztán egész nyáron ontják az illatukat... Valószínűleg ez is hozzájárul ahhoz, hogy bátrabban használják az illatszereket...

Csemege

Régóta adós vagyok új követőim köszöntésével: üdvözlöm Ildikót, Karin Imola Göttiget és Sylverát!!!
Ildikó mottója sokatmondó:

Olyan helyre szeretnék eljutni, ahonnan nem akarok visszatérni....  

Az ajánlott csemege pedig nem nyalánkság - hanem kézimunka a Vateráról. Egy goblen terítő széles, különlegesen horgolt szegéllyel. Talán ír csipkének lehetne nevezni, mert kis virág- és csillagszerű elemekből épül föl, de a szalaghorgolás is hangsúlyos benne:

Vintázs

A kecskeméti ócskapiac kincsei

A hímzés magasiskolája

Múlt szerdán ott tudtam lenni a Fonóban - együtt örvendtem a többiekkel azon, hogy Zsóka hozott egy pazar terítőt. Vertcsipke szalaggal szegélyezett és összeállított kis hímzett táblácskákból áll.
Nem is tudom, milyen hímzésnek tituláljam: madera vagy toledo hímzés-e, némelyik rész inkább vagdalásos, sőt egyenesen reticella csipkére emlékeztet... Mit mondanátok rá?

Vintázs montázs - vitrázsnak

Van nekem egy kreatív unokahúgom. Óvónőnek készült - sokat készült rá, mert a felvételin fontos az ének... Aztán mikor elvégezte a képzőt Kecskeméten, ott is ragadt, de nem épp óvodában. Úgy kezdődött, hogy gyurmázott, fazekaskodott a gyerekekkel. De mivel sokoldalúbb és érzékenyebb, semmint hogy a napi gyerekgondozói-nevelői feladat kielégítené, az óvónőképző elvégzése után bábkészítő, majd egy bábjátékpáros mindenese lett. Még az asztalosságba is beletanult kicsit, hogy a fával is boldoguljon. Remek ízlése van, vonzódik minden természetes dologhoz. Imádja a régiségeket, és a legújabb kreációja ez a horgolt terítőkből készült függöny:

A tíz legnépszerűbb magyar népdal

Ezer torokból csendül fel a 10 legnépszerűbb magyar népdal a Világfaluban

  1. A csitári hegyek alatt; 2. Tavaszi  szél vizet áraszt; 

3.  Elindultam szép hazámból;  4. Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok;      5.  Lovamat kötöttem; 6.   Erdő mellett estvéledtem; 7.  Erdő, erdő, erdő marosszéki kerek erdő; 8. Megyen már a hajnalcsillag lefelé;                             9. Ősszel érik babám, a fekete szőlő; 10. De szeretnék Hajnalcsillag lenni

„Legyen a zene mindenkié… Az ének szebbé teszi az életet, az éneklők másokét is. /.../ nem sokat ér, ha magunknak dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak. Aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy Harmónia, amiben mind egyek lehetünk. Akkor mondjuk majd csak igazán: örvendjen az egész világ!"
                                                                                                                                                                                           (Kodály Zoltán)

    Szerte a nagyvilágból több mint ezren küldték el legkedvesebb népdalaik címét a IV. Magyar Világtalálkozó Szervezőbizottságának, hogy a szavazatok alapján elkészítse a legnépszerűbb 10 magyar népdal listáját. Először egy-egy népszerű művész vagy kórus  előadásában, majd pedig „ezer torokból” csendül fel  mind a tíz dal, május 24-én, szombaton délután Budapesten, a Syma Rendezvényközpontban felépítendő Világfalu nagyszínpadán, egy gálaműsor keretében.  Ugyanebben az időben a világ más részein élő honfitársaink, akik nem lehetnek jelen a Világtalálkozón, élőben nézhetik a műsort, s együtt énekelhetik gyönyörű dalainkat.

     Az öt kontinens, mintegy nyolcvan országát, államát behálózó Panoráma Világklub vezetői, dr. Tanka László alapító elnök és Fehér Iréne kezdeményezése nyomán indult el a négy hónapon át tartó szavazás, melynek során közel kétszáz különböző dalcím érkezett be a világ minden tájáról, jelezve, hogy messze földön is él népdalaink szeretete.

 

   Alig szorultak ki az első tízből a következő népdalok: Elmegyek, elmegyek …Általmennék én a Tiszán ladikon… Madárka, madárka, csácsogó madárka… Zöld erdőben, zöld mezőben…Zavaros a Nyárád… Sokan kedves sorokkal méltatták a kezdeményezést, voltak, akik képpel, hanggal küldték el listájukat, megírva, hogy nem  tudnak eljönni, de lélekben-szívben  együtt éreznek a majd a jelenlévőkkel, s megőrzik nyelvi kincseinket, ápolják hagyományainkat. 

     A Szervezőbizottság ezúton is köszöni mindenkinek a közreműködést és a kezdeményezést méltató szavakat!

    A legnépszerűbb 10 dal közös éneklésére május 24-én, szombaton délután, 15 órától ismert személyek, kicsik és nagyok, fiatalok és idősebbek közreműködésével kerül sor, mintegy ezer hazai és számos más országból érkező résztvevővel együtt.  A dalokat a zenei élet kiválóságai először egyedül - vagy meghívott vendégeikkel- éneklik el, másodszorra a közönséggel együtt csendülnek fel a dallamok.

    Előadók: Beregszászi Olga Stephanus Rex aranydíjas  kárpátaljai színművésznő és Vadkerti Imre Harmónia Magyar Zenei-díjas felvidéki előadóművész ; Bodza Klára Életfa- díjas énekművész; Budai Ilona Magyar Örökség-díjas népdalénekes; Dévai Nagy Kamilla Liszt Ferenc-díjas előadóművész és a Krónikás Zenede; Guessous Majda Mária (Mesi) magyar-marokkói népdalénekes, junior Príma-díjas; Nagy Ibolya Déryné- díjas énekesnő és Tarnai Kiss László  eMeRToN-díjas előadóművész  (mindketten a  Dankó Rádió szerkesztői, műsorvezetői); Nógrádi Tóth István Lyra-díjas magyar nóta és népdal énekes és tanítványai;  Tamás Gábor erdélyi származású előadóművész Svédországból, a Magyar Kultúra Lovagja; Tolcsvay Béla Príma-díjas énekmondó; a zuglói Liszt Ferenc Általános Iskola kórusai. Az együtt éneklésben közreműködő karvezetők: dr. Ruzsásné Sebestyén Emília, Frimmel Zsófia, Kovács Katalin.

    Mága Zoltán Príma Primissima díjas hegedűművész kisfiával és zenekarával működik közre, s egy fergeteges záró koncerttel járul hozzá az egyedülálló élményekhez. Lesznek, akik hangszert fognak, tárogatóval, hegedűvel, citerával, népi hangszereikkel gazdagítják az előadást.  Különféle  közösségek,  úgynevezett „dalos bokrokat” alkotnak, például: a Nógrád Táncegyüttes; a Rákóczi Hagyományőrző Egyesület; Ernszt Katalin és a nagyrécsei Ritmus Könnyűzenei Kórus; Fóthy Erzsébet és dél-amerikai barátai; Molnár Helena és az amerikai magyarok; Nemere László és az Ausztráliából érkezők; Tolnai Mari és barátai ; a Pesterzsébeti Csili Népdalkör; a kunadacsi Életet az éveknek népdalkör; Ahmed Szliman barátai Afrikából;Vesztergám Miklós tárogatóművész társai;Tóth Éva és Leblanc Győző művésztársai;  a rákosszentmihályi katolikus templom énekkara; Bohács István és nógrádi barátai;  Ábrahám Pál és görögkatolikus társai, és még sokan mások járulnak majd hozzá az együtténeklés sikeréhez.

    Jelezték részvételüket Erdélyből, Kárpátaljáról, a Felvidékről, Vajdaságból, Burgenlandból, valamint Svédországból, Svájcból, Franciaországból, Hollandiából, az Amerikai Egyesült Államokból, Ausztráliából, Algériából, Mauritániából, Indiából és még több más országból. Az éneklést a karnagyokon kívül segíti az óriás kivetítő és a műsorfüzet, amely tartalmazza a dalok szövegét.

    A mintegy két órás gálaműsorról film készül,valamint az interneten élőben követhető lesz a világ bármely táján, s többen jelezték, hogy a képernyő előtt ülve énekelik majd a Világtalálkozó résztvevőivel együtt a legszebb magyar népdalainkat. Meglehet több ezer kilométer elválaszt bennünket egymástól, de lélekben és hangban a legszebb magyar népdalok összekötnek bennünket – éljünk bárhol is a világon! Minden bizonnyal a magyar népdal szép ünnepe lesz ez a májusi nap, s a szervezők már tervezik, hogy jövőre, az V. Magyar Világtalálkozón lesz folytatás…

 Bővebb tájékoztatás: www.vilagtalalkozo.hu

Ajánló a  You Tube -on:   https://www.youtube.com/watch?v=2lQ189HFo6Y

A Prado kincse a Nagyhéten

A Szénásszekér-triptichon

Működésének középső szakaszában Hieronymus Bosch kedvelte a triptichon formájú kompozíciókat.De ezek nem oltárképek, és még egyházi témájú képei sem templomba készültek.
Ezek az egymáshoz kapcsolódó képtáblák a szárnyas oltárok kinyitható táblái voltak: becsukva a külső szárnyak az ábrázolás témájától elvonatkoztatva az emberiségnek szánt kinyilatkoztatást, a belső szárnyak pedig a természetfölötti titkokat jelképezi. A húsvéti/karácsonyi ünnepkör végén fordították ki a mozgatható belső szárnyakat.

A Szénásszekér-triptichon egy flamand közmondáson alapul, mely szerint "a világ egy szénásszekér, amelyről mindenki annyit markol, amennyit csak bír". A korabeli németalföldi népi művészetben a fösvény kapzsiság szimbóluma volt, ezt fejtette ki Bosch is. A szekeret ördögök húzzák a pokolba, miközben a tetején a bűnösöket démonok csábítják, és senki nem figyel az angyalok imáira. A szekér körül tolongó tömegben minden társadalmi osztály képviselteti magát, az előtérben pedig az emberi bűnök sűrített összefoglalása tárul elénk. A triptichon bal szárnyán a Bűnbeesés és a Kiűzetés a Paradicsomból látható, a jobb szárnyán a Pokol. Az egész együttes meditáció a világ ostobaságai felett: mérlegelve eredetüket (bal szárny), kibontakozásukat (középkép) és végső következményüket (jobb szárny). A becsukott táblákon látható vándorló zarándok az élet útját szimbolizáló figura, aki közömbösen megy el a körülötte zajló bűnös cselekedetek mellett.

Orgonaillat

Orgonaillat 

Nem jöttél el - mióta is?
Hiányoztál - egy éve már.
Most bezuhansz az ablakon,
oly hirtelen, hogy szinte fáj,

alattomosan, nesztelen
rohansz reám - s én, áldozat,
riadt örömmel, részegen
fuldoklom csókjaid alatt.

Leültetnélek, hogy mesélj,
mindent, mindent mondj el nekem,
de torkomon nem jön ki hang,
és nem tudsz szólani te sem,

csak ez a csönd ujjong, dalol
- mint szerelmes lány mosolya -,
hogy május van, kacag a nap,
s lobog, lobog az orgona. 

Szilágyi Domokos

Az orgona szerény és ugyanakkor pompás bokor - a magyar vidék tavaszi csodája. Igénytelen, gyönyörű és bőkezű... Madridban például már elég ritka - mind előfordulásban, mind megjelenésben. Most olyan előre tart itthon a természet, hogy cseppet sincsenek lemaradva a tavaszi növények a virágzásban
Április eleje van és tobzódva illatoznak itthon az orgonák. Hovatovább  rendszeressé válik, hogy a ballagásra elnyílnak. Talán Erdélyben, ahol Szilágyi Domokos élt, még májusi esemény az orgonavirágzás.

Feleségéről, Hervay Gizelláról és szerencsétlen sorsú fiukról már írtam... 

Életének 38 keserves évében benne rejlik pusztuló nemzetünk tragikuma - vagy talán csak az értelmiségé...? Beteg és önmagát elemésztő életének némi magyarázatát kínálja az a felsejlő ügynöki múlt, ami az átkos Ceausescu érából a költő halála után évekkel fölsejlik.

Gyalog szerettem volna jönni

Forrás: Szánter

Váci Mihály: Gyalog szerettem volna jönni

Gyalog szerettem volna jönni

a porral lepett füveken, 

mezítláb, hogy frissen érezzem, 

ha felmelegszik a szülőföld 

pora, mikor megérkezem. 

  

Gyalog szerettem volna jönni, 

hogy érezzem: - a telt kalász, 

a rét sok térdeplő füve 

elém borul, el nem eresztve, 

s lábam kérve kulcsolja át. 

  

Gyalog szerettem volna jönni 

át a szorgalmas földeken, 

mindenkinek által kiáltani, 

mezsgyén átlépni, kezet rázni: 

"Na és a munka, hogy megyen?" 

  

Gyalog menni az utcán végig, 

előre köszöngetni ott. 

Tornácokon üldögélni, mint régen, 

hogy mindenki arcomba nézzen, 

s mondják: -"Semmit se változott!" 

  

Én gyalog fogok hazamenni 

a porral lepett füveken, 

mezítláb, hogy sírva érezzem, 

ha felmelegszik a szülőföld 

pora, mikor megérkezem.

Nem áprilisi tréfa - recekiállítás

Egy kis beszámoló a független médiából a tegnap esti megnyitóról itt:

Ez Sándorné Marika rececsipke készítő első önálló bemutatkozása Hódmezővásárhelyen a Németh László Könyvtárban.

Mivel a könyvtár befogadta az Emlékek Bankja című európai uniós projektjébe a vásárhelyi necc készítés hajdani, már kivesző félben levő hagyományát, ezzel az első kiállítással egy időben meghirdette egy gyűjtemény alapítását is.

 

 A leendő gyűjtemény egyik legszebb adománya Mindszentről egy toledós, kombinált batiszt függöny a háttérben.

Ezt az egész sarkot a régi necc munkáknak szenteltük. Még sajnos nagyobbik hányada saját beszerzés, de egy-két régi necc tulajdonosát ez az esemény kezdi meggyőzni, hogy a gyűjteményben jobb helyen lesz a sublód fiókban őrzött necc terítője vagy vitrázsa.

Nemzetközi hajócsipke nap - április 1

Azt hiszem, kevesen gondolják, hogy nem is olyan új keletű kézimunka a most egyre jobban fölkapott hajócsipke. 

A leghíresebb hajócskázó - talán még egy tanuló eszközzel: Jean-Etienne Liotard festményén Mária Antónia (a habsburg Marie-Antoinette, 1755-1793), aki itt csak 7 éves! 1762-ben! Még Bécsben nevelkedik Mária Terézia 16 gyereke közül az utolsó előttiként. 

Ekkor még nem jellemzi az a fényűzés, ami Párizsban XVI. Lajos oldalán oly népszerűtlenné tette - és guillotinnal végződő sorsát előrevetítette...

 Charles Antoine Coypel (French, 1694 – 1752 Double Portrait Presumed to Represent Francois de Jullienne 1722–1754 and his wife)

De Renoir is megörökített egy csomózó lányt: